Molekuláris sejtbiológia fogorvostanhallgatóknak 2.

Daten

Offizielle Daten in der Fachveröffentlichung für das folgende akademische Jahr: 2024-2025

Thematik

A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejt határzónája, és azon túli közvetlen környezete; a sejten belüli jeltovábbítás módozatai, különös tekintettel annak a daganatképződés szempontjából lényeges vonatkozásaira, valamint a molekuláris medicinára.

Vorlesungen

• 1. Félév rendje, vizsgaszabályok. Sejt-sejt kapcsolatok - Sétáló György ifj.
• 2. Passzív transzport folyamatok. Aktív transzport folyamatok - Bátor Judit
• 3. Extracelluláris mátrix. Sejt-Extracelluláris mátrix kapcsolatok - Bátor Judit
• 4. Jelátviteli mechanizmusok I. A jelátvitel típusai - Bátor Judit
• 5. Jelátviteli mechanizmusok II. G-proteinek szerepe a jelátvitelben - Bátor Judit
• 6. Jelátviteli mechanizmusok III. Növekedési faktorok jelátvitele - Bátor Judit
• 7. Jelátviteli mechanizmusok IV. Stresszjelátvitel - Bátor Judit
• 8. Jelátviteli mechanizmusok V. Citokin- és integrin-jelátvitel - Pap Marianna
• 9. Jelátviteli mechanizmusok VI. TGFb-, Wnt-, Heghehog-, Notch jelátvitel - Pap Marianna
• 10. Jelátviteli mechanizmusok VII. A jelátvitel általános jellemzői - Pap Marianna
• 11.

  Sejthalál típusai

  - Kemény Ágnes
• 12.

  Apoptózis jelátvitele, fiziológiás és patológiás jelentősége

  - Kemény Ágnes
• 13. Őssejtek típusai, orvosi jelentőségük - Pap Marianna
• 14. Daganatok általános jellemzői - Bátor Judit
• 15. DNS tumor vírusok - Bátor Judit
• 16. RNS tumor vírusok - Bátor Judit
• 17. Celluláris onkogének I. - Bátor Judit
• 18. Celluláris onkogének II. - Pap Marianna
• 19. Celluláris onkogének III. - Pap Marianna
• 20. Tumor szuppresszor gének I. - Pap Marianna
• 21. Tumor szuppresszor gének II. - Sétáló György ifj.
• 22. Onkogének szerepe a daganatok kialakulásában - Sétáló György ifj.
• 23. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I.: Experimentális karcinogenezis - Berta Gergely
• 24. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II.: Daganatok klinikai stádiumai - Sétáló György ifj.
• 25. Daganatok terápiája - Sétáló György ifj.
• 26. Molekuláris diagnosztika - Sétáló György ifj.
• 27. Génterápia I. - Sétáló György ifj.
• 28. Génterápia II. Záróelőadás - Sétáló György ifj.

Praktika

• 1. Előkészítés
• 2. Fénymikroszkópia
• 3. Izotópok
• 4. Centrifugálás és kromatográfia
• 5. Mikroszkópos felvételek nagyítása
• 6. Fehérje-elektroforézis
• 7. DNS-izolálás
• 8. Makromolekulák hisztokémiája, enzimhisztokémia
• 9. Fáziskontraszt mikroszkópia és polarizációs mikroszkópia
• 10. Tumorbiológia I.
• 11. Tumorbiológia II.
• 12. Apoptózis I.
• 13. Apoptózis II.
• 14. Záró konzultáció

Seminare

Materialien zum Aneignen des Lehrstoffes

Obligatorische Literatur

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia
Pap M. és Sétáló Gy. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok fogorvostan hallgatóknak

Vom Institut veröffentlichter Lehrstoff

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Pap M. és Sétáló Gy. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok fogorvostan hallgatóknak

Skript

Pap M. és Sétáló Gy. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok fogorvostan hallgatóknak

Empfohlene Literatur

Gerald Karp: Cell and Molecular Biology

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology
Szeberényi J.: Precíziós medicina

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Voraussetzung zum Absolvieren des Semesters

A megengedett maximális hiányzások számán belül maradás.

Semesteranforderungen

Zárthelyi dolgozatok

Möglichkeiten zur Nachholung der Fehlzeiten

A foglalkozások pótlására nincs lehetőség, illetve pótgyakorlatok szervezhetőek igény esetén, a gyakorlatos ciklusok végén.

Prüfungsfragen

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK 2.

VIZSGAKÉRDÉSEK

Elméleti szigorlat

 

1.      Prokariota és eukariota sejtek főbb jellemzői

2.      Nukleotidok szerkezete és funkciói

3.      A DNS molekula

4.      A DNS, mint örökítő anyag (kísérletes megközelítések)

5.      Az RNS-ek típusai

6.      Proteinek

7.      Szénhidrátok

8.      Lipidek

9.      Restrikciós endonukleázok

10.  DNS-fragmentumok klónozása

11.  Genomtárak

12.  Polimeráz láncreakció

13.  A Sanger-féle DNS szekvencia meghatározás

14.  Az Illumina DNS szekvenciázó módszer

15.  A DNS proton szekvenálása és a Nanopórus módszer

16.  DNS-chipek

17.  Fluoreszcens in situ hibridizáció

18.  Humán genom program

19.  cDNS klónozás

20.  cDNS-tárak

21.  Transzgénikus élőlények

22.  Célzott gén-inaktiváció a DNS szintjén

23.  Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

24.  Az endogén génműködés gátlása a fehérjék szintjén

25.  Specifikus antigének detektálása mikroszkóppal

26.  Immunprecipitáció és Western-blot

27.  A nukleusz felépítése

28.  Egyedi és ismétlődő szekvenciák

29.  A kromatin többszintű szerveződése

30.  A kromatin kémiai komponensei

31.  A sejtciklus főbb fázisai

32.  A sejtciklus regulációja

33.  Mitózis - számtartó sejtosztódás

34.  Meiózis - számfelező sejtosztódás

35.  A DNS szintézis általános jellemzői

36.  A DNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

37.  Az eukariota DNS szintézis jellemzői

38.  A DNS excíziós hibajavító mechanizmusai

39.  Proofreading és mismatch repair

40.  Kettősszáló DNS törések javítása

41.  Prokariota RNS szintézis és processzálás

42.  Az eukariota RNS szintézis általános jellemzői

43.  Az rRNS képződése eukariótákban

44.  Az mRNS átírása eukariótákban, 5’- és 3’ végi módosulások

45.  Pre-mRNS splicing és editing

46.  Az aminoacil-tRNS képződés

47.  A riboszómák struktúrális és funkcionális jellemzői

48.  A genetikai kódszótár

49.  A fehérje szintézis iniciációja

50.  A fehérje szintézis elongációja és terminációja

51.  A fehérje szintézis általános jellemzői

52.  A laktóz operon

53.  A triptofán operon

54.  Klónozás nukleáris transzplantációval

55.  Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

56.  Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

57.  Protein aktivitás és degradáció szabályozása eukariotákban

58.  Eukarióta transzkripciós faktorok

59.  A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

60.  Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

61.  A Golgi-készülék, és a fehérje-glikoziláció

62.  A szekréció mechanizmusa

63.  Endocitózis

64.  A vezikuláris transzport mechanizmusa

65.  Lizoszómák

66.  Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

67.  Oxigén szabadgyökök, membránkárosodás

68.  A mitokondriumok felépítése és működése

69.  A mitokondriális DNS

70.  Mitokondriális betegségek

71.  Mikrofilamentumok

72.  Intermedier filamentumok

73.  Mikrotubulusok

74.  A sejtmembrán szerkezete

75.  Sejt-sejt kapcsolatok

76.  Passzív transzport folyamatok

77.  Aktív transzport folyamatok

78.  Az extracelluláris mátrix

79.  Sejt-extracelluláris mátrix kapcsolatok

80.  A kémiai szignalizáció fajtái

81.  cAMP által közvetített szignalizáció

82.  Inozitol-foszfolipid szignalizáció

83.  PI3-kináz szignalizáció

84.  A növekedési faktorok jelátvitele

85.  Citokin-jelátvitel

86.  Stressz-jelátvitel

87.  Integrin jelátvitel

88.  TGF-ß, Wnt-, Notch-, Hedgehog jelátvitel

89.  Fehérjekinázok szerepe a jelátviteli folyamatokban

90.  Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

91.  Őssejtek

92.  Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

93.  Az apoptózis mechanizmusa

94.  Daganatok és a tumorsejt általános jellemzői

95.  Onkogén DNS vírusok

96.  Retrovírusok

97.  Retrovirális onkogének

98.  Celluláris onkogének azonosítása géntranszferrel

99.  Inszerciós mutagenezis

100.   A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

101.   Tumor szuppresszor gének általános jellemzői

102.   Az Rb és p53 fehérjék jellemzői

103.   Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

104.   Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

105.   Az experimentális karcinogenezis szakaszai

106.   Daganatképződés klinikai stádiumai

107.   Metasztázisképződés

108.   A tumorképződés lépései természetes daganatokban (pl. vastagbél daganat)

109.   Daganatok terápiája

110.   Citogenetikai, strukturális genomikai és génszintű vizsgálómódszerek

111.   Funkcionális genomikai és génszintű vizsgálómódszerek

112.   Oligonukleotid génterápia típusai és orvosi alkalmazásuk

113.   Valódi génterápia típusai

 

 

Laboratóriumi vizsgakérdések molekuláris sejtbiológiából fogorvostan hallgatóknak

 

Gyakorlatok elméleti háttere

1.      A fénymikroszkóp szerkezete és működése

2.      Mintaelőkészítés fénymikroszkópos célra

3.      Radioaktív izotópok a molekuláris sejtbiológiában

4.      Homogenizálás

5.      Sejtfrakcionáló differenciál centrifugálás

6.      Hipopiknikus grádiens centrifugálás

7.      Izopiknikus grádiens centrifugálás

8.      Gélfiltráció

9.      Ioncserélő kromatográfia

10.  Affinitáskromatográfia

11.  Fehérje elektroforézis

12.  Emlős DNS izolálása

13.  A polarizációs mikroszkóp felépítése és működése

14.  A fáziskontrasztmikroszkóp felépítése és működése

15.  Citoplazma hisztokémia

16.  Immun- és enzimhisztokémia

17.  Az apoptózis vizsgálatának lehetőségei

18.  Az elektronmikroszkóp felépítése és működése

19.  Mintaelőkészítés elektronmikroszkópos célra a fixálástól a metszésig

20.  Kontrasztfokozás lehetőségei elektronmikroszkópos célra

 

Elvégzendő gyakorlati feladatok

21.  Prokariota sejtek immerziós vizsgálata, a Gram festés lényege

22.  Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal

23.  Humán perifériás vérkenet vizsgálata, a May-Grünwald-Giemsa festés lényege

24.  Fénymikroszkópos autoradiográfiás metszet vizsgálata

25.  Bromodezoxiuridin jelölés vizsgálata

26.  Lineáris szacharóz grádiens készítése

27.  Gélfiltráció eredményének értékelése

28.  A fehérje elektroforézis lépései, fehérjék kimutatása gélben és membránon

29.  Western blot lépései, eredményének értékelése

30.  Fotométer használata, DNS és RNS oldat koncentrációjának meghatározása

31.  A polarizációs mikroszkóp szerkezete és használata

32.  A fáziskontraszt mikroszkóp szerkezete és használata

33.  Nukleinsav hisztokémiai preparátum értékelése, kromoszómák Giemsa festéssel

34.  Citoplazma hisztokémiai metszet értékelése

35.  Immunhisztokémiai metszetek értékelése

36.  Normál és Burkitt limfómás nyirokcsomó elkülönítése

37.  Normál és kóros sejtek azonosítása Papanicolau kenetben

38.  Normál és apoptotikus sejtek azonosítása

39.  Sejtmag alkotórészek azonosítása mikroszkópos felvételeken

40.  Citoplazma alkotórészek azonosítása mikroszkópos felvételeken

 

 

 

Prüfer

• Balassa Tímea
• Balogh Bálint
• Bátor Judit
• Berta Gergely
• Bogdán Ágnes
• Boros Melinda
• Brandt Barbara
• Bugyi Beáta
• Csabai-Tanics Tímea Judith
• Gaszler Péter
• Görgey Éva
• Kemény Ágnes
• Leipoldné Vig Andrea Teréz
• Németh Marica
• Pap Marianna
• Schipp Renáta
• Sétáló György ifj.
• Stayer-Harci Alexandra
• Szütsné Tóth Mónika Ágnes
• Tarjányi Oktávia
• Varga Judit

Praktika, Seminarleiter/innen

• Boros Melinda
• Horváth Marianna
• KURZUSHOZ RENDELT OKTATÓ