TDK témáink
A BFSP1 (Filensin vagy Beaded Filament structure Protein 1) tumor specifikus variánsainak vizsgálata "in vitro" és "ex vivo" humán szöveteken valamint humán szérumban
Témavezető: Dr. Tapodi Antal
Előzetes kísérleteink bebizonyították, hogy a Filenszin (BFSP1) "splice variánsai" humán mellrák (MCF7) és méhnyakrák (HeLa) és számos tumoros sejtvonalban is kifejeződik, amit ex vivo humán mellrák és vastagbélrák szövetek immunológiai és tömegspektrográfiás vizsgálata is alátámasztott. A BFSP1 proteolitikus hasítása figyelhető meg a szemlencse normál fejlődése során is, ugyanakkor az egyes hasítási fragmentumok szerepe még nem tisztázott sem a szemlencsében, sem tumor sejtekben. A kutatás célja, hogy azonosítsuk a BFSP1 megjelenése által indukált, valamint a BFSP1 kifejeződéséhez vezető molekuláris eseményeket tumor sejtekben. Ezért a BFSP1-gyel interakcióba lépő fehérjék azonosítását tervezzük. Továbbá, azonosítani szeretnénk a BFSP1 tumor-specifikus "splice variánsait", ennek érdekében új, un. "neoepitop" antitestek kívánunk létrehozni. A Filenszin pontos szerepének feltárása tumor sejtekben kiemelkedő jelentőségű lehet mind diagnosztikai, mint terápiás szempontból.
A BGP-15 hatása a GLUT4 transzporter kihelyeződésében WRL-68 sejteken
Témavezető: Dr. Szabó Aliz
Társtémavezető: Dr. Fekete Katalin
A BGP-15-ről ismert, hogy számos citoprotektív hatással bír, többek között fokozza az inzulinérzékenységet különböző metabolikus zavarok (például 2-es típusú diabetes) esetén. Ezért munkánk során azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a molekulánk miként befolyásolja a GLUT4 transzporter transzlokációját a tároló vezikulumból a sejtmembránba normál és hiperglikémiás körülmények között. Ugyanis köztudott, hogy a GLUT4 transzporter kihelyeződése inzulin által szabályozott.
A BGP-15 hatása a temozolomide indukálta sejthalálra U251 sejteken
Témavezető: Dr. Szabó Aliz
Társtémavezető: Dr. Fekete Katalin
A glioblastoma multiforme az agytumorok egyik leggyakoribb és magas halálozási rátával járó formája. A temozolomide egy alkiláló ágens, melyet gyakran alkalmaznak ennek a tumortípusnak a kezelésében. A tumorsejtek egy része azonban képes az így indukált DNS károsodás kijavítására, ezért egy másik potenciális tumorellenes vegyülettel, BGP-15-tel (amelyről korábban kimutatták, hogy PARP-gátló hatással bír) kombinálva valószínűleg jelentősen fokozható az indukált sejthalál mértéke. Munkánk során ezt a kombinált hatást szeretnénk tanulmányozni U251 sejteken.
A fázis IV-es PARP-inhibitor Olaparib hatásának vizsgálata mesterséges epitheliális hatérrétegen
Témavezető: Dr. Radnai Balázs
Társtémavezető: Kovács Dominika
Csoportunk, az IBD-team, a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kutatásával foglalkozik. E témában egyik fő célkitűzésünk, hogy új és hatékony terápiás eljárásokat fejlesszünk. Ennek egyik ágát a modern PARP-inhibitorok (pl. Olaparib) tesztelése képezi kísérletes colitis modellekben és in vitro sejttenyészeteken.
A korai élet zsírsavellátottságnak hatásai a későbbi egészségi állapotra
Témavezető: Dr. Szabó Éva
Társtémavezető: Prof. Dr. Decsi Tamás
Az elmúlt évtizedek intenzív kutatásai során nyilvánvalóvá vált, hogy az egyének egészségi állapotát, az életmóddal összefüggő krónikus betegségek kifejlődését a korai életben tapasztalt környezeti hatások befolyásolják. Ilyen környezeti hatásnak tekinthető többek között a táplálkozás, és a táplálkozással befolyásolható tényezők, mint például a zsírsavellátottság. A zsírsavak fontos szerepet játszanak az emberi szervezetben a sejtmembránok felépítésében, jelátviteli folyamatok szabályozásában és a gyulladás kialakulásában / csökkentésében. A magzati- és újszülöttkori zsírsavellátottság tehát hatással lehet a csecsemő-, gyermek-, valamint felnőttkori egészségi állapotra. Kísérleteinkben arra a kérdésre keressük a választ, vajon a korai élet bizonyos zsírsavai hatással lehetnek-e a későbbi egészségi állapotra.
A lizofoszfatidsav (LPA) és receptorainak szerepe a zsírszövet hormon és citokin termelésének szabályozásában.
Témavezető: Dr. Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi
A zsírszövet egy endokrin szerv mely számos hormont (pl. leptin, adiponektin, rezisztin stb.) és citokint (pl. TNF-α, MCP-1, IL-6 stb.) termel, melyek révén többek között a szövetek inzulin érzékenységét is befolyásolja. Az elhízás talaján kifejlődő szöveti inzulin érzékenység csökkenése, az ún. inzulin rezisztencia a 2. típusú diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős rizikófaktora.
A lizofoszfatidsav (LPA) egy olyan lipid mediátor mely sejtfelszíni és nukleáris receptorain keresztül számos fiziológiás folyamatot szabályoz, többek között a sejtek proliferációját, differenciációját, migrációját és túlélését. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a fehér zsírszövet jelentős mennyiségű LPA-t termel, illetve termeli az LPA szintézis egyik kulcsenzimét, az autotaxint. Az autotaxin fokozott expresszióját kimutatták elhízott, inzulin rezisztenciában szenvedő egerekben és emberekben egyaránt. Ezen túlmenően leírták, hogy az LPA csökkenti az inzulin szekrécióját a pankreaszból és a glükóz toleranciát. A kutatás során megvizsgáljuk az LPA hatását a szöveti inzulin érzékenységet befolyásoló zsírszöveti hormonok (leptin, adiponektin, rezisztin) és citokinek (TNF-α, MCP-1, IL-6) termelődésére izolált egér zsírszöveti sejteken, LPA receptor génkiütött egér modellen, illetve az LPA hatását közvetítő receptorokat és intracelluláris jelátviteli útvonalakat.
A modern PARP-inhibitor Talazoparib vizsgálata mesterséges epitheliális hatérrétegen
Témavezető: Dr. Radnai Balázs
Társtémavezető: Bagóné Vántus Viola
Csoportunk, az IBD-team, a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) kutatásával foglalkozik. E témában egyik fő célkitűzésünk, hogy új és hatékony terápiás eljárásokat fejlesszünk. Ennek egyik ágát a modern PARP-inhibitorok (pl. Talazoparib) tesztelése képezi kísérletes colitis modellekben és in vitro sejttenyészeteken.
A polifenolok lehetséges szerepe a fej-nyaki daganatok terápiájában
Témavezető: Dr. Jávor-Hocsák Enikő
A polifenolok olyan biológiailag aktív vegyületek, melyek a legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségügyi (oxidáció ellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek. Jelen kutatásunkban a daganatellenes hatásukra fókuszálnánk. Célunk a polifenolok hatásának vizsgálata fej-nyaki daganatos sejtvonalakon kemo- és sugárterápiával kombinálva. Vizsgálataink központjában a tumor markerek keresése, jelátviteli utak vizsgálata, sugárérzékenyítés, kemoterápia hatásának a potencirozása lennének.
A polifenolok lehetséges szerepe a nem-kissejtes tüdőrák kombinált kezelésében
Témavezető: Dr. Jávor-Hocsák Enikő
A polifenolok olyan biológiailag aktív vegyületek, melyek a legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségügyi (oxidáció ellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek. Jelen kutatásunkban a daganatellenes hatásukra fókuszálnánk. Célunk a polifenolok hatásának vizsgálata nem-kissejtes tüdőrák sejtvonalon kemo- és sugárterápiával kombinálva. Vizsgálataink központjában a tumor markerek keresése, jelátviteli utak vizsgálata, sugárérzékenyítés, kemoterápia hatásának a potencirozása lennének.
A sejthalál mechanizmusainak vizsgálata
Témavezető: Prof. Dr. Gallyas Ferenc
Társtémavezető: Dr. Debreceni Balázs
A sejthalál kiváltó oka rendkívül sokféle lehet, ugyanakkor meglepően kevés mechanizmus vesz részt magában a folyamatban. A mitokondrium központi szerepe a sejthalál, illetve túlélés szabályozásában közismert, azonban a mitokondrium integritását befolyásoló
intracelluláris folyamatok még nagyrészt felderítetlenek (http://www.nature.com/cdd/journal/v7/n1/full/4400645a.html). A téma ezen folyamatok azonosítására és szabályozási mechanizmusaik megismerésére irányul.
A sejthalált befolyásoló metabolomikai változások követése
Témavezető: Dr. Takátsy Anikó
Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston
A stressz (pl. oxidatív stressz) befolyásolja a sejt pusztulást, öregedéshez, apoptózishoz vagy nekrózishoz vezethet. A metabolomikai változások viszgálata rengeteg új információt szolgáltathat, új megközelítésekhez vezethet. A metabolitok (pl kis savas molekulák, nukleozidok) mennyiségi változásának meghatározása a biokémiai folyamatok jobb megértését szolgálhatja.
Amiodarone, Desethyamiodarone lehetséges szerepe a daganatok kezelésében
Témavezető: Dr. Bognár Zita
Az amiodarone egy jól ismert széles körben alkalmazott antiarrhythmiás ágens. Legfőbb metabolitja a desethylamiodarone citotoxikus tulajdonságú. Vizsgálni kívánjuk, hogy alkalmazható-e estelegesen a desethylamiodarone tumortherápiákban, kombinált chemo illetve radiotherápiákban. Sejtkultúrák, állatkísérletes modellek segítségével leírjuk, hogy mely mitokondriális illetve más jelátviteli útvonalak állhatnak a sejtkárosító folyamatok hátterében, vizsgálni kívánjuk az esetlege tumorspecifikus hatásokat.
Az Akt fehérje szerepének vizsgálata a mitokondriális dinamikában oxidatív stressz esetén
Témavezető: Dr. Fekete Katalin
Társtémavezető: Dr. Szabó Aliz
Az oxidatív stressz számos betegség patomechanizmusában játszik központi szerepet. Többek között DNS-töréseket indukál, ami a PARP enzim túlaktivációját eredményezi, valamint a mitokondriumok fragmentálódását indukálja, mely folyamatok a sejt halálához vezethetnek. A HO-3089 molekula egy hatékony PARP inhibitor, ami jelentős antioxidáns hatással is rendelkezik. Munkánk során HeLa sejtvonalon tervezzük a HO-3089 további vizsgálatát, amiről azt feltételezzük, hogy a mitokondriális dinamikára gyakorolt védő hatásához az aktív Akt fehérje jelenléte is szükséges.
Az amiodarone citotoxikus hatásának vizsgálata sejtkultúrákon, állatkísérletes modellen
Témavezető: Dr. Bognár Zita
Az alacsony koncentrációjú amiodarone kezelés jótékony hatásait jól ismerjük, de tartós amiodarone kezelés mellett a betegek jelentős részében tapasztalhatók mellékhatások. Ezek közül is az egyik legjelentősebb az AIPT-nek nevezett amiodarone indukálta pulmonáris toxicitás. Munkánk során a nagy dózisú illetve tartós amiodarone kezelés során aktiválódott jelátviteli útvonalakat vizsgáljuk. Ezen útvonalak specifikus gátlásával próbálunk megoldást találni az esetlegesen kialakuló mellékhatások megelőzésére, esetlegesen már a kialakult mellékhatások célzott kezelésére!
Az olaparib hatása a temozolomide-indukált sejthalálra U251 sejteken
Témavezető: Dr. Fekete Katalin
Társtémavezető: Dr. Szabó Aliz
A glioblastoma multiforme egy rendkívül agresszív tumortípus, melynek kezelésében fontos szerepet játszik egy alkiláló ágens, a temozolomide. Azonban a kezelt sejtek egy része ki tudja védeni a temozolomide-indukált DNS károsodást. Ezért úgy véljük, hogy együttes alkalmazása egy másik tumorellenes szerrel, az olaparibbal (mely egy ismert PARP inhibitor) hatékony lehet a tumorsejtek elpusztításában. Vizsgálataink során U251 sejteken szeretnénk tanulmányozni ezt a kombinált kezelést.
Az OPA-1 szerepe a bleomycin indukálta tüdőfibrózis elleni védelemben
Témavezető: Dr. Fekete Katalin
Társtémavezető: Dr. Szabó Aliz
A bleomycin egy széles körben alkalmazott citosztatikum. A kezelés egyik mellékhatása a tüdőszövet krónikus gyulladása, mely a tüdőfibrózis kialakulásához vezet. Ezen folyamatok a mitokondriális dinamikát a fragmentáció irányába tolják el. Kísérleteink során egy egér tüdőfibrózis modellen vizsgáljuk az OPA-1 fehérje potenciális szerepét a mitokondriális károsodás kivédésében.
Az oxidatív stress jelentősége mikrobiális fertőzés során
Témavezető: Dr. Erős Krisztián
Társtémavezető: Dr. Veres Balázs
A redox egyensúly felbomlása meghatározó különböző betegségek pathomechanizmusában. Jelen esetben, a kialakuló oxidatív stress jelentőségét vizsgáljuk mikrobiális fertőzés során. Ehhez újgenerációs szekvenálás eredményeit használjuk bakteriális lipopoliszaccharidnak (LPS) kitett vad típusú, Ciklofilin-D kiütött – mely a mitokondriális permeabilitási pórus egyik fontos szabályzója -, valamint antioxidáns TEMPOL-lal előkezelt egér modellben. Elsődleges fókuszunk az LPS indukálta génexpresszió változások hálózat-alapú modellezése és elemzése, valamint hipotézisek vizsgálata az oxidatív stress szerepével kapcsolatban a szepszishez köthető szöveti károsodás és szervi diszfunkció során.
Benzofurán származékok biológiai hatásának vizsgálata
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
Társtémavezető: Prof. Dr. Kollár László
Munkánk során a PTE TTK Szervetlen Kémiai Tanszéke által szintetizált benzofurán származékok (elsősorban 2- és 3-karbonsavamidok) biológiai hatását vizsgáljuk. Teszteljük új vegyületeink oldhatóságát, hatásukat különféle tumoros és nem tumoros sejtvonalakon. Azon vegyületek, melyek nem károsítják a normál sejteket, de fokozzák a tumoros sejtek elhalását további kísérletek alanyai lesznek. Vizsgáljuk az apoptózis-nekrózis folyamatára, a szabadgyök termelésre, a mitokondrium funkcióra kifejtett hatásukat. A sejtvonalakon nagyon jól ható vegyületeket állatkísérletes rendszeren tovább vizsgáljuk.
BGP-15 származékok biológiai hatásának vizsgálata
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
Társtémavezető: Prof. Dr. Kollár László
Munkánk során a PTE TTK Szervetlen Kémiai Tanszéke által szintetizált nikotinsavamid-oxim származékok (BGP-15 és analógjai) biológiai hatását vizsgáljuk. Teszteljük az új vegyületeink oldhatóságát, hatásukat különféle tumoros és nem tumoros sejtvonalakon. Azon vegyületek, melyek nem károsítják a normál sejteket, de fokozzák a tumoros sejtek elhalását, további Kísérletek alanyai lesznek. Vizsgáljuk az apoptózis-nekrózis folyamatára, a szabadgyök termelésre, a mitokondrium funkcióra kifejtett hatásukat.
Bioaktív karotinoidszármazékok előállítása és antioxidáns vizsgálata
Témavezető: Dr. Andreidesz Kitti
Táplálkozási és élettani szempontból a karotinoidok iránti érdeklődés elsősorban az A-provitamin aktivitással rendelkező vegyületeket (β-karotin, β-kriptoxantin, α-karotin) helyezi fókusz alá, mivel az A-vitaminhiány az egyik legfontosabb mikrotápanyaghiány világszerte. Ezen karotinoidok, illetve az A-provitamin aktivitással nem rendelkező karotinoidok különböző biológiai hatással és hatékonysággal rendelkeznek a beviteltől, biológiai hozzáférhetőségtől és biokonverziótól függően. Az egyik legjelentősebb biológiai tulajdonságuk antioxidáns hatásuk: gátolják a sejtmembrán-károsodást okozó szabad gyökök és a szingulett oxigén képződését. Citoprotektív, kemopreventív és antimutagenikus hatásukat széles körben kutatják. Különböző karotinoid-származékok előállításával célunk az újonnan szintetizált vegyületek antioxidáns hatásának vizsgálata, ezt hasonlítva a kiindulási karotinoidokhoz.
Bioaktív polifenolok folyadékkromatográfiás vizsgálata
Témavezető: Dr. Bóna Ágnes
Az egészségünk megőrzésében jelentős szerepet játszó, antioxidáns tulajdonságú, növényi eredetű polifenolok, a mai napig a tudományos kutatások szerves részét képezik. A mai modern, nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerek lehetővé teszik a komplex mintákban kis koncentrációban jelenlévő bioaktív molekulák elválasztását, analízisét. A vizsgálatok célja a különböző, növényi eredetű polifenolok optimális extrakciós eljárásának kidolgozása, az egyes polifenolok minőségi valamint mennyiségi meghatározása. A HPLC segítségével azonosított polifenolok jelenlétét a vizsgált mintákban további tömegspektrometriás mérésekkel bizonyítanánk.
Citokinek mérése égett betegektől vett vérmintákból
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
Társtémavezető: Dr. Kiss Tamás
Munkánk során az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Intézetbe került súlyosan égett betegek vérmintáiból mérünk főként
gyulladásos citokin szinteket.
Diagnosztikai biomarkerek vizsgálata
Témavezető: Dr. Márk László
A pathológiás folyamatokra jellemző molekuláris változások kémiai analitikai vizsgálata a jövő diagnosztikai eljárásainak alapja. Munkánk során klinikai, biológiai, igazságügyi, paleoantropológiai minták modern műszeres analitikai vizsgálatait végezzük el. A kutatómunka magába foglalja a minták előkészítésének, kvalitatív és kvantitatív analitikájának, az eredmények kiértékelésének és statisztikai elemzésének, értelmezésének folyamatát. Metabolomikai, lipidomikai, proteomikai eredményeink segítségével olyan új biomarkereket azonosítunk, amelyek klinikai, terápiás jelentőséggel bírnak.
Embrionális és neonatális fejlődés metabolomikai, lipidomikai és proteomikai vizsgálata
Témavezető: Dr. Márk László
A korai embrionális fejlődés egy kifinomult, összetett biokémiai folyamat, amely alapjaiban határozza meg az embrió implantációját és egészséges fejlődését. Munkánk során azokat a molekuláris faktorokat vizsgáljuk, amelyek diagnosztikai jelentőségűek lehetnek. Az intrauterin fejlődést követően meghatározó jelentőségűek a fiziológiás és pathológiás neonatális fejlődésre jellemző molekuláris folyamatainak tanulmányozása, kvalitatív és kvantitatív elemzése. Vizsgálatainkat a legmodernebb műszeres analitikai technikákkal végezzük el (HPLC-MS/MS, MALDI TOF/TOF MS, Raman, FT-IR és XRF spektroszkópia).
Endokrin, ökotoxikus gyógyszermaradványok LC/MS (nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) analízise
Témavezető: Dr. Takátsy Anikó
Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston
A gyógyszermaradványok és kozmetikai és egészségügyi készítmények komponensei a természetbe jutva hatással vannak az ökoszisztémák működésére. Befolyásoló; biokémiai hatásuk követéséhez és a kiváltott problémák megoldásához szükség van a vegyületek pontos azonosítására, mennyiségi meghatározására. Természetes vizekből származó, illetve hal- és csiga szövetextraktumok vizsgálatát végezzük, pl. a fogamzásgátlókból származó ösztrogénszármazékok és bomlás termékeik vizsgálatára, az általuk kiváltott biokémiai folyamatok feltérképezésére.
Fehérje-metabolit interakciók azonosítása új módszerekkel
Témavezető: Dr. Antus Csenge
A gyógyszerhatástani kutatások fontos részét képezi azoknak az intracelluláris fehérjéknek a megismerése, amelyekkel az egyes biológiailag aktív molekulák kölcsönhatásba lépve kifejtik a hatásaikat és mellékhatásaikat. Az utóbbi években erre számos új módszert fejlesztettek ki. Munkánkban ezeket a megközelítéseket alkalmazzuk, de nem gyógyszermolekulák, hanem endogén metabolitok lehetséges interakciós partnereinek azonosítása céljából.
Gyulladásos folyamatok molekuláris mechanizmusai
Témavezető: Dr. Veres Balázs
A szepszis egyike a leggyakoribb klinikai halálokoknak, ami több mint 18 millió embert érint világszerte. Korábbi munkáinkban sikeresen vizsgáltuk különböző szintetikus poli-(ADP-ribóz) polimeráz gátlók illetve természetes eredetű polifenolok és azok származékainak hatását a bakteriális lipopoliszacharid (LPS) indukálta szeptikus sokkra egerekben. A legfontosabb gyulladásos transzkripciós faktor, az NF-κB, mint egy a különböző jelátviteli útvonalak gyűjtő-, és egyben kiindulási pontjaként kulcsfontosságú lehet a szeptikus sokk kontrollálatlan gyulladásos folyamatainak szabályozásában, ezért vizsgálataink a sejtfelszíni TLR4 receptor és az aktív állapotában a sejtmagban található NF-κB közötti jelátvitelben szerepet játszó enzimekre és adaptor fehérjékre fókuszálnak.
Hidrofil karotinoidszármazékok előállítása
Témavezető: Dr. Agócs Attila
A hidrofil karotinoidszármazékok antioxidáns aktivitása, biológiai hozzáférhetősége meghaladja az apoláros természetes karotinoidokét. Kevés ilyen vegyületről tudunk jelenleg, ezért célunk ilyen származékok előállítása és farmakológiai vizsgálata. Érdekesek lehetnek továbbá az ezen származékokból képzett, már nanorészecskének tekinthető dendrimerek is.
Karotinoidok és egyéb bioaktív vegyületek hibridjeinek előállítása
Témavezető: Dr. Gulyás Gergely
A karotinoidok kutatócsoportunk csaknem egy évszázada vizsgált vegyületcsoportja. Antioxidáns-, gyökfogó- és vitamin-hatású vegyületek, melyek biohasznosulása, apoláros jellegüknek köszönhetően nem mindig optimális. Ezen változtathat kapcsolásuk más, adott esetben polárosabb, biológiailag aktív vegyületekkel, melyeknél azonban a kémiai és biológiai tulajdonságok szinergisztikus változása lenne a kitűzött cél.
Karotinoidok kovalens kapcsolása polifenolokkal
Témavezető: Línzembold Ildikó
A növényekben nagy mennyiségben fordulnak hidrofób karotinoidok és hidrofil polifenolok, melyek közös jellemzője, hogy igen hatékony antioxidánsok. A kétféle vegyülettípus kovalens kapcsolásával olyan amfipatikus szerkezeteket nyerhetünk, melyek lipid-víz határfelületen elhelyezkedve molekuláris vezetékként kapcsolatot teremtenek a lipid membránban megjelenő gyökök és a vizes fázisban található antioxidáns rendszerek között. Az eredeti molekularészek tulajdonságai összeadódhatnak, akár szinergisztikus módon is. E témában a kutatómunka elsősorban preparatív szerves kémiát jelent, valamint az előállított vegyületek antioxidáns hatásának mérését in vitro körülmények között.
Korai fázisú embriogenezis molekuláris változásainak vizsgálata
Témavezető: Dr. Szabó Éva
Kutatási munkánk során a blasztogenezis, az implantáció és az embrionális fejlődés olyan molekuláris összetevőit vizsgáljuk, amelyek alapjaiban befolyásolják a sikeres terhesség kialakulását. A vizsgálatok során a legmodernebb elválasztástechnikai és tömegspektrometriás módszerek segítségével olyan lipidomikai, proteomikai és metabolomikai folyamatokat monitorozunk, amelyek meghatározó jelentőségűek a maternális és embrionális kommunikáció kialakításában és fenntartásában. Eredményeinket képalkotási tömegspektrometriás vizsgálatokkal egészítjük ki, amelyek nagy felbontásban alkalmasak molekuláris változások lokális és időbeni leírására.
Kurkumin-karotin konjugátumok előállítása
Témavezető: Dr. Agócs Attila
A kurkumin egy napjainkban intenzíven kutatott molekula, mely antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokon túl meglepő anti-tumor aktivitást is mutat a szakirodalom szerint. A karotinok, mint az egyetemünkön hosszú évtizedek óta működő Karotinoidkémiai Kutatócsoport kutatási területe, szintén változatos biológiai tulajdonságokkal bírnak, melyek közül az antioxidáns hatás az egyik legjelentősebb. A két molekularészlet összekapcsolása lehetővé tenné az antioxidáns-hatás potenciális további fokozását, valamint az esetleges szinergisztikus, nem várt, újszerű biológiai hatásspektrum vizsgálatát. A kovalens konjugátumok létrehozása a szerves kémiai szintézis eszköztárával lehetséges, így a leendő TDK-hallgató a modern szintetikus szerves kémia módszereivel ismerkedhetne meg elméletben és a gyakorlatban.
Lipidek jelentősége a várandósság során és a szüléskor
Témavezető: Dr. Szabó Éva
A lipidek igen heterogén csoportot képeznek, melyek fontos szerepet játszanak az emberi szervezetben. Nem csak a membránok felépítésében és tartalék tápanyagokként fontosak, hanem az elmúlt évek intenzív kutatásai rámutattak arra a tényre, hogy a különféle jelátviteli folyamatokban is kulcsszerepet játszanak. A várandósság során a megtermékenyítéstől a szülésig mind az anya mind a magzat szervezetében igen gyors és intenzív változások zajlanak, melyek természetesen érintik a lipideket is. Ahhoz, hogy jobban megértsük mind a fiziológiás, mind a patológiás folyamatok biokémiai hátterét, elengedhetetlen, hogy a lipidek változásait is nyomonkövessük a váradósság folyamán.
Makrofágok immunometabolikus folyamatainak vizsgálata
Témavezető: Dr. Antus Csenge
A makrofág sejtek gyulladásos aktivációját vizsgáló kutatások csak az elmúlt néhány évben ismerték fel a sejten belüli metabolikus útvonalak megváltozott aktivitásának fontos szerepét. A glikolízis, citrátkör, zsírsav-oxidáció és az ezekhez kapcsolódó további anyagcsere-útvonalak átprogramozása („metabolic reprogramming”) a pro- és az anti-inflammatorikus makrofágokban is megfigyelhető. Munkánk során az ezen folyamatokért felelős jelátviteli és génexpressziós mechanizmusokat, valamint az itakonát, mint a gyulladásos aktivációban kitüntetett jelentőséggel bíró metabolit szerepét vizsgáljuk egér és humán makrofág sejtvonalakon, valamint egér primer makrofágokon.
Orvosi és élettudományok területén folytatott kísérletek és metaanalízisek tervezése és statisztikai értékelése
Témavezető: Dr. Bognár Rita
A hazai felsőoktatási intézményekben, kutatóközpontokban, valamint az egészségipari vállalkozásoknál jelentős kutatási programok zajlanak. Az orvos- és élettudományok területén folytatott kísérletek, kutatási eredményeinek értékelésének különböző módszerei lehetségesek. Vizsgálatunk során különböző statisztikai értékelési módszereket alkalmazunk és metaanalízisek tervezését végezzük.
Öregedési folyamatok biokémiai háttere
Témavezető: Dr. Veres Balázs
Társtémavezető: Kőszegi Balázs
A munkánk során alkalmazott állatmodellben a mitokondriális DNS replikációjáért felelős DNS-polimeráz gamma exonukleáz aktivitása károsodott, amely a mutációk halmozódásához vezet. A mitokondriális DNS-ben bekövetkező pontmutációk és deléciók jelentős szerepet játszanak a mitokondriális hálózat diszfunkciójában. A mutációk halmozódása a légzési lánc progresszív károsodását eredményezi, ami felgyorsítja a szabadgyökök termelődését és az ezzel járó oxidatív stresszt. Ez a stressz lokális majd szisztémás károsodások útján idő előtti öregedéshez vezet. Ezen kísérleti állatok mutatják a korai öregedés minden jelét, így lehetőség nyílik az öregedéssel járó oxidatív stresszhez köthető kórképek hatékony vizsgálatára és különböző potenciális anti-ageing kismolekulák tesztelésére.
PARP gátlók hatásának vizsgálata monokrotalin indukálta vesekárosodás során
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére. Ezen hatás mellett számos egyéb szerv károsodása kialakul, így a vese károsodása is kimutatható. Az állatok vese károsodásait, illetve az alkalmazott kezelésünk hatását hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgáljuk.
PARP gátlók hatásának vizsgálata pulmonális hipertenzió modell rendszeren
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
Társtémavezető: Dr. Kovács Krisztina
Pulmonális hipertónia során a tüdő artériáiban a vérnyomás kórosan magas értékeket ér el. Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére. Patkány modellen váltjuk ki a pulmonális hipertenziót. Az állatok tüdő elváltozásait hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgáljuk.
PARP-inhibítor, mint lehetséges terápiás célpont a fej-nyaki daganatok kezelésében
Témavezető: Dr. Jávor-Hocsák Enikő
A kutatási téma fő célja a poli(ADP-ribóz) polimeráz gátlás szerepének jellemzése fej-nyaki daganatos sejtvonalakon kemo- és sugárterápiával kombinálva, a patofizológiai háttér feltérképezésével. A meghirdetett témán keresztül a hallgatók megismerkedhetnek a mindennapi laboratóriumi munkával, megtanulhatják az alapvető laboratóriumi módszereket (sejttenyésztési technikák, mikroszkópos technikák és festések, sejtfeltárás, western blott és más fehérje kimutatási módszerek), továbbá betekintést kapnak az Onkoterápiás Intézet munkájába is.
Polifenolok és egyéb antioxidánsok mennyiségi analízise LC-UV-Vis és LC/MS technikával
Témavezető: Dr. Takátsy Anikó
Az oxidatív stressz gyakran okoz káros sejtszintű folyamatokat.Ezek apoptózishoz vagy nekrózishoz is vezethetnek. Ezen hatások csökkenthetők antioxidánsok alkalmazásával. A polifenolok; mint a malvidin vagy a rezveratrol, a stilbének és a fitoösztrogének antioxidánsok, védő hatásuk van. A természetes hatóanyagok mennyiségi meghatározása és összehasonlító vizsgálata közelebb vihet a folyamatok jobb megértéséhez és hatékony gyógyszeres kezelés kidolgozásához.
Regenerációs folyamatok proteomikai monitorozása
Témavezető: Dr. Takátsy Anikó
Pszichikai és fizikai stressz utáni regenerációs folyamatok proteomikai monitorozása.
RNS vírus genomok epigenetikai vizsgálata
Témavezető: Dr. Rauch Tibor Attila
A közelmúlt SARS-CoV-2 járványa felhívta a figyelmet arra, hogy az RNS vírusok indukálta betegségek patogenezisével, illetve azok terápiájával kapcsolatban meglehetősen hiányos a tudásunk. A meghirdetett téma ennek a hiánynak a csökkentését tűzi ki célul, amennyiben az epigenetikai faktorok szerepét vizsgálja az RNS vírusok életciklusában. A vírus genom epigenetikai kódját író és értelmező faktorok expresszióját vizsgáljuk elsőként, majd az előidézett modifikációk pontos lokalizációját térképezük. A projekt az egyik legjobban karakterizált RNS vírust, az egér hepatitis koronavírust használja modellként, amely számos ponton azonosságot mutat a humán-patogén koronavírusokkal. A projekt sikeres kivitelezése olyan új molekuláris célpontokat azonosíthat, amelyek a későbbiekben humán antivirális szerek fejlesztésének lehet kiindulópontja.
Sildenafil hatásának vizsgálata pulmonális hipertenzió modell rendszeren
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
Pulmonális hipertónia során a tüdő artériáiban a vérnyomás kórosan magas értékeket ér el. Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére. Patkány modellen váltjuk ki a pulmonális hipertenziót. Az állatok tüdő elváltozásait hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgáljuk.
Szepszissel kapcsolatos epigenetikai faktorok és mechanizmusok vizsgálata
Témavezető: Dr. Rauch Tibor Attila
A szepszis a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció, melynek hátterében mikrobiális fertőzés áll. A gyulladásos válasz során a szervezet magát is károsítja és a folyamat végül többszörös szervi elégtelenséghez vezet. A legújabb kutatások szerint számos epigenetikai faktor jelentős expressziós változást mutat a szepszis során. Kísérleteinkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy a szepszisre jellemző patológiás változások és epigenetikai folyamatok miként kapcsolódnak egymáshoz, illetve azok milyen gén regulációs faktorokon és útvonalakon keresztül valósulnak meg. A projekt célja, hogy a szepszisben szerepet játszó epigenetikai folyamatok tanulmányozásán keresztül olyan prediktív biomarkereket azonosítsunk, amelyek a korai diagnosztikában használhatóak. Az epigenetikai folyamatok tanulmányozása során olyan molekuláris célpontokat is azonosíthatunk, amelyek célzott gátlása a szepszis - meglehetősen korlátozott - terápiás arzenálját bővítheti.
Természetes eredetű biomolekulák gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata
Témavezető: Dr. Veres Balázs
Társtémavezető: Kálmán Nikoletta
A szepszis egyike a leggyakoribb klinikai halálokoknak, ami több mint 18 millió embert érint világszerte. Korábbi munkáinkban sikeresen vizsgáltuk különböző szintetikus poli-(ADP-ribóz) polimeráz gátlók illetve természetes eredetű polifenolok és azok származékainak hatását a bakteriális lipopoliszacharid (LPS) indukálta szeptikus sokkra egerekben. A legfontosabb gyulladásos transzkripciós faktor, az NF-κB, mint egy a különböző jelátviteli útvonalak gyűjtő-, és egyben kiindulási pontjaként kulcsfontosságú lehet a szeptikus sokk kontrollálatlan gyulladásos folyamatainak szabályozásában. Vizsgálatainkban arra keressük a választ, hogy a természetes eredetű gyulladáscsökkentő hatással bíró biomolekulák hogyan fejtik ki hatásukat a sejtfelszíni TLR4 receptor és az aktív állapotában a sejtmagban található NF-κB közötti jelátvitelben szerepet játszó enzimekre és adaptor fehérjékre.
Természetes karotinoidok szintetikus módosítása és a termékek farmakológiai vizsgálata
Témavezető: Dr. Nagy Veronika
A karotinoidok természetes antioxidáns vegyületek, melyek biológiai hatása fokozható szerkezetük kémiai módosításával. A paprikák piros színéért felelős ún. kappa-karotinoidokat a legjobb antioxidánsok között tartják számon, ám ezek szintetikus módosításait eddig nem tanulmányozták. Szénhidrátok, fullerének és egyes antibiotikumok kovalens kapcsolását vizsgáljuk kappa végcsoportot tartalmazó és egyéb természetes karotinoidokhoz. Az előállított vegyületek antioxidáns hatását in vitro és in vivo körülmények között is tanulmányozzuk.
Új MyD88 izoformák azonosítása és funkcionális analízise
Témavezető: Dr. Rauch Tibor Attila
A MyD88 központi szerepet tölt be a szignáltranszdukcióban, a sejtfelszíni receptorokat kapcsolja össze a jelátviteli kaszkád további fehérjéivel. A MyD88 fehérje több szignáltranszdukciós útvonal kiindulópontja és ennek megfelelően különböző partner fehérjékkel áll kapcsolatban. Ebben a molekuláris promiszkuitásban különböző MyD88 izoformák szerepelnek, amelyek egyben determinálják, hogy a sejt milyen választ ad egy adott stimulusra. A MyD88-dependens jelátviteli utak kulcsfontosságúak a Sjögren-szindróma patogenezisében. Előkísérleteinkben egy új MyD88 izoformát zonosítottunk,
ami jellemzően a Sjögren-szindrómás betegek kisnyálmirigyében fejeződik ki. Az új Farkas-féle MyD88 izoforma expressziós mintázata, molekuláris karakterizálása és funkcionális vizsgálata képezi tárgyát a kiírt projektnek. A projekt keretén belül megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a MyD88 Farkas-féle izoformája alkalmazható-e diagnosztikus biomarkernek Sjögren-szindróma esetében.
Újonnan szintetizált vegyületek tesztelése tumoros sejtvonalakon
Témavezető: Dr. Kovács Krisztina
A tumoros megbetegedések napjaink egyik vezető haláloki tényezői. Számos esetben a célzott kezelés nem megoldott. Újonnan szintetizált vegyületeket (PARP gátló tulajdonságú, mitokondriális támadáspontú) tesztelünk különféle tumoros sejtvonalakon. A hatásmechanizmus pontosabb megértése érdekében a biológiai méréseket kiegészítve molekuláris biológiai módszerekkel dolgozunk.