Neurointenzív Tanszék

PTE KK Anezsteziológia és Intenzív Terápiás Intézet, Neurointenzív Tanszék

A tanszék létrehozásának alapgondolata a rendkívül gyorsan fejlődő neuroanesztézia és neurointenzív területen dolgozó kollégák tanszéki formában történő összefogása volt. Az ötlet a PTE Idegsebészeti Klinika és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet (AITI) közös elhatározásából született, mely tükrözi e két diszciplína határterületének rohamos fejlődését. Ezúton szeretném kifejezni hálámat Büki András és Bogár Lajos professzoroknak támogatásukért. Szándékunk, a betegellátás minőségének, valamint az oktatási és kutatási feladatoknak magasabb szintre emelése volt egy olyan időszakban, ami az egészségügyet valaha ért legnagyobb kihívás közepette zajlik.

A hazai egészségügyet 2020-ban elért COVID-19 járvány alapjaiban változtatta meg az életünket. Noha erőforrásaink nagyrészét lekötötte a pandemia menedzselésének terhe, az akut központi idegrendszeri betegségek (traumás agy és gerincvelő sérülés), onkológia és neurointervenciót igénylő stroke ellátása folyamatosan zajlott. Emellett tanfolyamok szervezése révén biztosítani kívánjuk, nemcsak a tanszék, de a régióban dolgozók folyamatos szakmai fejlődését is (OFTEX Donorgondozás, Korszerű stroke ellátás stb.). Ennek keretei infrastrukturálisan a Rét utcai telephelyen biztosítottak. Eredetileg a „Neuroscience Center” koncepciójának kidolgozása Dóczi Tamás professzor úr érdeme, aki kezetektől egy teljes „from bench to bedside” portfólióban gondolkodott, mely a kutatás, a klinikum és a képalkotás hármas pillérén építkezett. Az alapításkor a tanszék működésének céljait az alábbi három fő tevékenységi körbe soroltuk:

(i) betegellátás, melynek irányítását Ezer Erzsébet adjunktusnő végzi, részeit képezi a legkorszerűbb nemzetközi és hazai irányelvek alkalmazása a neurointenzív osztályon. Célunk az ellátás minőségének rendszeres auditálása és fejlesztése. A kiterjsztett neuro-, képalkotó- és hemosztázis monitorozás mellett, a magas színvonalú ápolás, a betegutak optimalizásása, valamint a kimenetel auditálása és betegeink követése is prioritásként szerepel. Ez utóbbi a Neurorehabilitációs Centrum segítségével részben helyben biztosított. Emellett hangsúlyt fektetünk olyan feladatokra is, mint a megfelelő ápolói létszám kialakítása, valamint a beteggel, hozzátartozókkal való kommunikáció fejlesztése. A neuroanesztéziai feladatok szervezését Szenohradszki Katalin főorvosnő végzi, akinek az elektronikus lázlaprendszer bevezetésében is elévülhetetlen érdemei vannak.

(ii) oktatási feladatok, melynek során a graduális és postgraduális képzésbe ágyazott kiterjesztett neuromonitorozás (intracranialis hemodinamika, ICM+, transcranialis doppler, Licox stb) alapjait mutatjuk be. A baleseti agysérültek akut ellátásának teljes pre- és intrahospitalis spektrumát (helyszíni stabilizálás, transzport és triázs, intenzív osztályos és idegsebészeti kezelés, neuroanesztézia, posztoperatív rehabilitáció) oktatjuk. Oktatási feladatainkat integráltuk az EDUC (European Digital UniverCity (EDUC) projektbe, mely az Európai Bizottság kezdeményezése és azzal a céllal jött létre, hogy az európai felsőoktatást megújítsa és versenyképessé tegye. Ennek keretében ún. európai egyetemi szövetségek jöttek létre. Az összesen 85 millió eurós, tehát mintegy 28 milliárd forintos költségvetésből dolgozó konzorciumokba tömörült felsőoktatási intézmények témacsoportokon dolgoznak, Magyarországról 5 intézmény vesz részt a munkában, köztük a Pécsi Tudományegyetem részeként mi is. Itt fontos kiemelni, hogy Vámos Zoltán kollégánk szerkesztésében hamarosan meg fog jelenni a „Baleseti agysérültek ellátása” c. szakkönyv, mely abszolút hiánypótló mű a hazai egészségügyben és felhívja a figyelmet a „silent epidemic” (csöndes járvány) korszerű kezelési elveinek fontosságára. Külön kiemelendő az az áldozat, melyet az egyes fejezetek írói hoztak 2020 kihívásokkal teli évében. Az intracranialis nyomásmonitorozás oktatása során olyan tapasztalatokat tudunk megosztani, melyhez az ICM+ világméretű tudományos hálózatához történt kapcsolódásunk révén jutottunk (1). Elég annyit írnom, hogy az ICM+ koncepció a traumás agysérülés intenzív ellátásában végzett több mint 25 éves klinikai kutatási tapasztalat felhasználásával jött létre.

(iii) rendkívül sokirányú kutatás zajlik jelenleg a Tanszéki munkacsoport részvételével. A teljesség igénye nélkül szeretnénk kiemelni néhány területet. Az akut központi idegrendszeri vérzéses kórképek hemosztázis zavarainak kutatásaiban felhasználjuk olyan POCT készülékek alkalmazását, melyek a mindennapi ellátás során aktív segítséget nyújtanak a klinikai döntéshozatali algoritmusban, javítva a betegség kimenetelét. A vérlemezkefunkció korszerű vizsgálatára alkalmas eszköz, mint az impedancia aggregometria (Multiplate) vagy a véralvadási zavarok feltáráshoz elengedhetetlen viszkoelasztikus tesztek (ClotPro) kutatási célra való használata ma már elmaradhatatlan. Ezen a területen kezdte meg kutatómunkáját Schrick Diána, aki az országos TDK versenyen előadásával különdíjat nyert. Jelenleg a neurointervencióra kerülő betegek (akut ischaemiás stroke, AIS illetve subarachnoideális vérzés, SAV) bevonásával folynak prospektív biomarker alapú tanulmányok. Emellett a Transzlációs Medicina Intézettel közösen a Stay Alive Stroke Regiszter adatainak elemzése is zajlik. A rohamosan fejlődő neurointervenció anesztéziai aspektusainak feltárását is elkezdtük. A különböző anesztézia-modalitások okozta makro-hemodinamikai változások, illetve pCO2 kimenetelre gyakorolt hatásait vizsgálja Alan Abada kollégánk.  A traumás koponyasérültek intenzív osztályos monitorozásának új lehetőségeit Mérei Ákos kollégánk kezdte el kutatni. Nagy Bálint pedig a carotis műtétek alatti biomarker változásokat és anesztéziai légútbiztosítással kapcsolatos tanulmányokat végez.

Neurointervenciós centrum révén 2019-ben összesen 595 beteget láttunk el. Ebből 254 akut trombektómia, 154 aneurizma (70 vérzett), 14 ateriovenózus malformáció (AVM) és 10 tumor embolizáció történt.  Emellett 158 esetben történt supraaortikus stent (leginkább carotis) illetve 5 betegnél intracranialis stent behelyezés. A Neurointervenciós Team-ben dolgozó Csécsei Péter kollégánk kutatási területe, az akut cerebrovascularis betegségek (ischaemiás stroke, agyállományi vérzés, subarachnoideális vérzés) kimenetelét befolyásoló klinikai faktorok és biokémiai markerek elemzése. A 2018-ban indult Stroke Regiszter adatainak elemzése során az akut ischaemiás stroke thrombolysise/throbectomiája során fellépő vérzéses transzformáció megjelenését befolyásoló tényezőket vizsgáltuk. Jelenleg subarachnoidealis vérzésen átesett betegek biomarker és klinikai adatainak elemzését végezzük, illetve olyan biomarkerek azonosítását tűztük ki célnak, melyeket egy „scoring” rendszerbe egyesítve, képesek lehetünk a fenyegető vazospazmus előrejelzésére.

A Bólyai ösztöndíjas Tóth Péter által vezetett kutatócsoport az agyi vérkeringést szabályozó mechanizmusok élettani és körélettani változásait vizsgálja különböző, idegsebészeti szempontból kiemelt fontosságú kórállapotokban. Kutatásaik fókuszában az agyi vérkeringés autoregulációjának és a véráramlást a neurális aktivációhoz illesztő neurovaszkuláris kapcsolásnak az eltérései állnak traumás agykárosodás után, agydaganatok hatására, különböző cerebrovaszkuláris rizikó faktorok jelenlétében, valamint öregedésben. A fenti kórképekben látott fokozott agyi mitokondirális oxidative stressz, valamint a neuroendokrin rendszer eltéréseinek mechanisztikus szerepét vizsgálják. Hipotézisük tesztelését, a vizsgálatok kiemelet transzlációs jellegét adva, preklinikai állat modelleken, valamint a különböző kórképekben szenvedő betegeken végzik.

Czigler András kutatási témája az agyi véráramlás regulációjának tanulmányozása ex vivo és in vivo körülmények között. Ennek során humán agyi arteriolákon igazolták a prosztaglandin E2-nek (PGE2) a neurovaszkuláris kapcsolásban (NVC) betöltött lehetséges szerepét. Méréseik alátámasztják, hogy ugyan a PGE2 szuprafiziológiás koncentrációban képes az agyi ereken vazokonstrikciót kiváltani ahogy ezt több irodalmi adat is igazolja, azonban élettani körülmények között vazodilatációt, és így az NVC mechanizmusainak megfelelően áramlás fokozódást eredményez. Kutatjuk továbbá in vivo is az agyi autoreguláció és a NVC monitorozásának lehetséges alkalmazását a klinikai gyakorlatban. Egészséges kontroll alanyokon non-invazív módszerekkel, transzkraniális ultrahanggal (TCD), míg súlyos koponyasérültekben a terápia és az invazív neuromonitorozás során egyébként is nagy mennyiségben generálódó adat szoftveres analízisével próbáljuk megérteni az említett összetett folyamatokat. Ebben segítséget nyújt szoros munkakapcsolatunk a Cambridge-i Egyetem Brain Physics Laboratory munkatársaival, akiknek informatikai fejlesztései - nevezetesen az ICM+ nevű szoftver -, lehetővé teszik a betegágy melletti multimodális monitorozást és a személyre szabott betegellátás elősegítése mellett a tudományos célú adatfeldolgozást is.

Molnár Tihamér számos biomarker alapú vizsgálatot végezett különböző központi idegrendszeri inzultussal járó kórképekben a dániai Odense Egyetemmel kollaborációban, jelenleg pedig tanszékvezetőként igyekszik összefogni, illetve koordinálni a folyamatban lévő kutatásokat.

Igyekszünk hangsúlyt fektetni saját dolgozóink folyamatos szakmai fejlődésére, hiszen csak ezzel teremthető meg a magasan kvalifikált utánpótlás biztosítása. A Tanszékhez szorosan kapcsolódó tizenöt főből, nyolc kollégának van PhD fokozata és további négy főnél van folyamatban doktori cselekmény. Az elmúlt egy évben 6 angol nyelvű cikkünket már elfogadták közlésre, 3 kézirat elbírálás alatt áll, valamint egy magyar nyelvű könyv és egy angol nyelvű könyvfejezet szerkesztési munkálatai zajlanak. Prioritásként kezeljük a multilaterális kollaborációk kialakítását, hiszen a modern evidencia alapú orvostudomány, csak nagy adatbázisok elemzésével nyert eredményeken alapulhat. Mivel jelenleg is zajlik egy paradigmaváltás az egyénre szabott medicina kialakítása felé, semmiképpen nem szeretnénk kimaradni ebből az úttörő munkából.

 

Dr. Molnár Tihamér                                          Dr. Ezer Erzsébet

egyetemi docens                                             egyetemi adjunktus

tanszékvezető                                                tanszékvezető helyettes