Gyógyszerészi kémia 4.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2024-2025

Tematika

A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag elméleti előadásai a Gyógyszerészi Kémia 1-3 kurzusok tematikájában nem szereplő hatástani csoportokba tartozó gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A tantárgy gyakorlati foglalkozásainak tematikája gyógyszervegyületek szubsztanciaként és gyógyszerkészítmények ható- és segédanyagaiként történő azonosításával, mennyiségi meghatározásával, valamint néhány fizikai-kémiai tulajdonságának meghatározásával foglalkozik.

Előadások

• 1.

  Gyógyszerstabilitás.

  - Tyukodi Levente
• 2.

  Gyógyszerstabilitás.

  - Tyukodi Levente
• 3.

  Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe.

  - Rozmer Zsuzsanna
• 4.

  Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe.

  - Rozmer Zsuzsanna
• 5.

  A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

  - Tyukodi Levente
• 6.

  A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

  - Tyukodi Levente
• 7. A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
• 8. A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
• 9. A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
• 10. A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
• 11.

  A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai

  Az affinitás kromatográfia gyógyszeranalitikai alklamzásai.

  - Tyukodi Levente
• 12.

  A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai

  Az affinitás kromatográfia gyógyszeranalitikai alklamzásai.

  - Tyukodi Levente
• 13. A vitaminok gyógyszerészi kémiája. - Almási Attila
• 14. A vitaminok gyógyszerészi kémiája. - Almási Attila
• 15. A gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája. Protozoon elleni szerek gyógyszerészi kémiája. - Kulcsár Győző Kornél
• 16. A gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája. Protozoon elleni szerek gyógyszerészi kémiája. - Kulcsár Győző Kornél
• 17. A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
• 18. A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
• 19. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. - Kovács-Rozmer Katalin
• 20. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. - Kovács-Rozmer Katalin
• 21. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Kovács-Rozmer Katalin
• 22. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Kovács-Rozmer Katalin
• 23. A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
• 24. A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
• 25. Az antivirális szerek. - Rozmer Zsuzsanna
• 26. Az antivirális szerek. - Rozmer Zsuzsanna
• 27.

  Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés.

  - Rozmer Zsuzsanna
• 28.

  Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés.

  - Rozmer Zsuzsanna

Gyakorlatok

• 1. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• ...

  2. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.

  3. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• 4. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• 5.

  Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)

  Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.

• ...

  6.

  Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)

  Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.

  7.

  Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)

  Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.

• 8.

  Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)

  Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.

• 9. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• ...

  10. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.

  11. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• 12. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• 13. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• ...

  14. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.

  15. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 16. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 17. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• ...

  18. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.

  19. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 20. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 21. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• ...

  22. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.

  23. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• 24. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• 25. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• ...

  26. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.

  27. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• 28. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• 29. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• ...

  30. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.

  31. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• 32. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• 33. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• ...

  34. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.

  35. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• 36. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• 37. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• ...

  38. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.

  39. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• 40. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• 41. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• ...

  42. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.

  43. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• 44. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• 45. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• ...

  46. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)

  47. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• 48. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• 49. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• ...

  50. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.

  51. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• 52. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• 53. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
• ...

  54. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)

  55. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
• 56. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Fülöp F., Noszál B., Szász Gy., Takácsné Novák K.: Gyógyszerészi kémia, Semmelweis, Budapest, 2010

Szász Gy., Takács M., Végh A.: Gyógyszerészi kémia 1-2., http://intranet.aok.pte.hu/OKTATAS/gyogyszereszikemia

Saját oktatási anyag

Kuzma Mónika, Lóránd Tamás, Rozmer Zsuzsanna, Perjési Pál: Gyógyszerészi kémia II., gyakorlati praktikum, elektronikus tananyag, PTE 2014.

Jegyzet

Perjési P., Fodor K., Rozmer Zs.: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok 1., második kiadás, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs, 2014.

Ajánlott irodalom

Magyar Gyógyszerkönyv I-IV., VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986.

Magyar Gyógyszerkönyv I-II-III., VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005, 2007.

Lóránd Tamás, Nemes Zsuzsa, Kocsis Béla, Ternák Gábor: Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata (szerkesztette: Ternák Gábor), Pécs, 2000.

D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye's Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 2002.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, átlagának 50%-os minősítésűnek kell lennie. A sikertelenül megírt félévközi dolgozat javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kis-dolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. Elégtelentől különböző gyakorlati jegy a félév elfogadásának feltétele.

Félévközi ellenőrzések

A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, átlagának 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kis-dolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. A félévközi dolgozatok pótlására nincs lehetőség.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy négy félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres "Minimum-Vizsga" (MV) megírása a szigorlat napján. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a "Minimum Vizsgán" 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A "C" vizsgán 80% alatti MV esetén is folytathatja a hallgató a vizsgát. Ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a "Minimum Vizsga", valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.

A 13. oktatási héten az intézet Than Károly kémiai tanulmányi versenyt hirdet. A versenyen a Gyógyszerészi kémia 4 tárgyból vizsgára bocsátható hallgatók vehetnek részt. A verseny két-fordulós, elméletei és gyakorlati fordulóból áll. Elérhető eredmények: az elméleti fordulóban a maximális pontszám legalább 80%-ának megszerzése, a gyakorlati fordulóban legalább 100 +/- 1% pontosság elérése. Azok a hallgatók akik elérték az elvárt 80%-os eredményt, mentesülnek a szigorlati írásbeli MV kérdések megválaszolása alól. A verseny részleteiről a félév során értesülnek a hallgatók.

Vizsgáztatók

• Rozmer Zsuzsanna

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

• Harmath Lilla Édua
• Mészáros Petra
• Rozmer Zsuzsanna
• Tyukodi Levente