Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

« Kutatás

TDK témáink

Társtémavezető: Dr. Ács Kamilla

A gyógyszerkönyvekben szereplő növényfajok fitokémiai jellemzői általában jól ismertek, azonban ugyanabba a nemzetségbe tartozó, közeli rokon fajokról nem mindig állnak rendelkezésre részletes adatok az aktív komponensek összetételéről, mint pl. a kankalin fajok esetében. A kutatás célja a magyar gyógyszerkönyvben szereplő tavaszi kankalin közeli rokonának, a kevésbé kutatott szártalan kankalin szaponin tartalmának meghatározása laboratóriumi módszerek segítségével. A fitokémiai összetétel mellett, fontos megismerni a gyógynövény fajok morfológiai jellemzőit, különös tekintettel a drogként szereplő növényi részekre (pl. biomassza, beszáradási arány).

A népi növényismeret, az etnobotanikai adatok kutatása napjainkban újra előtérbe került. Bizonyos régiók állandó orvosi és gyógyszerellátással nem rendelkező településein számos adat gyűjtése, valamint bizonyítékokkal nem rendelkező gyógynövényfajok, vagy már ismert taxonok új indikációjára fókuszál a tudományterület. A téma terepi munkát és növénygyűjtést, valamint a feljegyzett fajok szövettani és fitokémiai vizsgálatát foglalja magába.

Társtémavezető: Nagy-Radványi Lilla

A méz a hagyományos és a hivatalos orvoslásban egyaránt alkalmazott, részben növényi, részben állati eredetű szer. A különböző mézfajták gyógyászati értéke azonban jelentősen eltérő lehet. A TDK-hallgató feladata, hogy különböző gyógynövény fajokról nyert mézek hatóanyag-összetételét és – lehetőség szerint – marker vegyületeit meghatározza. További célkitűzés a fajtaméz(ek) antioxidáns és/vagy antimikróbás hatásának vizsgálata különböző in vitro tesztrendszerekben, valamint a különböző botanikai eredetű mézek biológiai aktivitásának egymással történő összehasonlítása.

A növények egyes termőhelyi sajátosságok változása esetén eltérő morfológiai, szövettani vagy fitokémiai bélyegeket mutathatnak. A fajon belüli változékonyság gyógynövények esetében kiemelkedő jelentőségű a taxonok gyűjtési helyének kijelölése, az említett jellemzők eltéréseinek felismerése és a fajok pontos azonosítása során. A téma célkitűzései között szerepel ismert gyógynövénytaxonok különböző ökológiai paraméterekkel jellemezhető termőhelyeiről gyűjtött populációinak összehasonlító értékelése. A polimorfizmus vizsgálata terepmunkát, valamint szövettani és fitokémiai analíziseket foglal magában.

Társtémavezető: Dr. Papp Nóra

A gyógynövények szövettani bélyegeinek pontos ismerete kiemelkedő jelentőséggel bír a taxonok és drogrészeik pontos azonosítása során. A téma gyógynövényfajok drogként alkalmazott, vegetatív vagy generatív részeinek szövettani vizsgálatát jelenti különböző hisztológiai és mikrotechnikai módszerekkel (pl. levélderítés, mintagyűjtés, tárolás, metszés, festés), valamint a kész preparátumok dokumentálási és elemzési lehetőségeit fénymikroszkópos technikák és számítógépes programok segítségével.

A gyógynövények számos olyan hatóanyagot képesek előállítani, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, pl. kamilla flavonoidok. Akut és krónikus fájdalmak hátterében a szervezetben kialakult gyulladás is állhat. A megfelelő életminőség szempontjából fontos a gyulladás csökkentése, akár növényi hatóanyagokkal is. A téma keretében a hallgató izolált növényi hatóanyagok, elsősorban karotinoidok, gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejttenyészetben és/vagy in vivo egérmodellben, közben számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A téma a gyógyszerkutatás szempontjából is jelentős. A vizsgálatok egy része a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.   

Társtémavezető: Dr. Ács Kamilla

A kutatás célja növényi illóolajok, komponenseik és antibiotikumok kombinációjának in vitro antimikrobás vizsgálata humán patogén baktériumokon. Napjainkban kiemelt jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia jelensége, ezért a vizsgálatok során a rezisztenciával bíró törzsekre kiemelten fókuszáltunk. A téma során a hallgatónak lehetősége nyílik a kölcsönhatást vizsgáló módszerek pl. checkerboard-titrálás megismerése mellett egyéb in vitro antibakteriális hatást vizsgáló módszerek pl. direkt bioautográfia, csőhígítás elsajátítására is. Kutatásunkkal újabb adatokat kívántunk nyújtani az említett természetes anyagok hatásmechanizmusa valamint a kombinációk alkotói között fellépő kölcsönhatások feltérképezése szempontjából. Ezenfelül a hatékony kombinációk jövőbeni in vivo körülmények közötti adaptálásához szeretnénk megfelelő alapot biztosítani. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben történik.

A légúti fertőzések nagyon gyakran gyulladásos folyamatokat is kiváltanak. A légúti betegségek terápiájában ezért lényeges, ha egy gyógyszerjelölt egyszerre fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A növényi illóolajok inhalálás útján bejutnak a légutakba és fertőtlenítő-gyulladáscsökkentő hatásuk révén szerepük lehet a légúti betegségek kezelésében. Azonban a terápiás felhasználhatóság szempontjából elvárás, hogy a hatóanyag ne legyen toxikus és allergiás reakciót se okozzon. A TDK téma során a jelölt illóolajok és illóolaj-komponensek gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejtvonal vizsgálatok során választ keresve, hogy mely komponensek lehetnek alkalmasak egy légúti fertőzés kezelésére. A munka során számos molekuláris biológia módszer, pl. PCR, ELISA, Western blot analízis, megtanulására nyílik lehetősége a TDK hallgatónak.

Társtémavezető: Balázs Viktória Lilla

Az antibiotikum-rezisztencia manapság rendkívüli problémákat okoz az egészségügyben. Ennek kiküszöbölése érdekében szükség van az alternatív gyógyászat folyamatos fejlődésére, a növényi alapanyagú készítmények megújítására. Az illóolajok kémiailag komplexnek mondható anyagok, hiszen fő és minor komponensekből állnak; némely összetevő pedig csupán nyomokban fordul elő bennük. A direkt bioautográfia egy posztkromatográfiás detektálási módszer, amely többek között komplex kivonatok antimikrobás hatásának vizsgálatára ad lehetőséget.  A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Társtémavezető: Balázs Viktória Lilla

A biofilmek élő vagy élettelen felületen összetapadt mikroorganizmus közösségek, amelyek ilyen formában sokkal ellenállóbbak a kedvezőtlen körülményekkel szemben. Az antibiotikumok használata csökkenti a biofilmet alkotó sejtek által okozott fertőzések tüneteit, viszont magát a biofilmet nem képesek elpusztítani, így szükséges új, az alternatív terápiák területén is alkalmazható növények, növényi kivonatok alapos megismerése. Ahhoz, hogy az illóolajokat kellő hatékonysággal és biztonsággal lehessen használni, nélkülözhetetlen az élő sejtre, szervezetre gyakorolt hatásuknak alapos megismerése. Célunk hatékony biofilm ellenes illóolajok keresése. A vizsgálatok részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben zajlanak.

Napjainkban különböző bőrgyógyászati kórképek tünetei sok beteget érintenek. Egyre inkább terjedőben vannak az ún. fito-kozmetikumok és gyógynövény-alapú készítmények bőrgyógyászati területen való alkalmazása. Ezen belül terjed az illóolaj-tartalmú termékek használata is. Azonban nem megfelelő alkalmazással az illóolajok akár allergiás kontakt dermatitiszt is kiválthatnak. Másrészt vannak gyulladáscsökkentő hatással rendelkező illóolajok. A TDK munka során a hallgató feladata illóolaj-tartalmú készítmény összeállítása, majd gyógyszertechnológiai módszerekkel annak vizsgálata és gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása in vivo bőrgyógyászati kórképek állatmodelljében.

Társtémavezető: Dr. Gulyás Gergely

A kurkumin egy napjainkban intenzíven kutatott molekula, mely antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokon túl meglepő anti-tumor aktivitást is mutat a szakirodalom szerint. A karotinok, mint az egyetemünkön hosszú évtizedek óta működő Karotinoidkémiai Kutatócsoport kutatási területe, szintén változatos biológiai tulajdonságokkal bírnak, melyek közül az antioxidáns hatás az egyik legjelentősebb. A két molekularészlet összekapcsolása lehetővé tenné az antioxidáns-hatás potenciális további fokozását, valamint az esetleges szinergisztikus, nem várt, újszerű biológiai hatásspektrum vizsgálatát. A kovalens konjugátumok létrehozása a szerves kémiai szintézis eszköztárával lehetséges, így a leendő TDK-hallgató a modern szintetikus szerves kémia módszereivel ismerkedhetne meg elméletben és a gyakorlatban.

Társtémavezető: Balázs Viktória Lilla

Bizonyított, hogy a baktériumok képesek alkalmazkodni a kedvezőtlen körülményekhez a sikeresebb túlélés érdekében. Ennek érdekében önszerveződő közösségeket alkotnak, amelyeket bakteriális biofilmnek nevezünk. Ilyen formában a baktériumok sokkal ellenállóbak az antibiotikumokkal szemben, az ebből adódó antibiotikum-rezisztencia az egészségügyben jelentős problémákat okoz. Ennek tudatában elengedhetetlen olyan biofilm képződést gátló növények, növényi kivonatok alapos megismerése, amelyek alkalmasak lehetnek a probléma visszaszorítására. A levendula illóolaja régóta ismert, ám biofilm képződést gátló hatását még nem vizsgálták. Kutatásunkkal célunk, hogy alaposabban megismerjük a levendula illóolajának antibakteriális és anti-biofilm hatását légúti pathogénekkel szemben. A vizsgálatok előkészítésére a Farmakognóziai Intézet, a biofilm képződést gátló vizsgálatok elvégzésére az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástan Intézet áll rendelkezésünkre.

Környezetünkben számos mérgező növényfaj található, melyek véletlenül vagy szándékosan a szervezetbe juttatva különböző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. A legtöbb, toxikológiai szempontból jelentős faj mérgező hatóanyagai ismertek, azonban ezek mennyisége és összetétele változó lehet növényi szervenként, élőhelyenként vagy akár évszakonként is. A TDK munka keretében a hallgató választhatja egy adott mérgező növényfaj toxikológiai jelentőségének feltárását (esettanulmányok alapján), valamint hatóanyag-összetételének vizsgálatát különböző helyszíneken és időpontokban. Másik lehetőség egy adott terület (természetes vegetáció vagy lakókörnyezet) mérgező növényfajainak feltérképezése és toxikológiai jelentőségük megállapítása.

Társtémavezető: Dr. Horváth Adrienn

A húgyúti megbetegedések a gyakori előfordulású, nőket, férfiakat, időseket és a fiatal korosztályt egyaránt érintő kórképek közé tartoznak. A betegségek hátterében számos ok húzódhat meg, melyek közül az egyik leggyakoribb a bakteriális érintettség. A panaszok kezelésére számos, gyógyszertárban kapható készítmény érhető el, amelyek nagy része növényi eredetű hatóanyagot és/vagy növényi kivonatot tartalmaz. A hallgatónak a téma során lehetőséget kívánunk nyújtani a növényi alapú, húgyúti megbetegedések kezelésére szánt gyógyszerkészítmények minőségi és analitikai vizsgálatára (VRK, HPLC, spektrofotometriás összhatóanyag meghatározás). Ezenfelül a készítmények, húgyúti fertőzések kezelésében használható gyógynövények antimikrobás hatásának felderítésére is fókuszálunk. A kísérletes munka esetlegesen kérdőíves felméréssel is kiegészülhet a hallgató motiváltságától függően.

Társtémavezető: Dr. Ács Kamilla

Az antibiotikum-rezisztencia komoly problémát jelent az egészségügyben, ezért szükség van más lehetőségek kutatására is. A növényi illóolajok sokféle hatással rendelkeznek, antibakteriális és gombaellenes hatásaikról is ismertek. Régen, pl. a pestis terjedését illóolajos növények égetésével akadályozták meg. A téma keretében a hallgató közelebbről megismerheti az illóolaj-desztillálás folyamatát, majd a tiszta illóolaj antimikrobás hatásának vizsgálómódszereit, pl. csőhígítás és direkt bioautográfia módszereket. Célunk új, hatékony baktérium és/vagy gombaellenes illóolajok keresése. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben történik.

Napjainkban egyre több embert érintenek a légúti fertőzések és a légutak gyulladásos betegségei. Az illóolajokat használják inhaláció formájában az előbb említett esetekben, de elsősorban népgyógyászati tapasztalatok alapján. Ezért szükséges az illóolajok légúti gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása, amely a gyógyszerfejlesztés szempontjából is ígéretes terület. A téma keretében a hallgató állatkísérletes modellben (egér) vizsgálja különböző illóolajok légúti gyulladáscsökkentő hatását és számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.

Társtémavezető: Dr. Farkas Ágnes

Kutatásunk célja a hazánkban nagy egyedszámmal előforduló, gyógyászati és méhészeti szempontból jelentős özönnövények, így a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) nektártermelésének elemzése, valamint a virágaikból nyert fajtamézek egészségre gyakorolt hatásának feltárása.

A kutatómunka egyik célkitűzése, hogy tisztázzuk, milyen mértékben hatnak a termőhelyi viszonyok (pl. talaj és mikroklíma) a különböző területeken élő selyemkóró és aranyvessző állományok mézelésére. Kutatásunk másik kérdése, hogy a selyemfű és aranyvessző mézek minősége mennyire eltérő különböző földrajzi eredet esetén. Tisztázni kívánjuk azt is, hogy van-e különbség a mézminták egészségre gyakorolt, pl. antioxidáns és antibakteriális hatását tekintve a botanikai és földrajzi eredet függvényében.

A kutatómunkába bekapcsolódó hallgató különböző részfeladatokat vállalhat:

  • nektárprodukció mérése és mintagyűjtés természetes növényállományokban (terepi munka)
  • fajtamézek botanikai azonosítása pollenelemzéssel (laboratóriumi, mikroszkópos vizsgálat)
  • mézminták kémiai összetételének elemzése (laboratóriumi, kromatográfiás vizsgálat)
  • mézminták antioxidáns és/vagy antimikrobás hatásának elemzése (laboratóriumi vizsgálatok)

1. Solidago taxonok fitokémiai vizsgálata

Az emberi tevékenység következtében évente megközelítőleg hat faj érkezik Európába a többi földrészről. A kontinensünkre érkező növényfajok közül özönnövényeknek nevezzük azokat a fajokat, amelyek sűrű, egynemű állományokat alkotnak, és ezáltal kiszorítják az honos flóra képviselőit.

A Solidago nemzetség tagjai közül az Észak-Amerikából behurcolt és özönnövényként terjedő S. canadensis (kanadai aranyvessző) és S. gigantea (magas aranyvessző), továbbá az őshonos fajként számon tartott S. virgaurea (közönséges aranyvessző) fordul elő a Kárpát-medencében. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Hg. VIII.) a fentebb említett fajokat gyógynövényként tartja számon, elsősorban a taxonokban található flavonoidoknak köszönhetően.

A kutatás célja a Kárpát-medencében előforduló Solidago taxonok természetes állományainak felkutatása, továbbá a begyűjtött egyedek flavonoid-tartalmának mennyiségi és minőségi meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) segítségével. Az említett taxonok hatóanyag-tartalmának összehasonlítása nagymértékben hozzájárulhat a Solidago taxonok gyógyászatban betöltött szerepének tisztázásához.

A vadon élő gyógynövények fajgazdagsága és gyakori előfordulása az országra vagy csak egy régióra nézve természeti kincsnek tekinthető. Ennek az értékes természeti örökségnek a kvalitatív és kvantitatív botanikai feltárása fontos kutatási feladat. A gyógynövények elterjedésének felmérése egy meghatározott földrajzi területen végezhető, általában egy természetes növényzeti foltban, illetve egy település, vagy ennél tágabb területen belül történik. A kutatás célja egy vagy több növényfaj elterjedésének feltérképezése, illetve hasonló jellegű és hatású gyógynövények vizsgálata. Az ilyen módon létrehozott adatbázis nagy lehetőséget biztosít különböző szempontú elemzésekre és további kutatások alapjául szolgálhat.

A hagyomány által ismert gyógynövények további részletes laboratóriumi kutatásának célja az aktív komponensek azonosítása és a hatóanyag tartalom meghatározása. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a már használatban lévő jól ismert gyógynövények mellett a rokon, feltételezhetően hasonló hatóanyagokat tartalmazó növényfajok fitokémiai jelentőségének a feltárására. Amennyiben kimutatható, hogy a kutatott vadon élő gyógynövény hatóanyag forrásként szolgálhat, különösen fontos a morfológiai és egyéb, pl. ökológiai tulajdonságainak ismerete, amelyek alapján a termesztésbe vonás potenciális lehetőségeit meg lehet becsülni, illetve tovább vizsgálni.