TDK

A B-sejt receptor és a mikrokörnyezet szerepe krónikus limfoid leukémiában: molekulárisan célzott terápia CLL-ben

A coeliakia a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség, melynek triggere a glutén. Genetikai hátterét, pathomechanizmusát, a microbiom szerepét tekintve számos más autoimmun betegséggel mutat kapcsolatot. Coeliakiás betegben egy második autoimmun betegség kialakulásának kockázata fokozott, ugyanakkor egyes autoimmun betegségekben (elsősorban 1-es típusú diabetes mellitus, autoimmun pajzsmirigy betegség, Sjögren szindróma) a coelakia szintén gyakrabban fordul elő az átlagpopulációnál.

A korábban ritka gyermekbetegségnek gondolt lisztérzékenységről ma már tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb genetikai háttérrel rendelkező, a népesség 1%-át érintő, szisztémás autoimmun betegség. Korábban leginkább csak a típusos, klasszikus malabszorpciós szindrómával járó esetek kerültek felismerésre. A betegség gyakorisága más autoimmun betegségekhez hasonlóan növekedést mutat, a javuló tudatosság (aktív case finding) és a megbízható szerológiai módszerek pedig a felismert esetek számát növelik. Napjainkban a klinikai kép változásának vagyunk tanúi, egyre több a nem klasszikus tünettel bíró (elhízott, nem hasmenéses, idős, stb.) beteg. Klinikánk beteganyagának feldolgozása segít a coeliakia változó klinikai képének megismerésben

Coeliakiás betegben gyakrabban fordulnak elő szülészeti, nőgyógyászati komplikációk. Ennek hátterében a malnutrició következtében kialakult tápanyag-, vitamin- és ásványianyag hiány mellett az immunológiai folyamatok (antitestek, proinflammatorikus citokinek) szerepe is valószínűsíthető. Jellemző a késői menarche, korai menopausa, az ismétlődő vetélések, a koraszülés és az infertilitás. A betegség korai felismerésével és gluténmentes diéta tartásával a fertilitás helyreáll. A coeliakia másik szülészeti vonatkozása, hogy a peripartum időszak hormonális és immunológiai változásai miatt a betegség gyakran szülést követően manifesztálódik. Ennek részletes elemzése még hiányos a nemzetközi irodalomban.

Társtémavezető: Dr. Varjú Péter

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) és a COPD együttes előfordulásának (overlap szindróma) prevalenciája 10-20%-ra tehető a különböző vizsgálatok alapján. Kutatásunk során COPD akut exacerbatio miatt hospitalizált betegeinknél PolyWatch segítségével végzett poligráfiás vizsgálattal felmérjük az alvás során fellépő (főleg obstruktív) légzészavarok gyakoriságát és súlyosságát, illetve ezek összefüggését különböző társbetegségekkel. Az exacerbatio gyógyulását követően, hazabocsátás után, stabil alapbetegség mellett az alvásvizsgálatot megismételjük. Vizsgálatunk célja a COPD akut exacerbatio OSAS súlyosságára gyakorolt hatásának felmérése.

A COVID1-19 infekció hatása gyulladásos bélbetegek kezelésére, prognózisára. 

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara

A cytokeratin-18 prognosztikus szerepének vizsgálata kardiovaszkuláris rendszert érintő patológiás állapotokban

Társtémavezető: Dr. Szilasi Magdolna

Témavezető: Dr. Ruzsics István PhD, tüdőgyógyász, PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Dr. Társtémavezető: Szilasi Magdolna PhD, tüdőgyógyász, légzésrehabilitációs és foglalkozás-egészségügyi szakorvos, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Kutatási háttér:

A téma az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Hetényi Géza Kórház együttműködésében zajló multicentrikus digitális COPD-gondozási programhoz kapcsolódik. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az otthoni spirometria, az intelligens inhalátorok, a telemonitorozás és egyéb digitális egészségügyi technológiák hogyan járulhatnak hozzá a COPD-s betegek korai állapotromlásának felismeréséhez, a betegút optimalizálásához és a személyre szabott gondozáshoz. Az otthoni spirometria, az intelligens inhalátorok és a telemonitorozási rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a krónikus légzőszervi betegségek gondozásában. A technológiai fejlesztések mellett azonban kulcsfontosságú kérdés, hogy ezek az eszközök mennyire alkalmazhatók a mindennapi klinikai gyakorlatban, illetve mennyire fogadják el azokat a betegek és az egészségügyi szakemberek.

A diplomamunka célja

A kutatás célja a digitális egészségügyi technológiák gyakorlati megvalósíthatóságának, használhatóságának és klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata COPD-s betegek körében.

A kutatás során értékelhető:

• betegelfogadás és betegelégedettség
• használhatóság és adherencia
• egészségügyi szakemberek tapasztalatai
• adatminőség és megbízhatóság
• klinikai hasznosság
• implementációs kihívások

A téma különösen ajánlott azoknak a hallgatóknak, akik érdeklődnek a digitális egészségügy, az egészségügyi innováció és a jövő betegellátási modelljei iránt.

Várható kompetenciák

• implementációs kutatás
• egészségügyi technológiaértékelés
• betegközpontú kutatás
• tudományos publikáció készítése

A kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az elmúlt évek statisztikai adatai alapján folyamatos növekedést mutat az egész világon, és a tendenciákat áttekintve 2020-ra 25 millió halálesetért tehető majd felelőssé. Magyarország az 5. legrosszabb helyen áll a CV halálozási rangsorban. Habár hazánkban egyre több helyen elérhető komplex kardiológiai rehabilitációs (CR) program, a stabil koszorúérbetegek mégis mindössze 10-15%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A CR tevékenység során az életmódváltáshoz adott segítség költséghatékony és egészségmegőrző jelentősége vitathatatlan. Jelen kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a gyógytornász által vezetett hosszútávú fizikai tréning (FT) stabil koszorúérbetegek egészségügyi állapotára és a betegek egészségügyi ellátásának költségeire. A vizsgálatok során felmérjük egy a klinikánkon működő járóbeteg FT program (mely a maga nemében egyedülálló), egy évente 3 hetes program (mely a gold standard) és egy CR-ban nem résztvevő betegcsoportból álló kohort adatait. A primer adatgyűjtés eredményei és a NEAK egyénhez kötött nyilvántartásai a résztvevők TAJ számai segítségével lesznek majd összekapcsolhatóak. Tervezett betegszám kb. 200 fő.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A téma azt vizsgálja, hogyan kapcsolódik a gyógyszeres kezelés és a fizikai aktivitás a végtagi keringéshez, a járásképességhez és a betegek mindennapi életéhez. A hallgató egy meghatározott betegcsoportban elemezheti a kezelés és a funkcionális, mikrocirkulációs vagy hemoreológiai jellemzők összefüggéseit, illetve ezek időbeli változását. A konkrét projekt lehet meglévő adatok feldolgozása vagy betegkövetés; megfigyeléses vizsgálatban a kezeléssel mutatott összefüggéseket értékeljük.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Gyógyszerelés és kezelési adherencia felmérése; boka-kar index (BKI), lábujj-kar index (TBI) és transzkután parciális szöveti oxigéntenzió (tcpO₂); hemoreológiai vizsgálatokban részvétel; járásképesség és életminőség értékelése; követéses adatok elemzése.

Társtémavezető: Dr. Erős Krisztián

A hipertónia-indukálta vaszkuláris remodelling kivédésének lehetőségei (egy hallgató)

A hirtelen szívhalál incidenciájának és rizikófaktorainak vizsgálata egy ambuláns fizikai tréning programban résztvevő krónikus koronária szindrómában szenvedő betegcsoportban.

A ritka betegségek közé tartozó amiloidózis kardiális manifesztációjának korai diagnózisa igazi kihívásnak számít. A diagnosztikus késlekedés és így a lehetséges terápia időben később történő bevezetése a betegek korai halálozásának egyik fő tényezője. A 2 legfontosabb, szívizomzatban lerakódó, amiloidot képző fehérje a könnyű lánc immunglobulin és a transztiretin fehérje, melyek elkülönítése a terápiák különbözősége miatt elsődleges fontosságú. Célunk a lehető legtöbb beteg azonosítása, a betegek modern kardiovaszkuláris és nem kardiovaszkuláris diagnosztikus technikákkal (echokardiográfia, szív MR, laboratóriumi vizsgálatok, scintigráfia, genetikai analízis) történő vizsgálata, és egy széles klinikai együttműködés kiépítése (kardiológia, hematológia, radiológia, nukleáris medicina, neurológia), hogy a betegeknél minél hamarabb alkalmazásra kerülhessenek a megfelelő terápiás eljárások.

A kardiológiai rehabilitáció hatása a túlélésre a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter Rehabilitációs Modulja alapján

Társtémavezető: Dr. Fendrik Krisztina

Hogyan változik a végtagi perfúzió kompressziós kezelés mellett? A kutatás különböző klinikai állapotokban vizsgálja a kompressziós pólyázás és az artériás keringés, a mikrocirkuláció, illetve a szöveti oxigenizáció kapcsolatát. A hallgatói projekt foglalkozhat meghatározott betegcsoporttal, pólyázási technikával vagy a kezelés előtti és utáni mérési eredményekkel. A vizsgálatok standardizált körülmények között, előzetes artériás állapotfelmérés és a klinikai biztonsági feltételek figyelembevételével történnek.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Kompressziós pólyázás felügyelet mellett; ABI, lábujjnyomás és TBI; TcPO₂; lézer-Doppler-áramlásmérés; ödéma és tünetek felmérése; standardizált ismételt mérések értékelése.

Társtémavezető: Dr. Kohl Zoltán

A krónikus limfocitás leukémia innovációs diagnosztikája és kezelése

A mentális állapot és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata

Az elmúlt években a gluténmentes diéta elképesztő népszerűségre tett szert, és – főként hírességek, élsportolók mintáját követve - napjaink sláger diétájává vált. Már az 1970-es évek végén leírásra került, hogy a glutén nem csak lisztérzékenységben vált ki emésztőszervi panaszokat, de egészen a közelmúltig gluténfüggő kórképnek csak a coeliakiát és a búza allergiát tartottuk. 2011-ben azonban új gluténfüggő kórkép létét ismerte el a tudományos élet: megjelent a nem-coeliakiás glutén szenzitivitás (non-celiac gluten sensitivity, NCGS), mint önálló kórkép. Patomechanizmusával, prevalenciájával, tünettanával, más kórképekkel való viszonyával kapcsolatban még számos kérdés vár tisztázásra.

Társtémavezető: Dr. Deres László

A pitvarfibrilláció mechanizmusai, és kezelésének farmakológiai lehetőségei

Társtémavezető: Prof. Dr. Vincze Áron

Gasztroenterológia: A szövettani és az optikai diagnózis összehasonlítása szűrő indikációval végzett kolonoszkópos vizsgálatok során eltávolított polipusok esetén. A modern virtuális kromoendoszkópia során, a vastagbélpolipusok felszíni mintázatának, erezetének vizsgálata révén lehetőség nyílik előzetes szövettani diagnózis felállítására. Amennyiben az előzetes diagnózisunk az esetek döntő többségében helyes, elegendő lehet az elváltozás eltávolítása későbbi szövettani feldolgozás nélkül, ami jelentős megtakarításokat eredményezhet. A téma során a különböző gyártók által kínált rendszereket valamint a vizsgálók egyéni teljesítményét tervezzük összehasonlítani. 

Társtémavezető: Dr. Molnár Fanni

A testösszetétel mérés jelentősége különböző

Témaleírás: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a légúti áramlás progresszív és perzisztáló akadályozottságával járó állapot, melyet a légutak krónikus gyulladása és strukturális változásai okoznak. Exacerbációja a tünetek súlyosbodásával, légzési nehezítettséggel, fokozott köpetürítéssel jár, melyhez hypoxia és hypercapnia társulhat. Az alvászavarok (pl. OSAS) a COPD-s betegek fontos társbetegei, a tüdőbetegség prognózisát negatívan befolyásolhatják. A COPD és OSAS népbetegségnek számítanak, a cardiovascularis morbiditás és mortalitás független rizikófaktorai. Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) és a COPD együttes előfordulásának (overlap szindróma) prevalenciája 10-20%-ra tehető a különböző vizsgálatok alapján, jellemzője, hogy még kifejezettebb éjjeli deszaturáció, cardiovascularis morbiditás kíséri, ezáltal nagyobb egészségügyi költségeket von maga után. Az OSAS és COPD testösszetétellel való összefüggése komplex, és több tényezőn keresztül valósul meg. Az OSAS és a COPD együttes előfordulása, az ún. overlap szindróma, gyakran súlyosabb funkcionális károsodással és izomminőség-romlással jár, mint bármelyik betegség önmagában. A testösszetétel, különösen a magas zsírtömeg és az alacsony izomtömeg, szoros kapcsolatban áll az OSAS súlyosságával és a fizikai teljesítmény csökkenésével COPD-ben szenvedőknél.

Kutatásunk során COPD akut exacerbatio miatt hospitalizált betegeinknél PolyWatch segítségével végzett poligráfiás vizsgálattal felmérjük az alvás során fellépő (főleg obstruktív) légzészavarok gyakoriságát és súlyosságát, illetve ezek összefüggését különböző társbetegségekkel és a testösszetétellel.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Hogyan függ össze az artériás keringés, a szövetek oxigénellátása és a beteg terhelhetősége? A kutatás a végtagi perfúziót meghatározó helyi és szisztémás tényezőket vizsgálja perifériás verőérbetegségben. Az angiológiai és kardiológiai jellemzőket a funkcionális állapottal és az életminőséggel vetjük össze. A hallgatói projekt a rendelkezésre álló beteganyaghoz igazodva nyugalmi vagy terheléses vizsgálatokra, társbetegségekre vagy kezeléskövetésre összpontosíthat.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Doppler- és oszcillometriás boka–kar index (BKI); lábujjnyomás és lábujj–kar index (TBI); transzkután parciális szöveti oxigéntenzió (tcpO₂); funkcionális és életminőség-felmérés; részvétel duplex ultrahangos vizsgálatokban.

Társtémavezető: Dr. Endrei Dóra

A vénás thromboembolia — beleértve a mélyvénás thrombosist és a tüdőembóliát — gyakori, potenciálisan életveszélyes kórkép, amelynek diagnosztikája, rizikóbecslése, akut és hosszú távú kezelése számos klinikai kérdést vet fel. A kutatási téma keretében lehetőség nyílik a VTE különböző aspektusainak vizsgálatára, így többek között a provokáló tényezők, thrombophilia, malignitás, reziduális thrombus, antikoaguláns kezelés, vérzéses szövődmények, rekurrencia, valamint a tüdőembóliát követő klinikai állapot elemzésére. A hallgató bekapcsolódhat retrospektív beteganyag feldolgozásába, adatbázis-építésbe, irodalomkutatásba és klinikai adatok értelmezésébe.

Akut mieloid leukémia: modern diagnosztikai és innovatív terápia

Ambuláns kardiológiai rehabilitációt támogató okostelefonos applikáció szerepe a szív-érrendszeri betegségek szekunder prevenciójában

Az akut mieloid leukémia (AML) kezelése évről-évre fejlődik, a túlélési mutatók lassan, de kitartóan javulnak. Az onkoterápia indukciós fázisában a betegek fertőzés-kockázata mind az AML, mind pedig az alkalmazott terápia miatt magasabb. Gyakori a neutropéniás láz és szepszis, melynek kórokozói legtöbbször a saját flórából származnak. Indukció alatt 5-15%-ban alakult ki invazív gombafertőzés, melyek leggyakrabban a légutakat érintik. Ezek diagnosztikája komplex (radiológia, pulmonológia, mikrobiológia), a kórokozót azonosítani sokszor kihívás. A TDK téma munka során AML-es betegek fertőzéses komplikációit vizsgáljuk. Különös hangsúlyt fektetünk a gombafertőzés-gyanús esetekre.

Az akut mieloid leukémia (AML) kezelése évről-évre fejlődik, a túlélési mutatók lassan, de kitartóan javulnak. A TDK munka során azonosítjuk az elmúlt évtized AML-es betegeit, elektronikus és papír alapú adatbázisok segítségével összegyűjtjük a klinikai és patológiai jellemzőiket, vizsgáljuk a kapott terápiát és a kórlefolyást. Ezen adatokból AML-regisztert tervezünk építeni.

Az ateroszklerózis vizsgálata GLP1RA kezelésben részesülő diabéteszes betegpopulációban laborparaméterek és vaszkuláris ultrahang diagnosztika segítségével.

Az obezitás, a társuló metabolikus eltérések és a funkcionális kapacitás összefüggéseinek vizsgálata kardiológiai rehabilitációs betegpopulációban

Betegség percepció, D-típusú személyiség és pszichoszociális rizikótényezők vizsgálata kardiológiai rehabilitációra kerülő szívbetegeknél.

A téma célja a biológiai kezelés hatékonyságával összefüggő betegparaméterek vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Vizsgálni kívánjuk az elsődleges és másodlagos hatásvesztéshez vezető okokat.A téma célja a biológiai kezelés hatékonyságával összefüggő betegparaméterek vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Vizsgálni kívánjuk az elsődleges és másodlagos hatásvesztéshez vezető okokat.

Kutatásunkban a Pulmonológia osztályunkra felvételre kerülő hypoxiás betegek (COPD, Pneumonia, egyéb) szérumában keressük több biomarker párhuzamos vizsgálatával az összefüggéseket, illetve különbségeket. A kutatásunk során több laboratóriumi paramétert is vizsgálunk: hs-CRP, fehérvérsejtszám, thrombocytaszám, vörösvértestszám, stb.. Ezenkívül dokumentáljuk a betegek klinikai adatait, előzményeit, gyógyszerhasználatukat, utóéletüket, légzésfunkciós és vérgáz vizsgálati eredményeiket.  

A pirfenidon felnőtteknél enyhe és közepesen súlyos idiopathiás

pulmonalis fibrosis (IPF) kezelésére törzskönyvezett. A COVID 19 betegség miatt lélegeztetettek nagy részének mellkas CT-n kötegezettségei, retikuláris eltérései vannak, melyek lehetnek a mechanikus ventilláció, az ARDS, esetleges korábbi tüdőbetegség következményei. Irodalmi adatok alapján a pirfenidon alkalmas SARS-CoV-2 okozta COVID-19 tüdőérintettség során fellépő súlyos, maradandó aktív tüdőfibrózis gátlására. Pécsi Tudományegyetem különböző osztályain friss mellkas Ct-n mutatkozó kiterjedt pulmonalis érintettség esetén pulmonológiai indikálást követően kezdődött meg a Pirfenidon kezelés 2021 novembere óta 2022.02.27-ig 30 betegnél. Betegek rendszeres utánkövetési adatainak elemzése segíthet a Pirfenidon ezen indikációjának megítélésére.

Társtémavezető: Dr. Fendrik Krisztina

A kutatás a diabéteszhez társuló kis- és nagyérkárosodás klinikai és funkcionális jellemzőivel foglalkozik. Vizsgálható a perifériás verőérbetegség felismerése, a végtagi perfúzió és a szöveti oxigenizáció, valamint ezek kapcsolata a retinopátiával, a vesebetegséggel és a neuropátiával. A konkrét hallgatói projekt a rendelkezésre álló betegcsoporthoz igazodik; lehetséges irány a retinopátiás betegek perifériás artériás keringésének felmérése.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Vaszkuláris rizikófelmérés; boka-kar index (BKI), lábujj-kar index (TBI) és transzkután parciális szöveti oxigéntenzió (tcpO₂); részvétel duplex ultrahang és hemoreológiai vizsgálatokban; szövődmények és klinikai adatok rendszerezése.

Die Rolle von SGLT2 Inhibitoren in der Therapie von Herzinsuffizienz

Társtémavezető: Dr. Szilasi Magdolna

Témavezető: Dr. Ruzsics István PhD, tüdőgyógyász, PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Társtémavezető: Dr. Szilasi Magdolna PhD, tüdőgyógyász, légzésrehabilitációs és foglalkozás-egészségügyi szakorvos, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Kutatási háttér:

A téma az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Hetényi Géza Kórház együttműködésében zajló multicentrikus digitális COPD-gondozási programhoz kapcsolódik. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az otthoni spirometria, az intelligens inhalátorok, a telemonitorozás és egyéb digitális egészségügyi technológiák hogyan járulhatnak hozzá a COPD-s betegek korai állapotromlásának felismeréséhez, a betegút optimalizálásához és a személyre szabott gondozáshoz. A COPD világszerte a morbiditás és mortalitás egyik vezető oka. A betegség lefolyását gyakran akut állapotromlások (exacerbációk) szakítják meg, amelyek jelentősen rontják a betegek életminőségét, gyorsítják a tüdőfunkció hanyatlását és növelik a kórházi kezelések szükségességét. A hagyományos gondozási modellek gyakran csak a már kialakult állapotromlást észlelik. A digitális egészségügyi technológiák megjelenésével lehetőség nyílt olyan objektív digitális biomarkerek azonosítására, amelyek előre jelezhetik a klinikai romlást még a tünetek megjelenése előtt.

A diplomamunka célja

A kutatás célja olyan digitális biomarkerek vizsgálata, amelyek alkalmasak lehetnek a COPD-s betegek korai állapotromlásának előrejelzésére.

A vizsgálat során értékelhető többek között:

• otthoni spirometriás paraméterek változása
• FEV1-trendek és variabilitás
• inhalátorhasználati mintázatok
• rohamoldó gyógyszerhasználat változásai
• beteg által jelentett tünetek
• digitális egészségügyi adatok kombinációja

A hallgató betekintést nyerhet a digitális biomarkerek, a prediktív modellezés és a személyre szabott orvoslás korszerű módszertanába.

Várható kompetenciák

• klinikai adatfeldolgozás
• digitális egészségügyi adatelemzés
• statisztikai elemzés

tudományos publikáció előkészítése

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Effect of drug treatment on limb ischaemia, microcirculation and life-quality in patients with peripheral artery disease

Társtémavezető: Prof. Dr. Bajnok László

A stressz reakciót szabályozó 3 fő rendszer az idegrendszer, az endokrin rendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik a stressz elhárítása és a súlyos betegségből való felépülés érdekében. A kritikus állapotú betegekben észlelt hormonális változások előnyös vagy hátrányos voltáról tudásunk ma is hiányos. A folyamatok komplex természetét jól jelzi azoknak a hormonpótló kezeléseknek a kudarca, amelyeket éppen a túlélés javítása céljából indítottak. Az utóbbi években tudásunk jelentősen nőtt a hypophysis-pajzsmirigy tengely citokin hatásra bekövetkező változásairól. Általánosan elfogadottá vált egyéb kezelésre nem reagáló septicus shockban nagy dózisú glükokortikoid adása. A hypothalamus-hypophysis-mellékvese (HPA) tengely vonatkozásában azonban a hormonális változások értékelését jelentősen nehezíti a szabad kortizol szint és a steroid metabolizmus rutinszerű mérésének hiánya.

Korábbi kutatásaink alapján intenzív osztályos felvételkor magasabb kopeptin és kortizol értékeket, ebből kifolyólag emelkedett CRH szintet várunk. Az aldoszteron és az apelin vonatkozásában nem állnak rendelkezésre irodalmi adatok. A vizsálattól várjuk ezen kérdésekre a választ.

Fejlődés a myeloma multiplexben szenvedő betegek fenntartó kezelési megközelítésében.

Társtémavezető: Dr. Mányi Luca

Tudjuk-e javítani a perifériás verőérbetegség korai felfedezését? A tünetek hiánya vagy bizonytalansága megnehezítheti a perifériás verőérbetegség felismerését. A kutatás fokozott kockázatú betegcsoportokban vizsgálja a nem invazív angiológiai módszerek eredményeit és egymáshoz való viszonyát. A hallgatói projekt foglalkozhat a rejtett betegség felismerésével, a különböző mérési eredmények eltéréseivel vagy a végtagi perfúzió klinikai jelentőségével. A súlyos ischaemiával kapcsolatos részprojektek a klinikai állapot és a végtagkimenetel értékelésére is kiterjedhetnek.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Négyvégtagi vérnyomásmérés Doppler- és oszcillometriás automata készülékkel (hagyományos és automata BKI); lábujjnyomás és lábujj-kar index (TBI); transzkután parciális szöveti oxigéntenzió (tcpO₂); oszcillogramok és pulzushullámok értékelése; részvétel a mérésekben és duplex ultrahangos vizsgálatokban; diagnosztikai egyezés és pontosság elemzése.

Funkcionális- és motilitási betegségek vizsgálata

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja a felső tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

A nyelőcső primer motilitászavarának, azon belül elsősorban az achalasiának előfordulási gyakoriságát, kezelési lehetőségeinek hosszú távú hatékonyságát, az egyes terápiás lehetőségek hatékonyságának összehasonlítását vizsgáljuk. A téma adatgyűjtésen, elemzésen alapul.

A funkcionális obstipáción belül a kimeneti akadályos obstipatio okainak feltárása, gyakoriságának vizsgálata történik. Lehetőség van az anorectalis manometriás vizsgálat és az evacuatios proctographia alapjainak elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

A gasztrointesztinális endoszkópia minőségi mutatóinak kidolgozása az utóbbi évek eredménye. Ezen faktorok befolyásolják az endoszkópos vizsgálatok eredményességét és a beteg biztonságot. A malignus / premalignus folyamatok felismerése az endoszkópos vizsgálatok egyik fő célja, ezen állapotok néhány százalékban azonban endoszkópia során azonban rejtve maradnak. A minőségi mutatók ismerete, folyamatos ellenőrzése felderítheti azokat a tényezőket, melyek változtatása a vizsgálatok kimenetelét javítja. A beavatkozások szövődményeinek figyelése, követése a minőségi endoszkópia másik kulcs kérdése. A minőséget jelző indikátorok elemzése a klinikai kutatás fő célkitűzése.

A kapszulás enteroscopia új lehetőséget nyitott a tápcsatorna egy eddig igen nehezen vizsgálható része, a vékonybél vizualizálásában. Több kórkép és eltérés gyakoriságáról derült ki, hogy nem feleltek meg az eddigi feltételezéseknek, és az ismeretlen eredetű tápcsatornai vérzések okainak feltárására hazánkban is OEP-finanszírozott eljárás lett. Mindemellett a módszer több formája létezik és használják őket hazánkban is. A módszer bevezetése költséghatékonysága és pontossága miatt volt jelentős, ennek fényében elsősorban minőségbiztosítási célzattal dolgozzuk fel az éves eseteinket a szakma legújabb eredményei ismeretében tanulságok leszűrésére. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

A calprotectin egy új, kiváló széklet biomarker, melyet a gyulladásos bélbetegségek (IBD) diagnózisában, kezelésében és a betegség nyomon követésében egyaránt használunk. Emelkedett calprotectin koncentrációval számos egyéb, főképp gasztroenterológiai betegségben is találkozhatunk, differenciáldiagnosztikai értéke jelentős. A teszt elvégzése két gyakori kórkép, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítésében különösen fontos jelentőséggel bír. A calprotecin tesztet néhány éve már klinikánkon is rutinszerűen alkalmazzunk. Kutatásunkban tanulmányozzuk a teszt sensitivitását, specifcitását, differenciáldiagnosztikus potenciálját krónikus hasmenéses beteganyagunkban.

A gyermekkori gyulladásos bélbetegség (IBD) incidenciája folyamatosan nő, ezáltal egyre több beteg gyermek szorul átadásra a felnőtt gasztroenterológiai ellátásba serdülőkorban. Míg transzfer alatt egy egyszeri betegátadást értünk, addig a tranzíció a betegek előre megtervezett, koordinált átadását jelenti. A legújabb irodalmi adatok alapján, más betegségekhez hasonlóan (pl. veleszületett szívbetegség, I. típusú diabetes), a struktúrált tranzíció javítja a serdülőkorú betegek complience-ét és jótékony a betegségkontrollra nézve. A TDK munka során vizsgálni kívánjuk a PTE-n 2014 óta működő, IBD-tranzíciós programban részt vevő betegeket. A kimenetelt, demográfiai adatokat összevetjük tranzícióban nem részesült betegek adatival. Vizsgáljuk a klinikai jellemzőket, gyógyszerszedési szokásokat, complience-t a két betegcsoportban.

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja az alsó tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

Elsősorban a széklet incontinencia kezelési lehetőségét, annak eredményességét vizsgáljuk, kiemelt jelentősége a biofeedback kezelésnek van. A téma feldolgozása kapcsán lehetőség van anorectalis manometriás vizsgálat alapjainak elsajátítására.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

Benignus és malignus epeúti szűkületek ellátása.

Klinikánkon 2009 óta elérhető vizsgálati módszer un. máj transiens elastographia (Fibroscan) lehetővé teszi a májfibrózis mértékének megitélését non-invasiv úton. Célunk a fenti módszerrel mért májfibrózis és egyéb non-invaziv tesztek eredményeinek összevetése MASLD betegpopulációban

Társtémavezető: Dr. Czimmer József

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok terjedése komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából a korábbi időkhöz viszonyítva a korszerű protonpumpagátló kezelés széles körű elterjedése ellenére. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Társtémavezető: Dr. Czimmer József

Munkacsoportunk a régióban jelentős szerepet tölt be a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők kezelésében és kiemelkedő szerepünk van a súlyos betegek ellátásában az ágyháttér és a kezelési jogok miatt is. A téma célja a legújabb biológiai kezelési modalitások majdani hatásosságát esetlegesen előjelző tényezők megfigyelése, kutatása, ami fontos szerepet kaphat a jövőben a betegek kiválasztásában, vagy a párhuzamos kezelések szükségességének értékelésében.

A téma célja a genetikai hajlamosító tényezők jelentőségének vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Elsősorban olyan alcsoportokat vizsgálunk/ keresünk, melyek jellegzetes genetikai konstellációval bírnak, segítve ezáltal a betegség prognózisának, kimenetelének és terápiára adott válaszának predikcióját.

Terhességben a legmagasabb szintű evidenciák hiányában a gyógyszeres kezelés mellékhatásai és biztonságossága, invazív beavatkozások előny-kockázati aránya elsősorban retrospektív adatok alapján becsülhető. A hatályos hazai szabályok tiltó rendelkezései ellenére nagy nemzetközi adatbázisok az EBM elvei alapján osztályozzák ezen kockázatokat. A saját gyulladásos bélbeteg anyagunkból esetorientált módon rendszerezzük a legújabb eredményeket, nemzetközi ajánlásokat és hasonlítjuk össze a hazai követendő gyakorlattal. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

Klinikánkon elérhető új vizsgálati módszer un. máj transiens elastographia (Fibroscan)  lehetővé teszi a májfibrózis mértékének megitélését non-invasiv úton. Célunk a fenti módszerrel mért májfibrózis és a májbiopszia eredményeinek összevetése, a vizsgáló módszer specificitásának és senzitivitásának meghatározása különböző etiológiájú májbetegségekben. 

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

Az endoszkópos retrograd cholangiopancreatographia az egyik legmagasabb szövődményrátájú endoszkópos beavatkozás. A szövődmények kialakulásában betegfüggő és beavatkozás függő faktorok játszanak szerepet. Különböző kanülálási technikák, nem szteroid gyulladáscsökkentők és pancreas stent alkalmazásával a pancreatitis kockázata csökkenthető. A klinikai kutatás célja ezen faktorok prospektív elemzése beteganyagunkban.
 

Gyulladásos bélbetegeknél (IBD) magasabb a szív- és érrendszeri betegségek (CV) kockázata a krónikus gyulladás miatt. A fellángolások fokozzák a ritmuszavarok (különösen a pitvarfibrilláció) és az érelmeszesedés kockázatát. A fokozott rizikó hátterében az érfal diszfunkciója, trombózishajlam és az emelkedett gyulladásos markerek állnak. A gyulladásos bélbetegségek és a fokozott kardiovaszkuláris (CV) rizikó közötti kapcsolat egyik kulcstényezője az endothel diszfunkció, amelyben az ICAM-1 (intercelluláris adhéziós molekula-1) és a VCAM-1 (vaszkuláris sejtadhéziós molekula-1) központi szerepet játszik. IBD-s betegeknél a szisztémás gyulladás hatására jelentősen megnő az ICAM-1 és VCAM-1 expressziója a vérplazmában. A bélfal áteresztőképességének növekedése miatt bejutó bakteriális toxinok (pl. LPS) aktiválják az endothel sejteket, ami ICAM-1/VCAM-1 mediált gyulladást indít el az erekben, felgyorsítva az atheroszklerózist. Az ICAM-1 és VCAM-1 szintje korrelál a betegség aktivitásával. Mivel ezek a molekulák az endothel károsodás korai jelei, potenciális biomarkerként szolgálhatnak a kardiovaszkuláris kockázat felmérésében IBD-s betegeknél. A modern biológiai terápiák különböző módon avatkoznak be a gyulladásos folyamatokba, közvetve vagy közvetlenül befolyásolva az érfal épségét és a kardiovaszkuláris rizikót jelző markereket (VCAM-1, ICAM-1, SAA). Vizsgálatunkban ezen biomarkerek átfogó elemzésével foglalkozunk biológiai terápiában részesülő IBS-s betegeinknél.

A vénás tromboembólia (VTE), a gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases; IBD) egy súlyos extraintesztinális manifesztációja lehet, amely potenciálisan életveszélyes betegség. A vérrögképződés patofiziológiája IBD-ben multifaktoriális jelenség; a hemosztázist érintő számos változás és a gyulladásos mediátorok, citokinek összjátéka együttesen vezet a fokozott trombózishajlamhoz. Legújabb irodalmi adatok szerint az IBD kezelése során alkalmazott gyógyszerek is potenciálisan hozzájárulhatnak a VTE patogeneziséhez. Legutóbbi meta-analízisünk során 58.518 IBD-s beteg 3.260 VTE eseményét elemezve egyértelmű összefüggést találtunk az anti-TNFα kezelés és a tromboembóliás szövődmények számának csökkenése között. Az IBD-ben alkalmazott terápiás modalitások és a trombózis részletes patogenezise közötti konkrét összefüggések még nem ismertek. Ezért korábbi megfigyeléseinkre hagyatkozva, jelenlegi kutatásunk fő célja a gyulladásos folyamatok és a megnövekedett VTE rizikó közötti komplex kölcsönhatások vizsgálata, valamint a biológiai terápiák VTE csökkentő hatásának megértése. Célunk az anti-TNFα, illetve az újabban Magyarországon is elérhető biológiai terápia, az ustekinumab kezelésben részesülő IBD-s betegek hemosztatikus profiljának átfogó elemzése. A biológiai terápiák VTE kockázatcsökkentő hatásának hátterében álló mechanizmusok megértése új tromboprofilaktikus stratégiák kialakítását teheti lehetővé IBD-ben.

A terhességben bekövetkező anatómiai és funkcionális változások hatására számos banális gasztroenterológia probléma, de akár hospitalizációt igénylő, súlyos kórkép (pl. acut pancreatitis, terhességi zsírmáj, májelégtelenség, IBD) is kialakulhat. A diagnózis és a terápia egyaránt nagyobb körültekintést igényel terhességben részben az atípusos panaszok, részben az invazív diagnosztika korlátozott alkalmazhatósága miatt. A terápiás döntések, az alkalmazható gyógyszerek szintén speciális kérdései az ellátásnak. Vizsgálatunkban feldolgozzuk a klinikánkon előfordult, terhesség mellett megjelenő gasztroenterológai eseteket, áttekintjük a diagnosztika és kezelés speciális irányelveit.

Gasztrointesztinális vérzések korszerű ellátása a Gasztrontesztinális Vérző Regiszter elemzése alapján.

Klinikánk régiós központként jelentős számú gastrointesztinalis vérző beteg ellátását végzi. Lehetőségünk van az adott beteganyag/adat prospektív és retrospektív vizsgálatára is. A gasztrointesztinalis vérzésen belül számos paraméter vizsgálatára van lehetőségünk, a hallgató érdeklődésének megfelelően.

GLP-1 receptor agonisták alkalmazásának vizsgálata kardiológiai rehabilitációra kerülő betegek körében

GLP-1-receptor-agonisták szerepe a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentésben

A coeliakia jelenleg egyetlen elfogadott terápiája a szigorú és élethosszig tartó gluténmentes diéta. Számos tapasztalat és klinikai adat is igazolja azonban, hogy a gluténmentes diéta nem csak coeliakiás betegben hatékony. Az egyértelműen gluténfüggő kórképeken (búza allergia, glutén ataxia, nem coeliakiás glutén szenzitivitás) kívül irritabilis bél szindrómában, gyulladásos bélbetegségben, autizmusban, psoriasisban, schizophreniában is jó eredménnyel alkalmazzák.

Társtémavezető: Dr. Molnár Fanni

Gyógyszer compliance és adherencia felmérése kardiológiai rehabilitáció során 

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket.

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland

Helicobacter pylori- asszociált gastritisek vizsgálata, managementje

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A vér áramlási tulajdonságai különböző betegségekben megváltozhatnak. A kutatás a vér- és plazmaviszkozitás, valamint a vörösvérsejtek deformabilitásának és aggregációjának klinikai összefüggéseit vizsgálja. A hallgató egy választott betegcsoportban kapcsolhatja össze a laboratóriumi eredményeket a betegség súlyosságával, a funkcionális állapottal vagy az utánkövetés során észlelt kimenetelekkel. Megfelelő adatok esetén összetett mutatók, például a hematokrit/vérviszkozitás arány is elemezhetők.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Vér- és plazmaviszkozitás mérése; vörösvérsejt-deformabilitás és -aggregáció vizsgálata; kapcsolódó projektekben trombocitaaggregáció vizsgálata; mintakezelés, minőségellenőrzés és klinikai adatelemzés.

A koraszülés egyre gyakoribb, így jelentős kihívást jelent mind a szülészet- nőgyógyászat, mind a neonatológia és gyermekgyógyászat területén. Az állapotért felelős egyik lényeges rizikófaktor a preeclampsia. A betegség az egész szervezetet érintő vaszkuláris endoteliális károsodásként fogható fel, mely megnövekedett kapilláris permeabilitáshoz, mikrovaszkuláris trombusokhoz és megemelkedett perifériás ellenálláshoz vezet következményesen rontva a magzati tápanyag-, és oxigénellátást. Az uteroplacentáris keringést nemcsak a vérnyomás és az erek morfológiája, hanem a vér viszkozitása, így a hemoreológiai paraméterek, mint a plazma viszkozitás, hematokrit, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás is befolyásolja. A koraszülöttek mikrocirkulációja és létfontosságú szerveik vaszkularizációja fejletlenebb az érett újszülöttekhez viszonyítva. A zavart mikrokeringés következtében károsodik az agyi és egyéb létfontosságú szervek oxigén- és tápanyagellátása. Kompenzatórikusan változnak a reológiai paraméterek a mikrocirkuláció javítása érdekében. Célunk, hogy kimutassuk a preeclampsiás anyák és újszülöttjeikben fellépő hemoreológiai változásokat a születés pillanatában és az azt követő napokban, és ezen eredményeket egyéb okból terminus előtt született magzatok véréhez viszonyítsuk. Célunk továbbá a preeclampsia, HELLP-szindróma diagnózisakor, valamint a szüléskor nyert anyai vérmintákat elemezve a kórállapotért felelős okok hemoreológiai módszerekkel történő feltérképezése, majd ezek szerepének azonosítása az állapot kialakulásában, lehetőség szerint módot találva a primer és szekunder prevencióra.

Társtémavezető: Dr. Tóth András

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a klasszikus rizikófaktorok a hemoreológiai paraméterek romlását okozzák. Más szerzők szerint a kóros hemoreológiai paraméterek önálló kardiovaszkuláris rizikófaktorok.

Vizsgálatunkban a koronária betegség (CAD) és a hemoreológiai paraméterek közötti kapcsolatot szeretnénk elemezni. Iszkémiás szívbetegség közepes kockázata esetén a betegek koronária CT vizsgálaton esnek át, amellyel képesek vagyunk a koronária rendszerben lévő szűkületek számát és fokát meghatározni és ez alapján csoportokba sorolni (nincs szignifikáns szűkület, egy ér-, két ér- és három érbetegség). A koronária CT vizsgálat lehetőséget ad a koszorúerek teljes kálcium tartalmának kvantitatív meghatározására (ún. Agatson-score) is. Egészséges önkéntesektől (CT vizsgálat esetükben nem történik) és CAD betegektől a CT vizsgálat előtt vért veszünk rutin laboratóriumi (ionok, vese- és májfunkció, vérkép, plazma fehérjék, vércukor, lipidek, CRP) és hemoreológiai vizsgálatok (hematokrit, plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás, trombocita aggregáció) céljából. E hemoreológiai paramétereket kívánjuk összehasonlítani az egyes csoportok között, továbbá korrelációt keresni a hemoreológiai paraméterek és az Agatson-score, valamint a CAD súlyossága között.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Milyen kapcsolatban állnak a vér áramlási tulajdonságai a végtagi mikrokeringéssel és a szöveti oxigénellátással? A téma a perifériás verőérbetegség hemoreológiai és mikrocirkulációs jellemzőit vizsgálja különböző klinikai állapotokban. A hallgatói projekt

kiterjedhet a betegség súlyosságával, a sebállapottal vagy a funkcionális eltérésekkel mutatott összefüggésekre, illetve a kezelés során bekövetkező változásokra.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Plazma- és vérviszkozitás, vörösvérsejt-deformabilitás és -aggregáció; transzkután parciális szöveti oxigéntenzió (tcpO₂); lézer-Doppler-áramlásmérés; makro- és mikrokeringési eredmények összehasonlítása; követéses adatelemzés.

Időskori asztma bronchiale és COPD összehasonlítása

Társtémavezető: Prof. Dr. Péterfi Zoltán

Az antibiotikumok fejlesztésének leállása, az antibiotikumok sokszor felelőtlen használata a polirezisztens kórokozók által okozott megbetegedések számának növekedéséhez vezetett. Mindez az antibiotikus kezelés átgondolását igényli. A postantibiotikus erában a további rezisztencia terjedésének megakadályozása érdekében megfelelő óvintézkedések, terápiás protokollok létrehozása szükséges. A terápiás protokollok csak a helyi rezisztencia viszonyok, antibiotikum használat sajátságainak ismeretében osztályspecifikusan működhetnek hatékonyan.

Az utóbbi időben a diagnosztikai módszerek fejlődése, klímaváltozás, a globalizáció, az élelmiszertechnológia fejlődése, a növénytermesztés és állattartás körülményeinek megváltozása, az urbanizáció, az egészségügyi beavatkozások fejlődése, immunszuppresszió, a sokszor indokolatlan antibiotikus kezelés hatására korábban ismeretlen betegségek, illetve trópusi, szubtrópusi betegségek megjelenésével, korábban ritka betegségek elterjedésével, vagy ismételt megjelenésével számolhatunk és találkozunk. A témán belül az aktuálisan érdeklődés körében került betegségek epidemiológiájával, újabb terápiás lehetőségeivel, kihívásaival szeretnénk foglalkozni. Ilyen téma lehet például a Q láz (2013. nagy járvány), tularemia (visszatérő probléma elsősorban a Balaton környéki nyaralóknál), Clostridium difficile által okozott kórképek (széklettransplantáció kérdéskör tisztázása), stb.

Innovációs lehetőségek myeloma multiplex kezelésében: Összpontosítás a relapszusos vagy refrakter multiplex myeloma exponenciálisan javuló eredményeire

A tartósan fennálló hipertónia az erek struktúrális átépülését hozza létre, amelyet vaszkuláris remodellingnek nevezünk. A remodelling egy adaptációs folyamat, mely hosszú ideig fennálló hemodinamikai tényezők következtében alakul ki, de fontos szerepet játszik a különböző érbetegségek és keringési betegségek patofiziológiájában is.
A PARP-enzim gátlása egy ígéretes terápiás lehetőség a hipertónia okozta vaszkuláris komplikációk kivédésében, főleg azokban a betegekben akiknél az alacsonyabb vérnyomás okozta panaszok, valamint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatásai miatt nehezebb a célvérnyomásértékeket elérni.
 

Társtémavezető: Dr. Deres László

A gazdaságilag fejlett országokban a szívelégtelenség prevalenciája egyre magasabb és a jelen terápiás lehetőségek mellett is magas a betegség mortalitása. Emiatt intenzív kutatások folynak újabb terápiás célpontok azonosítására. A szívelégtelenség modellezése patkányon különböző módszerekkel lehetséges. A LAD-ligatio regionális, isoproterenol subcutan alkalmazása pedig, diffúz subendocardialis myocardialis infarctust okoz, aminek hatására csökken a szív systoles funkciója. Nyomásterhelés miatt alakul ki szívelégtelenség spontán hypertenzív patkányokon, illetve aortaszűkítő beavatkozások (banding) után, ugyanakkor diffúz szívizom károsodást okozhatnak bizonyos cardiotoxicus vegyületek is, mint például az anthracyclin származékok. Meg kívánjuk határozni tehát, hogy a PARP-gátlók milyen molekuláris mechanizmussal képesek gátolni a krónikus szívelégtelenség progresszióját. Vizsgáljuk továbbá az egyéb antioxidánsok hatását is szívelégtelenség modelleinkben, illetve ezen molekulák hatásmechanizmusát.

Társtémavezető: Dr. Deres László

A szívizom hipertrófia és a balkamra dilatáció kezdő lépése a stressz-válasz jelátviteli utainak aktiválódása. Ezek közé tartozik az ERK (extracellular signal-regulated protein kinase), a p38 MAPK (p38 mitogen activated protein kinase), JNK (c-Jun NH2 terminal kinase) és számos PKC (Protein kinase C) izoforma. Kísérleteink során a fenti jelátviteli utak és az Akt-1/GSK-3ß rendszer aktivitásának változását és valószínűsíthető szerepüket vizsgáljuk a károsodást okozó stimulusra adott válaszban, a miokardium maladaptív hipertrófiájában.

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter

Intenzív osztályon kezelt kritikus állapotú betegeknél gyakran megfigyelhető a keringés beszűkülése a perifériás ellenállás fokozódása, a mikrokeringés romlása. Ilyen körülmények között a hemoreológiai tényezők (viszkozitás, vörös vérsejt deformáció és aggregáció) jelentősége felértékelődhet. Kutatásunkban vizsgáljuk, hogy az invazívan és non-invazívan mérhető hemodinamikai és a hemoreológia paraméterek monitorozása milyen prognosztikus értékkel bír különböző betegeknél, illetve milyen előnyt jelentenek a standard intenzíves prognosztikus score rendszerek (pl. APACHE, SAPS) mellett.

A jelenleg klinikumban alkalmazott kemoterápiás kezelések a daganatos betegek életkilátásait jelentős mértékben javítják, azonban a kemo- és radioterápiával kezelt betegek kb 30% esetében a kezelés mellékhatásaként kardiovaszkuláris komplikáció alakul ki. Az echocardiográfia egy non-invazív módszer, mely alkalmas a kemo- és radioterápia következtében kialakult miokardium, valamint billentyű és perikardiális betegségek diagnosztizálására. A hagyományos echokardiográfiás módszereken mellett az újabb technikák korábban és pontosabban mutatják a CV eltéréseket. 3 dimenziós echokardiográfiás módszerek által mért bal kamra ejekciós frakció kiváló korrelációt mutat az MR vizsgálatok során mért értékekkel és kiváló monitorozási lehetőséget biztosít a bal kamra funkció utánkövetésére. 2 dimenziós speckle tracking echocardiográfia által mért strain és strain rate változások jól jelzik a miokardiális mechanika károsodását már a bal kamrai ejekciós frakció változását megelőzően és használatával megjósolható a jövőbeni jelentős szívfunkció csökkenés.

Vizsgálatunk célja az onkológiai kezelés megkezdése előtt a betegek rizikóstratifikációja, az utánkövetés során a szubklinikus kardiális eltérések mielőbbi észlelése, mely segítséget nyújthat a megfelelő kemoterápiás kezelés kiválasztásában.

Társtémavezető: Dr. Deres László

A szívelégtelen betegek mortalitását és morbiditását kiválóan jelzi a bal kamra funkciója és a balkamrai üregméretek. Ennek vizsgálata kisállatokon is lehetséges egy nagyfelbontású ultrahang készülék (Visual Sonics, VEVO 770) segítségével. Ezzel az eszközzel mérhetjük a bal kamrai (BK) frakcionális rövidülést (FS), az ejekciós frakciót (EF), a bal-kamrai végdiasztolés volument, a bal-kamrai végszisztolés volument, valamint a szeptum és a hátsó fal vastagságát stb. Kísérletes kardiológiai kutatásaink fontos része, hogy a krónikus szívelégtelenségben egyéb módszerekkel (szövettan, Western-blot) nyomon követhető célszerv-károsodások funkcionális következményeit is vizsgálhatjuk.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós

A primer kardiomyopathiás (HCM, DCM, RCM, ARVD, LVNC) betegek azonosítása, tipizálása és adekvát kezelése a kardiológia egyik jelentős kihívása. Az echokardiográfia egy non-invazív módszer, mely alapvetően alkalmas ugyan a főbb kardiomyopathia típusok diagnosztizálására. Az újabb ultrahangos képalkotó technikák alkalmazásával (3D volumetriás mérések, speckle tracking alapú módszerek) azonban lényegesen több információ nyerhető a szív állapotáról és a betegség már annak korai stádiumában is diagnosztizálásra kerülhet. Vizsgálatunkban a kardiomyopathiás betegek képalkotó vizsgálata mellett a kardiális biomarkerek is meghatározásra kerülnek és genetikai vizsgálatra is sor kerül.  

A népesség 1%-át érintő coeliakia előfordulása az elmúlt évtizedekben nő, így a betegség népegészségügyi jelentősége egyre nagyobb. A coeliakiás betegek korábban általában súlyosan lesoványodottak voltak, ma már azonban a korai diagnózisnak és a nem típusos esetek felismerésének köszönhetően egyre gyakoribb a normál testsúlyú és elhízott esetek aránya. A betegség terápiája az élethosszig tartó gluténmentes diéta, mely mellett a testsúly általában nő. A testsúlynövekedésre jellemző, hogy – amennyiben a diéta összeállítása nem kellő tudatossággal történik - elsősorban a testzsír mennyisége nő, nem az izomtömeg. Normál testsúlyú, vagy már eleve elhízott esetekben ez különösen kedvezőtlen hatású, növeli az anyagcsere betegségek (cukorbetegség, vérzsír eltérések, máj elzsírosodás) és a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, melyek rontják az életminőséget, növelik a halálozási arányt. Vizsgálatainkban arra keresünk választ, hogy 1) a kezeletlen coeliakiás betegek szív-érrendszeri betegségek szempontjából fontos rizikótényezői különböznek-e az egészségesektől, 2) a fenti paraméterek hogyan változnak a gluténmentes diéta mellett, 3) és hogyan lehet ezeket az esetlegesen kedvezőtlen hatásokat étrendi tanácsadással, gondozással megelőzni. Kutatásunk a coeliakiás betegek gondozása során jelentkező új kihívásra kíván rávilágítani: a túlsúlyos, metabolikus betegségek és kardiovaszkuláris rizikó szempontjából magas kockázatú betegek gondozásának feladataira és nehézségeire. Eredményeink segíthetnek a gluténmentes termékeket gyártók figyelmét felhívni a termékeik tápanyag összetétele optimalizálásának fontosságára.

Kompressziós pólyázás alsó végtagi artériás keringésre gyakorolt hatásának vizsgálata különböző etiológiájú kórképekben

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A krónikus vénás betegség az alsó végtagok gyakori érbetegsége, amely a visszerességtől a bőrelváltozásokon át a vénás fekélyig különböző formákban jelentkezhet. Kialakulásában a vénabillentyűk elégtelensége, a vénás reflux és a kiáramlás akadályozottsága egyaránt szerepet játszhat. Ezek az eltérések tartós vénás hipertenzióhoz vezethetnek. A megváltozott vénás hemodinamika hozzájárulhat az ödéma, a bőrtünetek és a későbbi szövődmények kialakulásához. A betegek gyakran számolnak be nehézlábérzésről, fájdalomról, feszülésről vagy duzzanatról. A panaszok befolyásolhatják a mozgást, a munkavégzést, az alvást és a mindennapi életvitelt. A klinikai eltérések súlyossága és a betegek által megélt életminőség-romlás mértéke nem feltétlenül esik egybe. A téma a vénás hipertenzió hátterében álló hemodinamikai folyamatokkal és azok klinikai következményeivel foglalkozik. Kitér a duplex ultrahang szerepére a vénás reflux és a kiáramlási eltérések megítélésében. A klinikai állapot és az életminőség együttes értékelése árnyaltabb képet adhat a krónikus vénás betegség terhéről. A téma középpontjában az a kérdés áll, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a vénás keringés eltérései, a klinikai tünetek és a betegek mindennapi életre gyakorolt tapasztalatai.

Társtémavezető: Dr. Deres László

Magas felbontású képalkotó eljárások alkalmazása kísérletes kardiológiai állatmodellekben (egy hallgató)

Magas kardiovaszkuláris kockázatú betegek és egészséges önkéntesek szűrése prediabétesz irányában FINDRISK kérdőív segítségével.

Társtémavezető: Dr. Mányi Luca

Milyen információ rejlik az automata vérnyomásmérés során rögzített oszcillogramokban és pulzushullámokban? Tudjuk-e javítani az automata négyvégtagi vérnyomásmérők érzékenységét? A kutatás a pulzushullámok alakját és számszerű jellemzőit vizsgálja, és ezeket hagyományos angiológiai, illetve képalkotó eredményekkel veti össze. A hallgató jelminőség-ellenőrzésben, hullámforma-elemzésben, klinikai adatfeldolgozásban vagy mesterségesintelligencia-módszerek értékelésében vehet részt. A projekt a klinikai kérdéstől és a hallgató érdeklődésétől függően eltérő mélységű informatikai munkát igényelhet.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Oszcillometriás mérés és oszcillogram-értékelés; klinikai adatok rendszerezése és pszeudonimizálása; jeljellemzők meghatározása; diagnosztikai teljesítmény értékelése; együttműködés informatikai kutatókkal.

Metabolikus diszfunkcióhoz társuló zsírmáj (MASLD) és a mikrobiom kapcsolata

Mortalitás vizsgálata a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatainak alapján

 A pécsi Tüdőgyógyászat 1995 óta kezel NIV terápiával akut II-es típusú légzési elégtelenséggel bíró betegeket és gondoz otthoni NIV géppel élő betegeket. TDK munka során ezen eljárással kezeltek, illetve a házi NIV terápiában részesített betegek előéletét, diagnózisaikat, klinikai jellemzőiket és túlélésüket dokumentálnánk.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

A perifériás verőérbetegség (PAD) az érelmeszesedés egyik leggyakoribb klinikai megjelenési formája. A felfedezetlen vagy későn diagnosztizált perifériás verőérbetegek aránya igen magas, ami részben az ellátó rendszer hiányosságaira vezethető vissza, részben a valóban tünetszegény vagy az „álcázott” betegséggel függ össze. Vizsgálatunk célja magas és igen magas kockázatú betegcsoportokban a PAD előfordulásának felmérése, a non-invazív diagnosztikai eredmények közti összefüggés vizsgálata, a perifériás keringés hemodinamikai és hemoreológiai jellemzőinek összevetése. Célunk ezen felül a kritikus, végtagot fenyegető ischaemia stádiumában lévő betegeknél az aktuális állapotot és a végtag prognózist meghatározó hemodinamikai és haemorheologiai tényezők vizsgálata.

NSAID gasztroenteropatia vizsgálata, a védelem lehetőségei.

Társtémavezető: Dr. Takács-Ördög Katalin

A daganatellenes kezelések okozta kardiovaszkuláris károsodás hátterében több, egymással összefüggő molekuláris folyamat állhat, többek között az oxidatív stressz fokozódása, a mitokondriális működés zavara, az energia-anyagcsere megváltozása, a gyulladásos folyamatok aktivációja és a sejtek károsodása. E folyamatok jobb megértése hozzájárulhat a kardiotoxicitás kialakulásának megelőzéséhez, valamint új terápiás lehetőségek azonosításához.

Kutatásaink során különböző preklinikai modellekben vizsgáljuk a daganatellenes kezelések kardiovaszkuláris hatásait, valamint az általuk kiváltott szívizom- és érrendszeri károsodás molekuláris hátterét. Kiemelt figyelmet fordítunk a mitokondriális működés, az oxidatív stressz és a szívizom energia-anyagcseréjének változásaira. Munkánkat emellett klinikai vizsgálatok is kiegészítik, amelyek a preklinikai eredmények transzlációs jelentőségét támogatják.

A témába bekapcsolódó hallgató részt vehet a sejtkultúrás és állatkísérletes munkában, az echokardiográfiás funkcionális vizsgálatokban, valamint a molekuláris biológiai (pl. Western blot, szövettani) mérések kivitelezésében és kiértékelésében.

PARP-gátlók és scavenger molekulák hatásának vizsgálata az oxidatív stresszre kísérletes modellekben

Társtémavezető: Dr. Deres László

Tanulmányozzuk, hogy egyes poli(ADP-ribóz) polimeráz gátló vegyületek milyen molekuláris mechanizmussal képesek a myocardium ischaemia-reoxigenizáció okozta károsodását kivédeni. A PARP-gátlók hatását cardiomyocyta sejtkultúrában (hidrogén-peroxid okozta oxidatív stressz), izolált szívperfúziós és in vivo coronaria ligációs modellen (ischaemia-reperfúzió okozta oxidatív stressz) fogjuk elemezni. Vizsgáljuk az így létrehozott oxidatív stressz hatását a myocardium energia metabolizmusára, a szív funkcionális teljesítményére, a kialakuló infarktus nagyságára, a fehérje oxidációra, valamint a lipid peroxidációra. A fenti kísérletek során nyert sejt-, illetve szövetminták Western blot analízisével vizsgálni kívánjuk a MAP-kináz rendszer (ERK, JNK, p38-MAPK), valamint a PI3K–Akt jelátviteli útvonal aktiválódását és az alkalmazott vegyületek erre gyakorolt hatását. Az ischaemia-reperfúzió által beindított gyulladásos folyamatokkal kapcsolatban az NF-B, Cox-2, iNOS enzimek működését és a gyulladásos citokinek felszabadulását vizsgálnánk a gyógyszeres kezelés vonatkozásában. Az intracelluláris jelátviteli folyamatok elemzése az említett oxidatív stressz modellekben a PARP-gátlók hatásmechanizmusának eddig még feltáratlan aspektusait világíthatja meg.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin

Perifériás ütőérbetegek végtag ischaemiájának vizsgálata nyugalomban és terhelésre

Perifériás ütőérbetegség szűrése non-invazív angiológiai módszerekkel és hemorheológiai paraméterek vizsgálata acromegáliás betegpopulációban

Personalisierte Therapie in der Onkokardiologie

Társtémavezető: Dr. Soós Szilvia

Poszt-covid szindróma kardiopulmonális vonatkozásai

Präventive Kardiologie

Társtémavezető: Dr. Szilasi Magdolna

Témavezető: Dr. Ruzsics István PhD, tüdőgyógyász, PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika

Társtémavezető: Dr. Szilasi Magdolna PhD, tüdőgyógyász, légzésrehabilitációs és foglalkozás-egészségügyi szakorvos, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Kutatási háttér:

A téma az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Hetényi Géza Kórház együttműködésében zajló multicentrikus digitális COPD-gondozási programhoz kapcsolódik. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az otthoni spirometria, az intelligens inhalátorok, a telemonitorozás és egyéb digitális egészségügyi technológiák hogyan járulhatnak hozzá a COPD-s betegek korai állapotromlásának felismeréséhez, a betegút optimalizálásához és a személyre szabott gondozáshoz. A COPD gondozása hagyományosan reaktív szemléletű: a beavatkozások többnyire a tünetek megjelenését vagy az állapotromlás kialakulását követik. A digitális egészségügyi technológiák fejlődése lehetővé teszi egy új, proaktív gondozási modell kialakítását, amelyben a betegek állapotának folyamatos követése révén korábban felismerhetők a kedvezőtlen változások. A digitális monitorozás, a telemedicina és a strukturált betegkövetés a jövő COPD-gondozásának meghatározó elemei lehetnek.

A diplomamunka célja

A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a digitális technológiák miként támogathatják a proaktív COPD-gondozást, valamint hogyan járulhatnak hozzá az exacerbációk megelőzéséhez és a betegút optimalizálásához.

A vizsgálat során elemezhető:

• telemonitorozási rendszerek szerepe
• betegaktiváció és önmenedzsment
• korai figyelmeztető rendszerek
• digitális betegút-modellek
• alapellátás és szakellátás közötti együttműködés
• digitális egészségügyi innovációk integrációja

A hallgató megismerheti a modern krónikus betegellátási modellek működését és azok egészségügyi rendszerre gyakorolt hatását.

Várható kompetenciák

• egészségügyi rendszerkutatás
• telemedicina
• betegút-elemzés

digitális egészségügyi innovációk értékelése

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter

Prognosztikus tényezők vizsgálata kritikus állapotú betegeken

Pszichológiai rizikótényezők vizsgálata ambuláns kardiológiai betegek körében

Pszichoszociális rizikó felmérése kardiológiai rehabilitációra kerülő betegek körében

Társtémavezető: Dr. Molnár Tihamér

Az aszimmetrikus és szimmetrikus dimethylarginin (SDMA és ADMA-kal) az endoteliális diszfunkció markerei. Ezen felül a fokozott fehérje arginin metiláció a hypoxiához kapcsolódik. Célunk, hogy összehasonlítsuk a szérum L-arginin, ADMA és SDMA szinteket stabil és instabil COPD-s betegekben, valamint egyéb hypoxiával járó állapotokban (Intenzív osztály, OSAS), valamint további célunk prospektív tanulmányban az alanyok követése, különböző időpontokban levett szérum vizsgálata. A speciális laborvizsgálatokat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban, az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetében végzik el.

Kutatásunkban a COPD- s betegek szérumában keressük több biomarker párhuzamos vizsgálatával az összefüggéseket, illetve különbségeket, valamint a kapott eredményeket egészséges kontrollalanyok mérési eredményeivel is összevetjük. A kutatásunk során több laboratóriumi paramétert is vizsgálunk: hs-CRP, fehérvérsejtszám, thrombocytaszám, vörösvértestszám, se-cholesterin, se-triglicerid, valamint endothel, thrombocyta, vörösvértest és fehérvérsejt eredetű micropartikulumszám , továbbá plasma fibronectin, Interleukin 6, Interleukin 8, és a TNF alfa értékek. Az érpályában található mikropartikulumok (MP) fiziológiás és pathofiziológiás sejtaktiváció, illetve apoptózis útján a sejtmembrán lefűződésének eredményeként jönnek létre. Azon sejtfragmentumokat nevezzük mikropartikulumnak, melyek mérete 0,1-1,0 µm, külső membrán rétegükben foszfatidil-szerinben és foszfatidil-etanol-aminban gazdagok és az eredeti sejtre jellemző felszíni markereket hordoznak. A MP eredetének meghatározása így lehetséges - a kialakulás útvonalától függetlenül - a felszínen hordozott fehérjék azonosításával.  A MP-k mérése áramlási citometriával történik, a sejteredetének meghatározásához immunológiai módszereket alkalmazunk a felszíni CD markerek alapján. Ezenkívül légzésfunkciós vizsgálat történik minden betegnél, igazolandó a diagnózist és megállapítani a COPD súlyosságát (FEV1).

Társtémavezető: Prof. Dr. Molnár Tihamér

Pulmonológia - Microparticulumok COPD-s betegekben

Társtémavezető: Dr. Tótsimon Kinga

SGLT-2 gátlók vizsgálata obes, 2-es típusú diabeteses beteg populációban

Társtémavezető: Dr. Gál Roland

Évtizedeken át a 2D és a Doppler-echokardiográfia jelentette a balkamra-funkció mérésének alapját. A 2D speckle-tracking echokardiográfia alkalmazása során, mivel egy adott myocardium szegmentum mintázatát követjük, a mozgás a sík minden irányába követhető. Emellett a deformáció és az elmozdulás pontosan és jól reprodukálható módon mérhető.

Ennek megfelelően egyre szélesebb körben alkalmazzák ezt a módszert. Számos differenciáldiagnosztikai kérdésben (pl. sportszív vs. HCM, amiloid vs. Fábry-betegség) is segítséget nyújthat. Jelentősebb azonban a miokardium funkciójának pontosabb és koraibb kimutatása, ami szívelégtelenségben alapvetően fontos. Vizsgálatunk során a szív különböző módszerekkel meghatározott funkcióját hasonlítjuk össze a betegek funkcionális állapotával és a biomarkerek szintjével.

Sportkardiologie

A súlyos akut pancreatitis továbbra is magas mortalitással járó, rettegett betegség. A téma keretében olyan betegek adatait dolgozzuk fel, akiknek ITO/SUBITO ellátásra van szükségük. Saját beteganyagunkban vizsgáljuk több paraméter mellett az etiológiát, a súlyosság fokát és az eset kimenetelét.

Társtémavezető: Dr. Márton Zsolt

Bizonyos betegségek kialakulása, és ezek kezelése során jelentősen eltolódhat a szervezet folyadékháztartása. A folyadékegyensúly, folyadéktöltöttségi viszonyok, folyadékterek közötti megoszlás megbízható monitorozása fontos, ám nehezen megoldható feladat. Kutatásunk célja több non-invazív és invazív módszerrel nyerhető információk integrálásával, összehasonlításával egy biztosabb módszer kifejlesztése. Ilyen módszerek az általános folyadékbevitel és ürítés; az elektrolit bevitel és ürítés, test elektrolit szintek vizsgálata; hemorheologiai paraméterek változása; echocardiographiás paraméterek (vena cava inferior tágasságváltozás); vérnyomás/artériás nyomásgörbe monitorozása; impedancia kardiográfia; testösszetétel analizátor; invazív hemodinamikai monitorozás (PiCCO). A folyadékmonitorozást különböző (első sorban szeptikus és szívelégtelen) betegcsoportokban tervezzük elvégezni. Célunk a különböző terápiás beavatkozások hatásának lemérése is, mint infúziós kezelés, diétás folyadékrestrikció vagy bevitel, diuretikus terápia, folyadéklebocsátás, vasopressor kezelés, inotróp kezelés, intermittáló illetve folyamatos ultrafiltrációs kezelés. Vizsgálni szeretnénk, hogy a beavatkozások hatására létrejött folyadéktérváltozások miként korrelálnak a beteg klinikai állapotának változásával.

Súlyos asztma bronchiale

Súlyos asztmás betegek kezelési lehetőségei

Társtémavezető: Dr. Magyari Balázs

TAVI-s betegek belgyógyászati társbetegségeinek retrospektív vizsgálata.

Testösszetétel hatása a légzésfunkciós értékekre

A krónikus vénás betegség tünetei és klinikai megjelenése jelentős egyéni különbségeket mutatnak. A kutatás azt vizsgálja, hogy a testösszetétel jellemzői összefüggenek-e a betegség súlyosságával. Kérdés, hogy a testzsír mennyisége és eloszlása milyen kapcsolatban áll a vénás tünetekkel és az alsó végtagi ödémával. A vázizomtömeg vizsgálata a lábszár izompumpájának lehetséges szerepére is ráirányítja a figyelmet. A bioelektromos impedanciaanalízis (BIA) a testösszetétel és a folyadékeloszlás becslésére kínál lehetőséget. Az alsó végtagi ödéma ugyanakkor befolyásolhatja a BIA-val becsült izomtömeget és más testösszetételi értékeket, ezért az eredmények értelmezésében külön figyelmet igényel. A duplex ultrahang a vénás rendszer hemodinamikai eltéréseinek jellemzését segítheti. A CEAP-besorolás és a klinikai súlyosság értékelése lehetővé teszi az eltérő betegségstádiumok összehasonlítását. Vizsgálható, hogy a testösszetételi és ultrahangos jellemzők hogyan kapcsolódnak a betegek panaszaihoz és életminőségéhez.

Társtémavezető: Dr. Endrei Dóra

Tirozin-kináz gátlók és termékenység, fókuszban a krónikus myeloid leukémia.

Retrospektív multicentrikus vizsgálat, amiben a kijelölt időtartamban analizáljuk a centrumokba érkezett betegek panaszait és primer, panaszmentes állapotban készített EKG adatait, ismert rizikófaktorait, majd a referencia EKG-kat összevetjük a panaszok során küldött TTEKG jelekkel.

Primer végpont: a kardiológus szakorvos által a fenti információk alapján értékelt TTEKG segítségével elérhető diagnosztikus pontossági mutatók javulása.

Szekunder végpont: A kezelési stratégiák és beteg utak változása. A rendszer segítségével elérhető eü. költségnyereség (cost-benefit) igazolása.

Betegbevonási időtartam 2 év

A vizsgálat célja: a TTEKG diagnosztikát segítő szerepének igazolása az aktuálisan panaszmentes, de rendszeres és releváns kardiális panaszokkal jelentkező betegek esetében. A módszer költséghatékonyságának vizsgálata.

Az emlőtumor világszerte a leggyakrabban diagnosztizált malignus elváltozás a nők körében, mely főként az idősebb korosztályt érinti, azonban a betegek mintegy 20%-a 50 évnél fiatalabb. Az alkalmazott onkológiai gyógyszeres kezelésnek számos mellékhatása ismert, melyek közül az egyik legveszélyesebb a kardiotoxicitás jelensége. A kardiotoxicitás diagnózisa alapvetően EKG, képalkotó vizsgálatok és biomarkerek alapján felállítható. Jelen vizsgáltunk célja olyan echocardiographiás paraméterek feltárása, vizsgálata, elemzése, melyek meghaladják az eddig alkalmazott mérések érzékenységét, és már a bal kamra strukturális és funkcionális károsodását megelőzően képesek előre jelezni az alkalmazott szer kardiotoxicitását, illetve egyes betegek esetén a kezelés megkezdése előtt (kóros érték esetén) már felhívják a figyelmet egy fokozott rizikóra a kardiotoxicitás irányába. Az eszközös vizsgálattal párhuzamosan ezen területen eddig még nem vizsgált kardiális biomarkerek meghatározását és echocardiographiás paramétereinkkel történő korrelációját, komplex elemzését tervezzük. A vizsgálatunk során onkológiai kezelésben részesülő fiatal, emlőtumoros nőbetegek bevonását és utánkövetését tervezzük.  

Újdonságok heveny myeloid leukémia kezelésében

Újszerű és hagyományos metabolikus paraméterek vizsgálata kardiológiai betegekben

Társtémavezető: Dr. Endrei Dóra

Milyen változást okoz az állás, a fekvés, a fejjel lefelé döntött helyzet (a mikrogravitáció modellezése) a vénás keringésben? A vénás keringés zavarai a végtagi ödémától a centrális pangásig különböző klinikai állapotokhoz kapcsolódhatnak. A téma a vénás áramlás, a kiáramlási akadály, a reflux és a szív működésével való kapcsolat vizsgálatára ad lehetőséget. A hallgatói projekt érintheti a végtagi, nyaki, centrális és szív vénás keringést, valamint a légzés, a testhelyzet és az izompumpa hatását. A konkrét kérdést és módszert a rendelkezésre álló vizsgálati lehetőségekhez igazítjuk.

Megismerhető és elsajátítható eljárások: Vénás klinikai vizsgálat; részvétel duplex ultrahangos vizsgálatokban; légzéshez, testhelyzethez, izommunkához kötött mérési protokollok; klinikai adatelemzés; strukturált irodalmi feldolgozás.

A vernakalant egy intravénásan adható antiarrythmiás szer, mely a pitvari szövetekre specifikusan gátolja az akciós potenciál kialakulásában fontos több kálium és nátrium csatornát. Szerepe a postoperatív pitvarfibrillációban kiemelt, hiszen a betegség jelentősen meghosszabbítja a szívműtéten átesett betegek gyógyulását és a hospitalizációt, ami növeli az ellátási költségeket.

Irodalmi adatok áttekintésén keresztül vizsgáljuk a vernakalant hatékonyságát a postoperatív pitvarfibrilláló betegekben.

Társtémavezető: Dr. Váncsa Szilárd

A Wilson-kór egy ritka autoszómális recesszív megbetegedés, mely a réz kóros felhalmozódásával jár elsősorban a májban és a központi idegrendszerben. A betegség előfordulása ritka, 30000 emberből 1 érintett. A betegség gyermekkorba gyakran tünetmentes, első tünetek rendszerint iskoláskorban illetve serdülőknél jelentkeznek. Bár a diagnózist a betegség ritkasága, valamint a specifikus tünetek gyakori hiánya hátráltatja, időben történt felismerés esetén folyamatos gyógyszeres kezeléssel (D-penicillamine, trienten, zink) a betegek teljes életet élhetnek. Wilson-kór regiszter célja Wilson kóros betegek adatainak prospektív és retrospektív rögzítése, analízisükkel a betegség lefolyását kedvezően illetve kedvezőtlenül befolyásoló tényezők azonosítása. Különböző kezelési modalitások hatékonyságának összehasonlítása, életminőséget, májfibrózis progressziót meghatározó kórfolyamatok, körülmények meghatározása.

A Wilson-kór egy ritka autoszómális recesszív megbetegedés, mely a réz kóros felhalmozódásával jár elsősorban a májban és a központi idegrendszerben. A betegség előfordulása ritka, 30000 emberből 1 érintett. A betegség gyermekkorba gyakran tünetmentes, első tünetek rendszerint iskoláskorban illetve serdülőknél jelentkeznek. Bár a diagnózist a betegség ritkasága, valamint a specifikus tünetek gyakori hiánya hátráltatja, időben történt felismerés esetén folyamatos gyógyszeres kezeléssel (D-penicillamine, trienten, zink) a betegek teljes életet élhetnek. Wilson-kór regiszter adatainak feldolgozásának célja Wilson kór lefolyását kedvezően illetve kedvezőtlenül befolyásoló tényezők azonosítása. Különböző kezelési modalitások hatékonyságának összehasonlítása, életminőséget, májfibrózis progressziót meghatározó kórfolyamatok, körülmények meghatározása

Zsírmájat okozó specifikus betegségek (coeliakia, Wilson kór stb. ) előfordulása beteganyagunkban