TDK

A B-sejt receptor és a mikrokörnyezet szerepe krónikus limfoid leukémiában: molekulárisan célzott terápia CLL-ben

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A coeliakia a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség, melynek triggere a glutén. Genetikai hátterét, pathomechanizmusát, a microbiom szerepét tekintve számos más autoimmun betegséggel mutat kapcsolatot. Coeliakiás betegben egy második autoimmun betegség kialakulásának kockázata fokozott, ugyanakkor egyes autoimmun betegségekben (elsősorban 1-es típusú diabetes mellitus, autoimmun pajzsmirigy betegség, Sjögren szindróma) a coelakia szintén gyakrabban fordul elő az átlagpopulációnál.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A korábban ritka gyermekbetegségnek gondolt lisztérzékenységről ma már tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb genetikai háttérrel rendelkező, a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség. Korábban leginkább csak a típusos, klasszikus malabszorpciós szindrómával járó esetek kerültek felismerésre. A betegség gyakorisága más autoimmun betegségekhez hasonlóan növekedést mutat, a javuló tudatosság (aktív case finding) és a megbízható szerológiai módszerek pedig a felismert esetek számát növelik. Napjainkban a klinikai kép változásának vagyunk tanúi, egyre több a nem klasszikus tünettel bíró (elhízott, nem hasmenéses, idős, stb.) beteg. Klinikánk beteganyagának feldolgozása segít a coeliakia változó klinikai képének megismerésben

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

Coeliakiás betegben gyakrabban fordulnak elő szülészeti, nőgyógyászati komplikációk. Ennek hátterében a malnutrició következtében kialakult tápanyag-, vitamin- és ásványianyag hiány mellett az immunológiai folyamatok (antitestek, proinflammatorikus citokinek) szerepe is valószínűsíthető. Jellemző a késői menarche, korai menopausa, az ismétlődő vetélések, a koraszülés és az infertilitás. A betegség korai felismerésével és gluténmentes diéta tartásával a fertilitás helyreáll. A coeliakia másik szülészeti vonatkozása, hogy a peripartum időszak hormonális és immunológiai változásai miatt a betegség gyakran szülést követően manifesztálódik. Ennek részletes elemzése még hiányos a nemzetközi irodalomban.

Társtémavezető: Dr. Varjú Péter

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) és a COPD együttes előfordulásának (overlap szindróma) prevalenciája 10-20%-ra tehető a különböző vizsgálatok alapján. Kutatásunk során COPD akut exacerbatio miatt hospitalizált betegeinknél PolyWatch segítségével végzett poligráfiás vizsgálattal felmérjük az alvás során fellépő (főleg obstruktív) légzészavarok gyakoriságát és súlyosságát, illetve ezek összefüggését különböző társbetegségekkel. Az exacerbatio gyógyulását követően, hazabocsátás után, stabil alapbetegség mellett az alvásvizsgálatot megismételjük. Vizsgálatunk célja a COPD akut exacerbatio OSAS súlyosságára gyakorolt hatásának felmérése.

A COVID1-19 infekció hatása gyulladásos bélbetegek kezelésére, prognózisára. 

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

A cytokeratin-18 prognosztikus szerepének vizsgálata kardiovaszkuláris rendszert érintő patológiás állapotokban

A kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az elmúlt évek statisztikai adatai alapján folyamatos növekedést mutat az egész világon, és a tendenciákat áttekintve 2020-ra 25 millió halálesetért tehető majd felelőssé. Magyarország az 5. legrosszabb helyen áll a CV halálozási rangsorban. Habár hazánkban egyre több helyen elérhető komplex kardiológiai rehabilitációs (CR) program, a stabil koszorúérbetegek mégis mindössze 10-15%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A CR tevékenység során az életmódváltáshoz adott segítség költséghatékony és egészségmegőrző jelentősége vitathatatlan. Jelen kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a gyógytornász által vezetett hosszútávú fizikai tréning (FT) stabil koszorúérbetegek egészségügyi állapotára és a betegek egészségügyi ellátásának költségeire. A vizsgálatok során felmérjük egy a klinikánkon működő járóbeteg FT program (mely a maga nemében egyedülálló), egy évente 3 hetes program (mely a gold standard) és egy CR-ban nem résztvevő betegcsoportból álló kohort adatait. A primer adatgyűjtés eredményei és a NEAK egyénhez kötött nyilvántartásai a résztvevők TAJ számai segítségével lesznek majd összekapcsolhatóak. Tervezett betegszám kb. 200 fő.

Társtémavezető: Dr. Erős Krisztián

A hipertónia-indukálta vaszkuláris remodelling kivédésének lehetőségei (egy hallgató)

A hirtelen szívhalál incidenciájának és rizikófaktorainak vizsgálata egy ambuláns fizikai tréning programban résztvevő krónikus koronária szindrómában szenvedő betegcsoportban.

A ritka betegségek közé tartozó amiloidózis kardiális manifesztációjának korai diagnózisa igazi kihívásnak számít. A diagnosztikus késlekedés és így a lehetséges terápia időben később történő bevezetése a betegek korai halálozásának egyik fő tényezője. A 2 legfontosabb, szívizomzatban lerakódó, amiloidot képző fehérje a könnyű lánc immunglobulin és a transztiretin fehérje, melyek elkülönítése a terápiák különbözősége miatt elsődleges fontosságú. Célunk a lehető legtöbb beteg azonosítása, a betegek modern kardiovaszkuláris és nem kardiovaszkuláris diagnosztikus technikákkal (echokardiográfia, szív MR, laboratóriumi vizsgálatok, scintigráfia, genetikai analízis) történő vizsgálata, és egy széles klinikai együttműködés kiépítése (kardiológia, hematológia, radiológia, nukleáris medicina, neurológia), hogy a betegeknél minél hamarabb alkalmazásra kerülhessenek a megfelelő terápiás eljárások.

Társtémavezető: Dr. Kohl Zoltán

A krónikus limfocitás leukémia innovációs diagnosztikája és kezelése

Világszerte, de hazánkban is komoly népegészségügyi problémaként jelenik meg a krónikus vénás elégtelenség és a lábszárfekély is. Ezek az állapotok jelentősen befolyásolják a munkaképességet és az életminőséget is.

Vizsgálatunk célja a krónikus vénás elégtelenségben és lábszárfekélyben szenvedő betegek életminőségvizsgálata életminőség kérdőív alkalmazásával kezelés előtti, illetve azt követő időszakban.

A klinikai orvosi gyakorlatban az életminőség vizsgálata és értékelése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség, illetve annak kezelése milyen hatással van a páciens fizikai jólétére, aktivitására, emberi kapcsolataira és lelki egészségére.

A klinikai kutatásokban különböző szempontokból vizsgálják a betegségekkel összefüggő életminőségi változásokat, számos életminőség kérdőív terjedt el. Életminőségi profilt ad pl. az SF-36 kérdőív, összesített életminőségi mutató kiszámítását teszi lehetővé pl. az EuroQol kérdőív.

Vizsgálatunk további célja a betegek klinikai állapotának változásának, az alkalmazott terápia hatékonyságot vizsgálata, a szöveti oxigéntenzió, lézer Doppler áramlás mérés, Duplex UH mérés szerinti paraméterek változásának követésével.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

Az elmúlt években a gluténmentes diéta elképesztő népszerűségre tett szert, és – főként hírességek, élsportolók mintáját követve - napjaink sláger diétájává vált. Már az 1970-es évek végén leírásra került, hogy a glutén nem csak lisztérzékenységben vált ki emésztőszervi panaszokat, de egészen a közelmúltig gluténfüggő kórképnek csak a coeliakiát és a búza allergiát tartottuk. 2011-ben azonban új gluténfüggő kórkép létét ismerte el a tudományos élet: megjelent a nem-coeliakiás glutén szenzitivitás (non-celiac gluten sensitivity, NCGS), mint önálló kórkép. Patomechanizmusával, prevalenciájával, tünettanával, más kórképekkel való viszonyával kapcsolatban még számos kérdés vár tisztázásra.

A pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis) az egyik leggyakoribb endokrinológiai betegség, amely minden életkorban, mindkét nemben kialakulhat, bár leggyakrabban nőkben 40 év felett fordul elő. Felismerése sokszor ütközhet nehézségbe. Hypothyreosisról beszélünk ha a szérumban mért a thyrotropin (TSH) szintje  referencia tartomány feletti és ezzel párhuzamosan alacsony (manifeszt) vagy csökkent (szubklinikus) a szabad thyroxin (fT4) koncentrációja.  

Az elégtelen pajzsmirigy működés klinikai megjelenési formáit osztályozhatjuk a kiindulási hely szerint. Így primer hypothyreosis esetében maga a pajzsmirigy a beteg, míg a másodlagos (szekunder) hypothyreosis esetében a hypophysis elégtelenség a betegség oka (nincs, vagy alacsony a TSH). Ritkább esetekben felmerül a pajzsmirigyhormonokkal szembeni perifériás rezisztencia, valamint hypothalamicus okok is vezethetnek pajzsmirigyelégtelenséghez.

Jelen kutatás célja, hogy áttekintsük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek segítik a hypothyreosis eredetének felismerését, megvizsgáljuk a háttérben álló kórokok megoszlását, a diagnosztika és a terápia során alkalmazott lehetőségeket.

Feladatkör: betegdokumentációk áttekintése (prospektív és retrospektív), azok táblázatba történő bevitele

Társtémavezető: Dr. Deres László

A pitvarfibrilláció mechanizmusai, és kezelésének farmakológiai lehetőségei

A postpartum thyreoiditis előfordulása Hashimoto thyreoiditises betegeinkben

Társtémavezető: Prof. Dr. Vincze Áron

Gasztroenterológia: A szövettani és az optikai diagnózis összehasonlítása szűrő indikációval végzett kolonoszkópos vizsgálatok során eltávolított polipusok esetén. A modern virtuális kromoendoszkópia során, a vastagbélpolipusok felszíni mintázatának, erezetének vizsgálata révén lehetőség nyílik előzetes szövettani diagnózis felállítására. Amennyiben az előzetes diagnózisunk az esetek döntő többségében helyes, elegendő lehet az elváltozás eltávolítása későbbi szövettani feldolgozás nélkül, ami jelentős megtakarításokat eredményezhet. A téma során a különböző gyártók által kínált rendszereket valamint a vizsgálók egyéni teljesítményét tervezzük összehasonlítani. 

Társtémavezető: Dr. Molnár Fanni

A testösszetétel mérés jelentősége különböző

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

Társtémavezető: Dr. Endrei Dóra

A vénás tromboembólia (VTE) együttes megnevezés, mely magába foglalja a mélyvénás  thrombosist és a tüdőembóliát. A VTE gyakori, potenciálisan halálos, ismétlődésre hajlamos betegség.  Szövődményeként kialakulhat infarctus pneumonia,  krónikus vénás elégtelenség,  pulmonalis hypertonia,  ulcus cruris és ezek kapcsán rokkantság.  A VTE jelentősége nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági jelentőséggel is bír, a gyakori szövődmények krónikus állapot kialakulásához vezethetnek. Az első VTE kialakulásának kockázata az életkorral együtt nő. Etiológiától függően a már egyszer VTE-t elszenvedett betegeknél eltérő a rekurrencia/kiújulás kockázata, mely nem provokált VTE esetén, ill. magas rizikójú thrombophilia fennállása mellett a legmagasabb. Vizsgálatunk célja a fekvő-és járóbetegellátásban VTE miatt hospitalizált betegeink tüneteinek, diagnosztikájának, rizikófaktorainak, terápiájának felmérése, nyomonkövetése a szövődmények megjelenése szempontjából.

Akut mieloid leukémia: modern diagnosztikai és innovatív terápia

Ambuláns kardiológiai rehabilitációt támogató okostelefonos applikáció szerepe a szív-érrendszeri betegségek szekunder prevenciójában

Társtémavezető: Dr. Bajor Judit

Az autoimmun polyglandularis szindróma (APS) heterogén betegségcsoport, melyben több endokrin és nem endokrin szerv autoimmun típusú megbetegedése észlelhető. A betegek diagnosztizálása és  követése nehéz feladat. A kutatás célja ezen betegek összegyűjtése a PTE KK I. számú Belgyógyászaton gondozott betegek közül, klinikai sajátosságaik vizsgálata, elemzése, fókuszálva a coeliakiás betegcsoportra.
Módszer: betegadatok kigyűjtése, táblázatba való rendezése, az eredmények statisztikai értékelése

Autoimmun thyreoiditis és infertilitás kapcsolata

Az ateroszklerózis vizsgálata GLP1RA kezelésben részesülő diabéteszes betegpopulációban laborparaméterek és vaszkuláris ultrahang diagnosztika segítségével.

Betegség percepció, D-típusú személyiség és pszichoszociális rizikótényezők vizsgálata kardiológiai rehabilitációra kerülő szívbetegeknél.

A téma célja a biológiai kezelés hatékonyságával összefüggő betegparaméterek vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Vizsgálni kívánjuk az elsődleges és másodlagos hatásvesztéshez vezető okokat.A téma célja a biológiai kezelés hatékonyságával összefüggő betegparaméterek vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Vizsgálni kívánjuk az elsődleges és másodlagos hatásvesztéshez vezető okokat.

Kutatásunkban a Pulmonológia osztályunkra felvételre kerülő hypoxiás betegek (COPD, Pneumonia, egyéb) szérumában keressük több biomarker párhuzamos vizsgálatával az összefüggéseket, illetve különbségeket. A kutatásunk során több laboratóriumi paramétert is vizsgálunk: hs-CRP, fehérvérsejtszám, thrombocytaszám, vörösvértestszám, stb.. Ezenkívül dokumentáljuk a betegek klinikai adatait, előzményeit, gyógyszerhasználatukat, utóéletüket, légzésfunkciós és vérgáz vizsgálati eredményeiket.  

A pirfenidon felnőtteknél enyhe és közepesen súlyos idiopathiás

pulmonalis fibrosis (IPF) kezelésére törzskönyvezett. A COVID 19 betegség miatt lélegeztetettek nagy részének mellkas CT-n kötegezettségei, retikuláris eltérései vannak, melyek lehetnek a mechanikus ventilláció, az ARDS, esetleges korábbi tüdőbetegség következményei. Irodalmi adatok alapján a pirfenidon alkalmas SARS-CoV-2 okozta COVID-19 tüdőérintettség során fellépő súlyos, maradandó aktív tüdőfibrózis gátlására. Pécsi Tudományegyetem különböző osztályain friss mellkas Ct-n mutatkozó kiterjedt pulmonalis érintettség esetén pulmonológiai indikálást követően kezdődött meg a Pirfenidon kezelés 2021 novembere óta 2022.02.27-ig 30 betegnél. Betegek rendszeres utánkövetési adatainak elemzése segíthet a Pirfenidon ezen indikációjának megítélésére.

Die Rolle von SGLT2 Inhibitoren in der Therapie von Herzinsuffizienz

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Effect of drug treatment on limb ischaemia, microcirculation and life-quality in patients with peripheral artery disease

Társtémavezető: Dr. Bódis Beáta

Empagliflozin kezelés hatása a hemoreológiai paraméterekre és a trombocita aggregábilitásra.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Empagliflozin kezelés hatása a hemoreológiai paraméterekre és a trombocita aggregábilitásra

Társtémavezető: Prof. Dr. Bajnok László

A stressz reakciót szabályozó 3 fő rendszer az idegrendszer, az endokrin rendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik a stressz elhárítása és a súlyos betegségből való felépülés érdekében. A kritikus állapotú betegekben észlelt hormonális változások előnyös vagy hátrányos voltáról tudásunk ma is hiányos. A folyamatok komplex természetét jól jelzi azoknak a hormonpótló kezeléseknek a kudarca, amelyeket éppen a túlélés javítása céljából indítottak. Az utóbbi években tudásunk jelentősen nőtt a hypophysis-pajzsmirigy tengely citokin hatásra bekövetkező változásairól. Általánosan elfogadottá vált egyéb kezelésre nem reagáló septicus shockban nagy dózisú glükokortikoid adása. A hypothalamus-hypophysis-mellékvese (HPA) tengely vonatkozásában azonban a hormonális változások értékelését jelentősen nehezíti a szabad kortizol szint és a steroid metabolizmus rutinszerű mérésének hiánya.

Korábbi kutatásaink alapján intenzív osztályos felvételkor magasabb kopeptin és kortizol értékeket, ebből kifolyólag emelkedett CRH szintet várunk. Az aldoszteron és az apelin vonatkozásában nem állnak rendelkezésre irodalmi adatok. A vizsálattól várjuk ezen kérdésekre a választ.

A 2-es típusú diabetes és a visceralis obesitas szoros összefüggésben van egymással, a betegek testsúlyát azonban az eltérő kezelési módszerek is befolyásolják. Ismert az inzulin, a szulfanilureák és a glitazonok testsúlynövelő hatása, a metformin és a DPP-IV gátlók ebből a szempontból semlegesek, míg a GLP-1 rendszeren ható szerek a testsúlyra kifejezetten előnyös hatással rendelkeznek. A vizsgálat célja a testösszetétel elemzése bioimpedancia módszer segítségével az adott terápia kezdetekor, majd 3-6 hónap múlva. Az adatok elemzésével követhető a testsúly, a testzsírszázalék és a visceralis obesitas mértékének változása. Ezzel egyidejűleg a HbA1c értékek alapján az anyagcsere-helyzet változását is felmérjük az egyes kezelések során.
Módszer: betegek mérése testösszetétel-mérő eszközzel, adatok elemzése
 

Fejlődés a myeloma multiplexben szenvedő betegek fenntartó kezelési megközelítésében.

Funkcionális- és motilitási betegségek vizsgálata

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja a felső tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

A nyelőcső primer motilitászavarának, azon belül elsősorban az achalasiának előfordulási gyakoriságát, kezelési lehetőségeinek hosszú távú hatékonyságát, az egyes terápiás lehetőségek hatékonyságának összehasonlítását vizsgáljuk. A téma adatgyűjtésen, elemzésen alapul.

A funkcionális obstipáción belül a kimeneti akadályos obstipatio okainak feltárása, gyakoriságának vizsgálata történik. Lehetőség van az anorectalis manometriás vizsgálat és az evacuatios proctographia alapjainak elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

A gasztrointesztinális endoszkópia minőségi mutatóinak kidolgozása az utóbbi évek eredménye. Ezen faktorok befolyásolják az endoszkópos vizsgálatok eredményességét és a beteg biztonságot. A malignus / premalignus folyamatok felismerése az endoszkópos vizsgálatok egyik fő célja, ezen állapotok néhány százalékban azonban endoszkópia során azonban rejtve maradnak. A minőségi mutatók ismerete, folyamatos ellenőrzése felderítheti azokat a tényezőket, melyek változtatása a vizsgálatok kimenetelét javítja. A beavatkozások szövődményeinek figyelése, követése a minőségi endoszkópia másik kulcs kérdése. A minőséget jelző indikátorok elemzése a klinikai kutatás fő célkitűzése.

A kapszulás enteroscopia új lehetőséget nyitott a tápcsatorna egy eddig igen nehezen vizsgálható része, a vékonybél vizualizálásában. Több kórkép és eltérés gyakoriságáról derült ki, hogy nem feleltek meg az eddigi feltételezéseknek, és az ismeretlen eredetű tápcsatornai vérzések okainak feltárására hazánkban is OEP-finanszírozott eljárás lett. Mindemellett a módszer több formája létezik és használják őket hazánkban is. A módszer bevezetése költséghatékonysága és pontossága miatt volt jelentős, ennek fényében elsősorban minőségbiztosítási célzattal dolgozzuk fel az éves eseteinket a szakma legújabb eredményei ismeretében tanulságok leszűrésére. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

A calprotectin egy új, kiváló széklet biomarker, melyet a gyulladásos bélbetegségek (IBD) diagnózisában, kezelésében és a betegség nyomon követésében egyaránt használunk. Emelkedett calprotectin koncentrációval számos egyéb, főképp gasztroenterológiai betegségben is találkozhatunk, differenciáldiagnosztikai értéke jelentős. A teszt elvégzése két gyakori kórkép, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítésében különösen fontos jelentőséggel bír. A calprotecin tesztet néhány éve már klinikánkon is rutinszerűen alkalmazzunk. Kutatásunkban tanulmányozzuk a teszt sensitivitását, specifcitását, differenciáldiagnosztikus potenciálját krónikus hasmenéses beteganyagunkban.

A gyermekkori gyulladásos bélbetegség (IBD) incidenciája folyamatosan nő, ezáltal egyre több beteg gyermek szorul átadásra a felnőtt gasztroenterológiai ellátásba serdülőkorban. Míg transzfer alatt egy egyszeri betegátadást értünk, addig a tranzíció a betegek előre megtervezett, koordinált átadását jelenti. A legújabb irodalmi adatok alapján, más betegségekhez hasonlóan (pl. veleszületett szívbetegség, I. típusú diabetes), a struktúrált tranzíció javítja a serdülőkorú betegek complience-ét és jótékony a betegségkontrollra nézve. A TDK munka során vizsgálni kívánjuk a PTE-n 2014 óta működő, IBD-tranzíciós programban részt vevő betegeket. A kimenetelt, demográfiai adatokat összevetjük tranzícióban nem részesült betegek adatival. Vizsgáljuk a klinikai jellemzőket, gyógyszerszedési szokásokat, complience-t a két betegcsoportban.

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja az alsó tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

Elsősorban a széklet incontinencia kezelési lehetőségét, annak eredményességét vizsgáljuk, kiemelt jelentősége a biofeedback kezelésnek van. A téma feldolgozása kapcsán lehetőség van anorectalis manometriás vizsgálat alapjainak elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

Benignus és malignus epeúti szűkületek ellátása.

Klinikánkon 2009 óta elérhető vizsgálati módszer un. máj transiens elastographia (Fibroscan) lehetővé teszi a májfibrózis mértékének megitélését non-invasiv úton. Célunk a fenti módszerrel mért májfibrózis és egyéb non-invaziv tesztek eredményeinek összevetése MASLD betegpopulációban

Társtémavezető: Dr. Czimmer József

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok terjedése komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából a korábbi időkhöz viszonyítva a korszerű protonpumpagátló kezelés széles körű elterjedése ellenére. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Társtémavezető: Dr. Czimmer József

Munkacsoportunk a régióban jelentős szerepet tölt be a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők kezelésében és kiemelkedő szerepünk van a súlyos betegek ellátásában az ágyháttér és a kezelési jogok miatt is. A téma célja a legújabb biológiai kezelési modalitások majdani hatásosságát esetlegesen előjelző tényezők megfigyelése, kutatása, ami fontos szerepet kaphat a jövőben a betegek kiválasztásában, vagy a párhuzamos kezelések szükségességének értékelésében.

A téma célja a genetikai hajlamosító tényezők jelentőségének vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Elsősorban olyan alcsoportokat vizsgálunk/ keresünk, melyek jellegzetes genetikai konstellációval bírnak, segítve ezáltal a betegség prognózisának, kimenetelének és terápiára adott válaszának predikcióját.

Terhességben a legmagasabb szintű evidenciák hiányában a gyógyszeres kezelés mellékhatásai és biztonságossága, invazív beavatkozások előny-kockázati aránya elsősorban retrospektív adatok alapján becsülhető. A hatályos hazai szabályok tiltó rendelkezései ellenére nagy nemzetközi adatbázisok az EBM elvei alapján osztályozzák ezen kockázatokat. A saját gyulladásos bélbeteg anyagunkból esetorientált módon rendszerezzük a legújabb eredményeket, nemzetközi ajánlásokat és hasonlítjuk össze a hazai követendő gyakorlattal. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

Klinikánkon elérhető új vizsgálati módszer un. máj transiens elastographia (Fibroscan)  lehetővé teszi a májfibrózis mértékének megitélését non-invasiv úton. Célunk a fenti módszerrel mért májfibrózis és a májbiopszia eredményeinek összevetése, a vizsgáló módszer specificitásának és senzitivitásának meghatározása különböző etiológiájú májbetegségekben. 

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

Az endoszkópos retrograd cholangiopancreatographia az egyik legmagasabb szövődményrátájú endoszkópos beavatkozás. A szövődmények kialakulásában betegfüggő és beavatkozás függő faktorok játszanak szerepet. Különböző kanülálási technikák, nem szteroid gyulladáscsökkentők és pancreas stent alkalmazásával a pancreatitis kockázata csökkenthető. A klinikai kutatás célja ezen faktorok prospektív elemzése beteganyagunkban.
 

A terhességben bekövetkező anatómiai és funkcionális változások hatására számos banális gasztroenterológia probléma, de akár hospitalizációt igénylő, súlyos kórkép (pl. acut pancreatitis, terhességi zsírmáj, májelégtelenség, IBD) is kialakulhat. A diagnózis és a terápia egyaránt nagyobb körültekintést igényel terhességben részben az atípusos panaszok, részben az invazív diagnosztika korlátozott alkalmazhatósága miatt. A terápiás döntések, az alkalmazható gyógyszerek szintén speciális kérdései az ellátásnak. Vizsgálatunkban feldolgozzuk a klinikánkon előfordult, terhesség mellett megjelenő gasztroenterológai eseteket, áttekintjük a diagnosztika és kezelés speciális irányelveit.

Gasztrointesztinális vérzések korszerű ellátása a Gasztrontesztinális Vérző Regiszter elemzése alapján.

Klinikánk régiós központként jelentős számú gastrointesztinalis vérző beteg ellátását végzi. Lehetőségünk van az adott beteganyag/adat prospektív és retrospektív vizsgálatára is. A gasztrointesztinalis vérzésen belül számos paraméter vizsgálatára van lehetőségünk, a hallgató érdeklődésének megfelelően.

GLP-1 receptor agonista hatásainak vizsgálata obezitásban

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott terápiája a szigorú és élethosszig tartó gluténmentes diéta. Számos tapasztalat és klinikai adat is igazolja azonban, hogy a gluténmentes diéta nem csak coeliakiás betegben hatékony. Az egyértelműen gluténfüggő kórképeken (búza allergia, glutén ataxia, nem coeliakiás glutén szenzitivitás) kívül irritabilis bél szindrómában, gyulladásos bélbetegségben, autizmusban, psoriasisban, schizophreniában is jó eredménnyel alkalmazzák.

Társtémavezető: Dr. Molnár Fanni

Gyógyszer compliance és adherencia felmérése kardiológiai rehabilitáció során 

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland

Helicobacter pylori- asszociált gastritisek vizsgálata, managementje

Társtémavezető: Dr. Kereskai László

Klinikánkon elvégzett 505 autológ hemopoetikus őssejtátültetés negyedét diffúz nagy B-sejtes lymphomában végeztük az elmúlt 14 év alatt. Három betegnél szerepelt az anaemnézisben splenectomia különböző okok miatt. Az átültetést követő kontrollok során lymphocytosis volt észlelhető. A hátteret szeretnénk feltárni. A nagy granuláris lymphocytosis pontos etiológiáját, immunológiai, pathológiai, molekuláris hátterét kívánjuk feltérképezni.

A hypertrigliceridaemia  harmadik leggyakoribb oka  pancreatitis kialakulásának.
A vizsgálat célja Az elmúl évek során apheresis kezelésben részesült pancreatitises betegek kórtörténetének feldolgozása., a betegség familiaritásának feltérképezése. Szezonalitás, és recidívák felmérése.
 

1999. december óta klinikánkon több, mint 500 autológ hemopoetikus őssejtátültetés történt. Az esetek 37 %-át végeztük B-sejtes non-Hodgkin lymphomában. A különböző alcsoportokban (diffúz nagy B-sejtes, follicularis lymphoma, köpenysejtes lymphoma és ritkább szubtípusok) összevetjük a transzplantáció eredményeit: összesített túlélés, relapszus mentes túlélés, kondicionáló kezelések fajtái, megtapadás, hemoszubsztitúciós igény, szövődmények.

Haemophiliás betegek a szubsztitúciós kezelésnek két módja van az on demand kezelés, valamint a profilaxis. A profilaktikus kezelés megtervezése korábban a beteg testsúlya alapján történt. Az egyénre szabott kezelés megtervezése farmakokinetikai vizsgálatok alapján történik. Minden esetben fontos a völgyérték meghatározása. Az egyénre szabott profilaxis bevezetése után a beteg vérzéses epizódjainak követését végezzük. Cél a vérzésmentes betegség, így a további szövődmények kialakulása nagy vérzések elkerülhetőek.
A vizsgálat célja a betegek valós farmakokinetia eredményének összehasonlítása az előzetesen kiszámított (kalkulált)  paraméterekkel.
 

A malignus hematológiai betegségek pontos diagnosztikájában, kórlefolyás követésében fontosak a képalkotó vizsgálatok. Jelenleg a legkorszerűbb vizsgálati módszer a pozitron emissziós tomográfia (PET) computer tomográfiával egyidőben végezve (PET-CT), mely egyben funkciónális vizsgálat is. Vizsgáljuk beteganyagunkban a PET-CT vizsgálatok eredményeinek szerepét a kórlefolyás megjóslásában, különös tekintettel az autológ hemopoetikus őssejt átültetésben részesült betegeknél. 

A koraszülés egyre gyakoribb, így jelentős kihívást jelent mind a szülészet- nőgyógyászat, mind a neonatológia és gyermekgyógyászat területén. Az állapotért felelős egyik lényeges rizikófaktor a preeclampsia. A betegség az egész szervezetet érintő vaszkuláris endoteliális károsodásként fogható fel, mely megnövekedett kapilláris permeabilitáshoz, mikrovaszkuláris trombusokhoz és megemelkedett perifériás ellenálláshoz vezet következményesen rontva a magzati tápanyag-, és oxigénellátást. Az uteroplacentáris keringést nemcsak a vérnyomás és az erek morfológiája, hanem a vér viszkozitása, így a hemoreológiai paraméterek, mint a plazma viszkozitás, hematokrit, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás is befolyásolja. A koraszülöttek mikrocirkulációja és létfontosságú szerveik vaszkularizációja fejletlenebb az érett újszülöttekhez viszonyítva. A zavart mikrokeringés következtében károsodik az agyi és egyéb létfontosságú szervek oxigén- és tápanyagellátása. Kompenzatórikusan változnak a reológiai paraméterek a mikrocirkuláció javítása érdekében. Célunk, hogy kimutassuk a preeclampsiás anyák és újszülöttjeikben fellépő hemoreológiai változásokat a születés pillanatában és az azt követő napokban, és ezen eredményeket egyéb okból terminus előtt született magzatok véréhez viszonyítsuk. Célunk továbbá a preeclampsia, HELLP-szindróma diagnózisakor, valamint a szüléskor nyert anyai vérmintákat elemezve a kórállapotért felelős okok hemoreológiai módszerekkel történő feltérképezése, majd ezek szerepének azonosítása az állapot kialakulásában, lehetőség szerint módot találva a primer és szekunder prevencióra.

Társtémavezető: Dr. Tóth András

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a klasszikus rizikófaktorok a hemoreológiai paraméterek romlását okozzák. Más szerzők szerint a kóros hemoreológiai paraméterek önálló kardiovaszkuláris rizikófaktorok.

Vizsgálatunkban a koronária betegség (CAD) és a hemoreológiai paraméterek közötti kapcsolatot szeretnénk elemezni. Iszkémiás szívbetegség közepes kockázata esetén a betegek koronária CT vizsgálaton esnek át, amellyel képesek vagyunk a koronária rendszerben lévő szűkületek számát és fokát meghatározni és ez alapján csoportokba sorolni (nincs szignifikáns szűkület, egy ér-, két ér- és három érbetegség). A koronária CT vizsgálat lehetőséget ad a koszorúerek teljes kálcium tartalmának kvantitatív meghatározására (ún. Agatson-score) is. Egészséges önkéntesektől (CT vizsgálat esetükben nem történik) és CAD betegektől a CT vizsgálat előtt vért veszünk rutin laboratóriumi (ionok, vese- és májfunkció, vérkép, plazma fehérjék, vércukor, lipidek, CRP) és hemoreológiai vizsgálatok (hematokrit, plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás, trombocita aggregáció) céljából. E hemoreológiai paramétereket kívánjuk összehasonlítani az egyes csoportok között, továbbá korrelációt keresni a hemoreológiai paraméterek és az Agatson-score, valamint a CAD súlyossága között.

Időskori asztma bronchiale és COPD összehasonlítása

Társtémavezető: Dr. Péterfi Zoltán

Az antibiotikumok fejlesztésének leállása, az antibiotikumok sokszor felelőtlen használata a polirezisztens kórokozók által okozott megbetegedések számának növekedéséhez vezetett. Mindez az antibiotikus kezelés átgondolását igényli. A postantibiotikus erában a további rezisztencia terjedésének megakadályozása érdekében megfelelő óvintézkedések, terápiás protokollok létrehozása szükséges. A terápiás protokollok csak a helyi rezisztencia viszonyok, antibiotikum használat sajátságainak ismeretében osztályspecifikusan működhetnek hatékonyan.

Az utóbbi időben a diagnosztikai módszerek fejlődése, klímaváltozás, a globalizáció, az élelmiszertechnológia fejlődése, a növénytermesztés és állattartás körülményeinek megváltozása, az urbanizáció, az egészségügyi beavatkozások fejlődése, immunszuppresszió, a sokszor indokolatlan antibiotikus kezelés hatására korábban ismeretlen betegségek, illetve trópusi, szubtrópusi betegségek megjelenésével, korábban ritka betegségek elterjedésével, vagy ismételt megjelenésével számolhatunk és találkozunk. A témán belül az aktuálisan érdeklődés körében került betegségek epidemiológiájával, újabb terápiás lehetőségeivel, kihívásaival szeretnénk foglalkozni. Ilyen téma lehet például a Q láz (2013. nagy járvány), tularemia (visszatérő probléma elsősorban a Balaton környéki nyaralóknál), Clostridium difficile által okozott kórképek (széklettransplantáció kérdéskör tisztázása), stb.

Innovációs lehetőségek myeloma multiplex kezelésében: Összpontosítás a relapszusos vagy refrakter multiplex myeloma exponenciálisan javuló eredményeire

Társtémavezető: Dr. Biró Katalin

A reológiai faktorok és a fokozott trombocita aggregabilitás szerepe ismert a diabéteszes mikro- és makroangiopátia kialakulásában. A diabétesz hemoreológiai következményeinek fontos meghatározója a megfelelő vércukorbeállítás. Összefüggést találtak a vércukor kontrollt jellemző paraméterek, a fibrinogén szint és a vörösvérsejt aggregáció között. A fibrinogén szint összefügg az inzulin rezisztenciával is. A fibrinogén fokozottan kötődik a GPIIb-IIIa receptorokhoz diabéteszesekben, és esetükben magasabb az aktivációfüggő adhéziós molekulákat, mint az aktivált GP IIb-IIIa-t, lizoszomális Gp53-t, trombospondint és P-szelektint expresszáló trombociták aránya. A plazma fibrinogén szint szintén emelkedett diabétesz esetén. A trombociták életideje csökken diabéteszben, ami hozzájárulhat ahhoz a megfigyeléshez, hogy cukorbetegekben csökken a trombocita aggregáció gátlók, mint az aszpirin vagy a klopidogrel hatásossága. Vizsgálataink során a kóros glükóz anyagcsere hatásait kívánjuk vizsgálni a reológiai faktorokra és a trombocita aggregációra különböző antidiabetikus terápiák mellett.

A tartósan fennálló hipertónia az erek struktúrális átépülését hozza létre, amelyet vaszkuláris remodellingnek nevezünk. A remodelling egy adaptációs folyamat, mely hosszú ideig fennálló hemodinamikai tényezők következtében alakul ki, de fontos szerepet játszik a különböző érbetegségek és keringési betegségek patofiziológiájában is.
A PARP-enzim gátlása egy ígéretes terápiás lehetőség a hipertónia okozta vaszkuláris komplikációk kivédésében, főleg azokban a betegekben akiknél az alacsonyabb vérnyomás okozta panaszok, valamint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatásai miatt nehezebb a célvérnyomásértékeket elérni.
 

Társtémavezető: Dr. Deres László

A gazdaságilag fejlett országokban a szívelégtelenség prevalenciája egyre magasabb és a jelen terápiás lehetőségek mellett is magas a betegség mortalitása. Emiatt intenzív kutatások folynak újabb terápiás célpontok azonosítására. A szívelégtelenség modellezése patkányon különböző módszerekkel lehetséges. A LAD-ligatio regionális, isoproterenol subcutan alkalmazása pedig, diffúz subendocardialis myocardialis infarctust okoz, aminek hatására csökken a szív systoles funkciója. Nyomásterhelés miatt alakul ki szívelégtelenség spontán hypertenzív patkányokon, illetve aortaszűkítő beavatkozások (banding) után, ugyanakkor diffúz szívizom károsodást okozhatnak bizonyos cardiotoxicus vegyületek is, mint például az anthracyclin származékok. Meg kívánjuk határozni tehát, hogy a PARP-gátlók milyen molekuláris mechanizmussal képesek gátolni a krónikus szívelégtelenség progresszióját. Vizsgáljuk továbbá az egyéb antioxidánsok hatását is szívelégtelenség modelleinkben, illetve ezen molekulák hatásmechanizmusát.

Társtémavezető: Dr. Vékási Judit

A diabéteszes angiopátia a diabétesz mellitusz egyik késői szövődménye, amely érinti mind a kis- (mikroangiopátia), mind a nagyereket (makroangiopátia). A diabéteszes makroangiopátia az aterogenezis fokozódásában nyilvánul meg, az arterioloszklerózis és az ateroszklerózis gyorsabb ütemben fejlődik ki. A diabéteszes mikroangiopátia három formában nyilvánul meg: a neuropátia, a nefropátia és a retinopátia. Az utóbbi a fejlett országokban a vakság első vagy második okaként szerepel, amelynek enyhébb változata már 15 éve fennálló cukorbetegség esetén diagnosztizálható. Vizsgálataink célja a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl a szemészeti ambulancián megjelenő diabéteszes retinopátiás betegek szűrése a még panaszokat nem okozó, csak műszeres vizsgálattal kimutatható perifériás obliteratív artériás érbetegségre. A vizsgálat az angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével történik.

Társtémavezető: Dr. Csiszár Beáta

A vér áramlási tulajdonsága, a vérsejtek jellemzői számos megbetegedés kapcsán eltérnek a normálistól; néha ezek a változások felelnek a tünetek előidézéséért, máskor csak kofaktorai a betegség kialakulásának. A hemoreológiai paraméterek értékes segítséget nyújthatnak a rizikóbecslésben és a differenciáldiagnosztikában. Laboratóriumunkban különböző betegcsoportok hemoreológiai felmérését végezzük (plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt deformabilitás és aggregáció, vérlemezke aggregáció), a kapott eredményeket más klinikai paraméterekkel vetjük össze. Újonnan képzett mutatók, pl. a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit/vérviszkozitás arány használhatóságát is vizsgáljuk.

A perifériás vazospasztikus kórképek az acralis részek epizódikus, fájdalmas, rohamokban jelentkező keringészavarát jelentik. A szekunder formát (Raynaud-szindróma) változatos etiológiájú kórképek okozzák, míg a primer forma (Raynaud-kór) esetében háttérbetegség nem derül ki. Az angiológiai szakambulanciára érkező perifériás vazospasztikus érbetegségben szenvedő betegek vérmintáit részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá: többek között hideg agglutinint, krioglobulint és hemoreológiai paramétereket határozunk meg. Megmérjük a szöveti oxigén tenziót is.

Társtémavezető: Dr. Battyáni István

Az iszkémiás szívbetegségek (ISZB) a szívizom elégtelen oxigén ellátottságát okozó állapotok összessége, ami legtöbb esetben koszorúér-betegség következtében alakul ki. Az ISZB az alacsony jövedelmű országokban a negyedik, a közepes és a magas jövedelmű országokban az legmagasabb mortalitású megbetegedés, ezért korai felismerése kiemelkedő fontosságú. Az ISZB diagnosztikájában új lehetőséget jelent a koronária CT vizsgálat, amely alkalmas a koszorúerek lumenének és falának, valamint a szív struktúrájának megjelenítésére. A kutatásunkban a hemoreológiai tényezőket vizsgáljuk a különböző érstátuszú betegeknél.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás verőérbetegség az aortának és nem koronáriás ágainak progresszív szűkületéhez, elzáródásához vagy aneurizmatikus tágulatához vezető megbetegedés. A perifériás ütőérbetegségek ellátása a kardiovaszkuláris és a cerebrovaszkuláris betegségekéhez képest eddig jelentősen háttérbe szorult, pedig a betegség végstádiumában szükségessé váló végtagi nagy amputációk száma azonos méretű populációra számítva három-négyszerese a nyugat-európainak, ami e súlyos beavatkozás jelentős részének megelőzhetőségére utal. A szűrésre különös hangsúlyt kell fektetni, mivel a betegeknek csupán 10%-ában lép fel a klasszikus caludicatio intermittens. A betegség prognosztikai jelentőséggel is bír, mert a betegek 55%-a koronária betegségben hal meg. Vizsgálatunkban az alsó végtagi szöveti oxigéntenziót és a hemoreológiai paramétereket tanulmányozzuk a perifériás verőérbetegek körében, továbbá azok változását az alkalmazott terápia során keresve a leghatásosabb kezelést.

Társtémavezető: Dr. Tótsimon Kinga

A pajzsmirigy működészavarokban bekövetkező hemoreológiai változásokról ismereteink szórványosak. Hypothyreosisban a vérzékenység fokozódását, hyperthyreosisban a tromboembóliás események gyakoriságának emelkedését észlelték. A hyperthyreotikus állapotban bekövetkező halál oka az esetek 18%-ában pulmonális embólia. A másik gyakori endokrin funkciózavar, amely egyértelműen fokozott kardiovaszkuláris mortalitással jár, a glükokortikoid túlsúly, annak endogén és exogén formája egyaránt. Vizsgálatunk a pajzsmirigy hormonok trombocita funkcióra gyakorolt non-genomikus hatását kutatja, valamint a glükokortikoidok direkt hatásának in vitro vizsgálata egészségesek hemoreológiai paramétereire.

Társtémavezető: Dr. Deres László

A szívizom hipertrófia és a balkamra dilatáció kezdő lépése a stressz-válasz jelátviteli utainak aktiválódása. Ezek közé tartozik az ERK (extracellular signal-regulated protein kinase), a p38 MAPK (p38 mitogen activated protein kinase), JNK (c-Jun NH2 terminal kinase) és számos PKC (Protein kinase C) izoforma. Kísérleteink során a fenti jelátviteli utak és az Akt-1/GSK-3ß rendszer aktivitásának változását és valószínűsíthető szerepüket vizsgáljuk a károsodást okozó stimulusra adott válaszban, a miokardium maladaptív hipertrófiájában.

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter

Intenzív osztályon kezelt kritikus állapotú betegeknél gyakran megfigyelhető a keringés beszűkülése a perifériás ellenállás fokozódása, a mikrokeringés romlása. Ilyen körülmények között a hemoreológiai tényezők (viszkozitás, vörös vérsejt deformáció és aggregáció) jelentősége felértékelődhet. Kutatásunkban vizsgáljuk, hogy az invazívan és non-invazívan mérhető hemodinamikai és a hemoreológia paraméterek monitorozása milyen prognosztikus értékkel bír különböző betegeknél, illetve milyen előnyt jelentenek a standard intenzíves prognosztikus score rendszerek (pl. APACHE, SAPS) mellett.

Társtémavezető: Dr. Tóth András

A kronobiológia az élőlények időstruktúrájának meghatározásával, mechanizmusaival és jelentőségével foglalkozó tudományág. A halálozási aránynak a hideg téli hónapokra eső legmagasabb értékeivel járó szezonális eltéréseit számos országban leírták. A téli magasabb halálozás legnagyobb részéért a kardiovaszkuláris betegségek felelősek. Éves ritmust írtak le a fibrinogén, hematokrit, trombocitaszám, számos hormon, szérum lipidek és a plazma glükóz szintjében is. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a hemoreológiai paraméterek és a trombocita aggregáció mutatnak-e szezonális ingadozást az érbetegekben. Vizsgáljuk a hemoreológiai faktorok esetleges összefüggését bizonyos meteorológiai paraméterekkel, mint a környezeti hőmérséklet, napi napfényes órák száma, relatív páratartalom vagy az egyidejű légnyomásváltozás.

Társtémavezető: Dr. Deres László

Az iszkémia-reperfúzió során nagy mennyiségben termelődő reaktív oxigén szabad gyökök (H2O2, szuperoxid- és hidroxilgyökök) és a peroxinitrit a miokardium oxidatív károsodását okozzák. Ezen károsító hatás kivédésére korábban tanulmányoztuk a mindennapos orvosi gyakorlatban is használt β-blokkoló hatású carvedilolt, egyetemünkön kifejlesztett különféle scavanger molekulákat (H-2545, H-2954, HO-3073, H-2693), valamint poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátló vegyületeket (nikotinamid, 3-aminobenzamid, 4-hidroxi-kinazolin).
A vizsgált antioxidánsok és poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátlók egyaránt csökkentették a miokardium iszkémia-reperfúzió indukálta oxidatív károsodását. Eredményeink azt mutatták, hogy a PARP-gátlók, antioxidáns tulajdonság nélkül is, különböző jelátviteli utakon keresztül képesek voltak csökkenteni a sejtelhalást.
További terveink között a jelátviteli utak modulálásának, illetve különféle természetes antioxidánsok (pl. malvidin) hatásának vizsgálata szerepel.
 

A jelenleg klinikumban alkalmazott kemoterápiás kezelések a daganatos betegek életkilátásait jelentős mértékben javítják, azonban a kemo- és radioterápiával kezelt betegek kb 30% esetében a kezelés mellékhatásaként kardiovaszkuláris komplikáció alakul ki. Az echocardiográfia egy non-invazív módszer, mely alkalmas a kemo- és radioterápia következtében kialakult miokardium, valamint billentyű és perikardiális betegségek diagnosztizálására. A hagyományos echokardiográfiás módszereken mellett az újabb technikák korábban és pontosabban mutatják a CV eltéréseket. 3 dimenziós echokardiográfiás módszerek által mért bal kamra ejekciós frakció kiváló korrelációt mutat az MR vizsgálatok során mért értékekkel és kiváló monitorozási lehetőséget biztosít a bal kamra funkció utánkövetésére. 2 dimenziós speckle tracking echocardiográfia által mért strain és strain rate változások jól jelzik a miokardiális mechanika károsodását már a bal kamrai ejekciós frakció változását megelőzően és használatával megjósolható a jövőbeni jelentős szívfunkció csökkenés.

Vizsgálatunk célja az onkológiai kezelés megkezdése előtt a betegek rizikóstratifikációja, az utánkövetés során a szubklinikus kardiális eltérések mielőbbi észlelése, mely segítséget nyújthat a megfelelő kemoterápiás kezelés kiválasztásában.

Társtémavezető: Dr. Deres László

A szívelégtelen betegek mortalitását és morbiditását kiválóan jelzi a bal kamra funkciója és a balkamrai üregméretek. Ennek vizsgálata kisállatokon is lehetséges egy nagyfelbontású ultrahang készülék (Visual Sonics, VEVO 770) segítségével. Ezzel az eszközzel mérhetjük a bal kamrai (BK) frakcionális rövidülést (FS), az ejekciós frakciót (EF), a bal-kamrai végdiasztolés volument, a bal-kamrai végszisztolés volument, valamint a szeptum és a hátsó fal vastagságát stb. Kísérletes kardiológiai kutatásaink fontos része, hogy a krónikus szívelégtelenségben egyéb módszerekkel (szövettan, Western-blot) nyomon követhető célszerv-károsodások funkcionális következményeit is vizsgálhatjuk.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós

A primer kardiomyopathiás (HCM, DCM, RCM, ARVD, LVNC) betegek azonosítása, tipizálása és adekvát kezelése a kardiológia egyik jelentős kihívása. Az echokardiográfia egy non-invazív módszer, mely alapvetően alkalmas ugyan a főbb kardiomyopathia típusok diagnosztizálására. Az újabb ultrahangos képalkotó technikák alkalmazásával (3D volumetriás mérések, speckle tracking alapú módszerek) azonban lényegesen több információ nyerhető a szív állapotáról és a betegség már annak korai stádiumában is diagnosztizálásra kerülhet. Vizsgálatunkban a kardiomyopathiás betegek képalkotó vizsgálata mellett a kardiális biomarkerek is meghatározásra kerülnek és genetikai vizsgálatra is sor kerül.  

Kompressziós pólyázás alsó végtagi artériás keringésre gyakorolt hatásának vizsgálata különböző etiológiájú kórképekben

Társtémavezető: Dr. Deres László

Magas felbontású képalkotó eljárások alkalmazása kísérletes kardiológiai állatmodellekben (egy hallgató)

Magas kardiovaszkuláris kockázatú betegek és egészséges önkéntesek szűrése prediabétesz irányában FINDRISK kérdőív segítségével.

Metabolikus diszfunkcióhoz társuló zsírmáj (MASLD) és a mikrobiom kapcsolata

 A pécsi Tüdőgyógyászat 1995 óta kezel NIV terápiával akut II-es típusú légzési elégtelenséggel bíró betegeket és gondoz otthoni NIV géppel élő betegeket. TDK munka során ezen eljárással kezeltek, illetve a házi NIV terápiában részesített betegek előéletét, diagnózisaikat, klinikai jellemzőiket és túlélésüket dokumentálnánk.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás verőérbetegség (PAD) az érelmeszesedés egyik leggyakoribb klinikai megjelenési formája. A felfedezetlen vagy későn diagnosztizált perifériás verőérbetegek aránya igen magas, ami részben az ellátó rendszer hiányosságaira vezethető vissza, részben a valóban tünetszegény vagy az „álcázott” betegséggel függ össze. Vizsgálatunk célja magas és igen magas kockázatú betegcsoportokban a PAD előfordulásának felmérése, a non-invazív diagnosztikai eredmények közti összefüggés vizsgálata, a perifériás keringés hemodinamikai és hemoreológiai jellemzőinek összevetése. Célunk ezen felül a kritikus, végtagot fenyegető ischaemia stádiumában lévő betegeknél az aktuális állapotot és a végtag prognózist meghatározó hemodinamikai és haemorheologiai tényezők vizsgálata.

NSAID gasztroenteropatia vizsgálata, a védelem lehetőségei.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós

Oxidatív stressz okozta vörösvérsejt károsodás és a védelem lehetőségeinek vizsgálata

PARP-gátlók és scavenger molekulák hatásának vizsgálata az oxidatív stresszre kísérletes modellekben

Társtémavezető: Dr. Deres László

Tanulmányozzuk, hogy egyes poli(ADP-ribóz) polimeráz gátló vegyületek milyen molekuláris mechanizmussal képesek a myocardium ischaemia-reoxigenizáció okozta károsodását kivédeni. A PARP-gátlók hatását cardiomyocyta sejtkultúrában (hidrogén-peroxid okozta oxidatív stressz), izolált szívperfúziós és in vivo coronaria ligációs modellen (ischaemia-reperfúzió okozta oxidatív stressz) fogjuk elemezni. Vizsgáljuk az így létrehozott oxidatív stressz hatását a myocardium energia metabolizmusára, a szív funkcionális teljesítményére, a kialakuló infarktus nagyságára, a fehérje oxidációra, valamint a lipid peroxidációra. A fenti kísérletek során nyert sejt-, illetve szövetminták Western blot analízisével vizsgálni kívánjuk a MAP-kináz rendszer (ERK, JNK, p38-MAPK), valamint a PI3K–Akt jelátviteli útvonal aktiválódását és az alkalmazott vegyületek erre gyakorolt hatását. Az ischaemia-reperfúzió által beindított gyulladásos folyamatokkal kapcsolatban az NF-B, Cox-2, iNOS enzimek működését és a gyulladásos citokinek felszabadulását vizsgálnánk a gyógyszeres kezelés vonatkozásában. Az intracelluláris jelátviteli folyamatok elemzése az említett oxidatív stressz modellekben a PARP-gátlók hatásmechanizmusának eddig még feltáratlan aspektusait világíthatja meg.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Perifériás ütőérbetegek végtag ischaemiájának vizsgálata nyugalomban és terhelésre

Personalisierte Therapie in der Onkokardiologie

Társtémavezető: Dr. Soós Szilvia

Poszt-covid szindróma kardiopulmonális vonatkozásai

Präventive Kardiologie

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter

Prognosztikus tényezők vizsgálata kritikus állapotú betegeken

Társtémavezető: Dr. Molnár Tihamér

Az aszimmetrikus és szimmetrikus dimethylarginin (SDMA és ADMA-kal) az endoteliális diszfunkció markerei. Ezen felül a fokozott fehérje arginin metiláció a hypoxiához kapcsolódik. Célunk, hogy összehasonlítsuk a szérum L-arginin, ADMA és SDMA szinteket stabil és instabil COPD-s betegekben, valamint egyéb hypoxiával járó állapotokban (Intenzív osztály, OSAS), valamint további célunk prospektív tanulmányban az alanyok követése, különböző időpontokban levett szérum vizsgálata. A speciális laborvizsgálatokat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban, az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetében végzik el.

Kutatásunkban a COPD- s betegek szérumában keressük több biomarker párhuzamos vizsgálatával az összefüggéseket, illetve különbségeket, valamint a kapott eredményeket egészséges kontrollalanyok mérési eredményeivel is összevetjük. A kutatásunk során több laboratóriumi paramétert is vizsgálunk: hs-CRP, fehérvérsejtszám, thrombocytaszám, vörösvértestszám, se-cholesterin, se-triglicerid, valamint endothel, thrombocyta, vörösvértest és fehérvérsejt eredetű micropartikulumszám , továbbá plasma fibronectin, Interleukin 6, Interleukin 8, és a TNF alfa értékek. Az érpályában található mikropartikulumok (MP) fiziológiás és pathofiziológiás sejtaktiváció, illetve apoptózis útján a sejtmembrán lefűződésének eredményeként jönnek létre. Azon sejtfragmentumokat nevezzük mikropartikulumnak, melyek mérete 0,1-1,0 µm, külső membrán rétegükben foszfatidil-szerinben és foszfatidil-etanol-aminban gazdagok és az eredeti sejtre jellemző felszíni markereket hordoznak. A MP eredetének meghatározása így lehetséges - a kialakulás útvonalától függetlenül - a felszínen hordozott fehérjék azonosításával.  A MP-k mérése áramlási citometriával történik, a sejteredetének meghatározásához immunológiai módszereket alkalmazunk a felszíni CD markerek alapján. Ezenkívül légzésfunkciós vizsgálat történik minden betegnél, igazolandó a diagnózist és megállapítani a COPD súlyosságát (FEV1).

Társtémavezető: Dr. Tótsimon Kinga

SGLT-2 gátlók vizsgálata obes, 2-es típusú diabeteses beteg populációban

Társtémavezető: Dr. Gál Roland

Évtizedeken át a 2D és a Doppler-echokardiográfia jelentette a balkamra-funkció mérésének alapját. A 2D speckle-tracking echokardiográfia alkalmazása során, mivel egy adott myocardium szegmentum mintázatát követjük, a mozgás a sík minden irányába követhető. Emellett a deformáció és az elmozdulás pontosan és jól reprodukálható módon mérhető.

Ennek megfelelően egyre szélesebb körben alkalmazzák ezt a módszert. Számos differenciáldiagnosztikai kérdésben (pl. sportszív vs. HCM, amiloid vs. Fábry-betegség) is segítséget nyújthat. Jelentősebb azonban a miokardium funkciójának pontosabb és koraibb kimutatása, ami szívelégtelenségben alapvetően fontos. Vizsgálatunk során a szív különböző módszerekkel meghatározott funkcióját hasonlítjuk össze a betegek funkcionális állapotával és a biomarkerek szintjével.

Sportkardiologie

A súlyos akut pancreatitis továbbra is magas mortalitással járó, rettegett betegség. A téma keretében olyan betegek adatait dolgozzuk fel, akiknek ITO/SUBITO ellátásra van szükségük. Saját beteganyagunkban vizsgáljuk több paraméter mellett az etiológiát, a súlyosság fokát és az eset kimenetelét.

Társtémavezető: Dr. Márton Zsolt

Bizonyos betegségek kialakulása, és ezek kezelése során jelentősen eltolódhat a szervezet folyadékháztartása. A folyadékegyensúly, folyadéktöltöttségi viszonyok, folyadékterek közötti megoszlás megbízható monitorozása fontos, ám nehezen megoldható feladat. Kutatásunk célja több non-invazív és invazív módszerrel nyerhető információk integrálásával, összehasonlításával egy biztosabb módszer kifejlesztése. Ilyen módszerek az általános folyadékbevitel és ürítés; az elektrolit bevitel és ürítés, test elektrolit szintek vizsgálata; hemorheologiai paraméterek változása; echocardiographiás paraméterek (vena cava inferior tágasságváltozás); vérnyomás/artériás nyomásgörbe monitorozása; impedancia kardiográfia; testösszetétel analizátor; invazív hemodinamikai monitorozás (PiCCO). A folyadékmonitorozást különböző (első sorban szeptikus és szívelégtelen) betegcsoportokban tervezzük elvégezni. Célunk a különböző terápiás beavatkozások hatásának lemérése is, mint infúziós kezelés, diétás folyadékrestrikció vagy bevitel, diuretikus terápia, folyadéklebocsátás, vasopressor kezelés, inotróp kezelés, intermittáló illetve folyamatos ultrafiltrációs kezelés. Vizsgálni szeretnénk, hogy a beavatkozások hatására létrejött folyadéktérváltozások miként korrelálnak a beteg klinikai állapotának változásával.

Súlyos asztma bronchiale

Súlyos asztmás betegek kezelési lehetőségei

Testösszetétel hatása a légzésfunkciós értékekre

Tirozin-kináz gátlók és termékenység, fókuszban a krónikus myeloid leukémia.

Retrospektív multicentrikus vizsgálat, amiben a kijelölt időtartamban analizáljuk a centrumokba érkezett betegek panaszait és primer, panaszmentes állapotban készített EKG adatait, ismert rizikófaktorait, majd a referencia EKG-kat összevetjük a panaszok során küldött TTEKG jelekkel.

Primer végpont: a kardiológus szakorvos által a fenti információk alapján értékelt TTEKG segítségével elérhető diagnosztikus pontossági mutatók javulása.

Szekunder végpont: A kezelési stratégiák és beteg utak változása. A rendszer segítségével elérhető eü. költségnyereség (cost-benefit) igazolása.

Betegbevonási időtartam 2 év

A vizsgálat célja: a TTEKG diagnosztikát segítő szerepének igazolása az aktuálisan panaszmentes, de rendszeres és releváns kardiális panaszokkal jelentkező betegek esetében. A módszer költséghatékonyságának vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós

COVID 19 fertőzöttekben a fibrinogén és a D-dimer  szint jelentős megemelkedését figyelték meg .  A legfrissebb kutatások alapján a COVID 19 betegség az artériás tRombotikus események ( ischaemiás stroke, akut myocardialis infarctus, akut kritikus végtagischaemia)  fokozott kockázatával jár. A jelenség hátterében fokozott trombocita aggregabilitás és megváltozott hemorheologiai paraméterek is állhatnak.   

PCR vizsgálattal igazoltan COVID fertőzésen átesett 40 személyben tervezzük a trombocita aggregáció, fibrinogén és hemorheologiai paraméterek mérését a fertőzést követő 3 hónapon belül, majd az első méréshez képest 6 hónap múlva.  Rögzítjük a betegek szedett gyógyszereit,  az anamnézisban szereplő krónikus betegségeket, testsúlyt, testmagasságot.   A vizsgált csoport eredményeit egy korban és nemben illesztett, COVID fertőzésen át  nem esett személyekből álló csoporthoz hasonlítjuk.  

Az emlőtumor világszerte a leggyakrabban diagnosztizált malignus elváltozás a nők körében, mely főként az idősebb korosztályt érinti, azonban a betegek mintegy 20%-a 50 évnél fiatalabb. Az alkalmazott onkológiai gyógyszeres kezelésnek számos mellékhatása ismert, melyek közül az egyik legveszélyesebb a kardiotoxicitás jelensége. A kardiotoxicitás diagnózisa alapvetően EKG, képalkotó vizsgálatok és biomarkerek alapján felállítható. Jelen vizsgáltunk célja olyan echocardiographiás paraméterek feltárása, vizsgálata, elemzése, melyek meghaladják az eddig alkalmazott mérések érzékenységét, és már a bal kamra strukturális és funkcionális károsodását megelőzően képesek előre jelezni az alkalmazott szer kardiotoxicitását, illetve egyes betegek esetén a kezelés megkezdése előtt (kóros érték esetén) már felhívják a figyelmet egy fokozott rizikóra a kardiotoxicitás irányába. Az eszközös vizsgálattal párhuzamosan ezen területen eddig még nem vizsgált kardiális biomarkerek meghatározását és echocardiographiás paramétereinkkel történő korrelációját, komplex elemzését tervezzük. A vizsgálatunk során onkológiai kezelésben részesülő fiatal, emlőtumoros nőbetegek bevonását és utánkövetését tervezzük.  

Újdonságok heveny myeloid leukémia kezelésében

A vernakalant egy intravénásan adható antiarrythmiás szer, mely a pitvari szövetekre specifikusan gátolja az akciós potenciál kialakulásában fontos több kálium és nátrium csatornát. Szerepe a postoperatív pitvarfibrillációban kiemelt, hiszen a betegség jelentősen meghosszabbítja a szívműtéten átesett betegek gyógyulását és a hospitalizációt, ami növeli az ellátási költségeket.

Irodalmi adatok áttekintésén keresztül vizsgáljuk a vernakalant hatékonyságát a postoperatív pitvarfibrilláló betegekben.

Társtémavezető: Dr. Váncsa Szilárd

A Wilson-kór egy ritka autoszómális recesszív megbetegedés, mely a réz kóros felhalmozódásával jár elsősorban a májban és a központi idegrendszerben. A betegség előfordulása ritka, 30000 emberből 1 érintett. A betegség gyermekkorba gyakran tünetmentes, első tünetek rendszerint iskoláskorban illetve serdülőknél jelentkeznek. Bár a diagnózist a betegség ritkasága, valamint a specifikus tünetek gyakori hiánya hátráltatja, időben történt felismerés esetén folyamatos gyógyszeres kezeléssel (D-penicillamine, trienten, zink) a betegek teljes életet élhetnek. Wilson-kór regiszter célja Wilson kóros betegek adatainak prospektív és retrospektív rögzítése, analízisükkel a betegség lefolyását kedvezően illetve kedvezőtlenül befolyásoló tényezők azonosítása. Különböző kezelési modalitások hatékonyságának összehasonlítása, életminőséget, májfibrózis progressziót meghatározó kórfolyamatok, körülmények meghatározása.

A Wilson-kór egy ritka autoszómális recesszív megbetegedés, mely a réz kóros felhalmozódásával jár elsősorban a májban és a központi idegrendszerben. A betegség előfordulása ritka, 30000 emberből 1 érintett. A betegség gyermekkorba gyakran tünetmentes, első tünetek rendszerint iskoláskorban illetve serdülőknél jelentkeznek. Bár a diagnózist a betegség ritkasága, valamint a specifikus tünetek gyakori hiánya hátráltatja, időben történt felismerés esetén folyamatos gyógyszeres kezeléssel (D-penicillamine, trienten, zink) a betegek teljes életet élhetnek. Wilson-kór regiszter adatainak feldolgozásának célja Wilson kór lefolyását kedvezően illetve kedvezőtlenül befolyásoló tényezők azonosítása. Különböző kezelési modalitások hatékonyságának összehasonlítása, életminőséget, májfibrózis progressziót meghatározó kórfolyamatok, körülmények meghatározása

Zsírmájat okozó specifikus betegségek (coeliakia, Wilson kór stb. ) előfordulása beteganyagunkban