A legmelegebb nyári napokra a PTE Klinikai Központ orvosai hasznos tanácsokkal szolgálnak egészségünk megőrzése érdekében.
Dr. Wittmann István professzor, a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum igazgatója arra figyelmeztet, hogy a nagy melegben a fokozott verítékezés nemcsak víz-, de nátriumveszteséggel is jár, és ha nem pótoljuk a folyadékot és a nátriumot, az az életet veszélyeztető ritmuszavarokhoz vezethet. Ez azért nagyon veszélyes, mert az alacsony nátriumszintnek nincsenek specifikus tünetei, általános rosszullét, alacsony vérnyomás, gyengeség, kedvetlenség fordul elő, nehéz felismerni. Ha valaki a szabadban dolgozik, akár 4-5 liter folyadékra is szüksége lehet ahhoz, hogy a vizet pótolja, és ilyenkor sóra is szüksége van. A megelőzéshez elég, ha a szokásosnál bővebben sózzuk meg az ételt. Bár ősztől tavaszig az az optimális, ha nagyon kevés sót viszünk be a szervezetünkbe, ám ha a hőmérséklet magasabb 24-25 Celsius foknál, akkor megfordul a tendencia.
Dr. Vékási Judit, a Szemészeti Klinika adjunktusa, igazgatóhelyettese aláhúzza: nyáron a szemek különös figyelmet és védelmet igényelnek, emiatt viseljünk UV-szűrős napszemüveget, mivel az UV-sugarak károsíthatják a szaru- és ideghártyát! Igyunk a szokásosnál több vizet, hogy megelőzhető legyen a kiszáradás, ami a szemek szárazságához is vezethet! Használjunk műkönnyet, ha száraznak érezzük a szemet, ezzel enyhíteni tudjuk a kellemetlen égő- és idegentest-érzést! Körültekintően használjuk a kontaktlencséket, fokozottan ügyelve a megfelelő higiéniára, ne hordjuk túl hosszú ideig! Fontos a lencsék rendszeres cseréje és tisztítása is. Uszodában vagy a tengerben használjunk úszószemüveget a szemek védelme érdekében, hogy megakadályozható legyen a fertőzések és irritáció kialakulása, amit a klóros vagy a sós víz okozhat! Szeles napokon vagy poros környezetben viseljünk védőszemüveget, hogy elkerüljük a szaruhártya sérüléseit és az irritációt! Az árnyékban tartózkodás és a napszemüveg használata mellett a széles karmájú kalapok viselése is fontos.
Dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi docens, a Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika igazgatója hangsúlyozza, hogy a bőrrákos megbetegedések 90-95 százalékáért az UV-sugárzás okozta bőrkárosodások felelnek. Okolhatók érte a káros napozási szokások, a szabadban végzett fényvédelem nélküli munka vagy sporttevékenység is. A bőrünket ért UV-terhelés az évek során felhalmozódik, aminek a bőr öregedésében is jelentős szerepe van. Viseljünk kalapot, vagy az arcot és a szemet is árnyékoló sapkát, valamint napszemüveget! Tartós szabadtéri tartózkodás esetén használjunk magas faktorszámú, legalább 30-as, de inkább 50-es faktorszámú napvédő krémet, amivel napozás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be a bőrünket! Kétóránként, vagy fürdőzést követően kenjük be újra magunkat a fényvédővel! Viseljünk az egész testét fedő ruházatot erős napsütésben! 11 és 15 óra között ne feküdjünk ki a napra! Szabadtéri sporthoz a kora reggeli vagy az esti órákat válasszuk! Az esztétikai célzatú napozásnak, illetve szoláriumhasználatnak nincs egészséges szintje, feltétlenül kerüljük el! Bőrünket ellenőrizzük havonta, figyeljük a szabálytalan alakú foltokat, a sebesedő és nem gyógyuló anyajegyeket, illetve fogjunk gyanút, ha egy korábban meglévő bőrelváltozás formájában, színében megváltozik!
Forrás:
Fotó:
Pixabay.com