Kutatás rövid ismertetője:
2025-re várhatóan 40%-kal megnő a 65 év felettiek aránya, azaz minden 5. lakos ennél idősebb lesz, ezzel pedig megnövekszik azon betegek aránya is, akik kezelt vagy kezeletlen szisztémás betegségekkel (hypertónia, ISZB) kerülnek műtétre. Az érsebészeti betegek magas rizikójú csoportot jelentenek, hiszen alapbetegségeik mellett, gyakran aszimptomatikus coronaria betegek. A perioperatív myocardiális károsodás egyre nagyobb problémát fog jelenteni, hiszen a perioperatív cardialis ischémiát elszenvedő betegek kétszer gyakrabban halnak meg 30-napon belül. Az akut szívbetegségek (myocardialis infarktus, balkamra-elégtelenség) perioperatív gyakorisága kb. 5,8%. Egy, 4.315 fős, nem szívsebészeti betegcsoportban Botto és munkatársai egy 15065 beteget magában foglaló nemzetközi tanulmányban azt találták, hogy a betegek 8%-a (1200 fő) szenvedett el nem cardiális műtét során myocardialis ischémiát, közülük csak 15,8%-uk étezte meg a tüneteket is (1). Az érsebészeti betegek csoportjában a különböző tanulmányok 2 és 29% közötti mortalitási incidenciát találtak.
Tanulmány célja, hogy megvizsgáljuk a szív biokémiai markereinek (Troponin-T, Copeptin és NT-proBNP) változása korrelációban van-e a műtéti stresszel. A tanulmány során összehasonlítjuk, hogy a regionális vagy az általános anesztézia jelent-e nagyobb terhelést a szervezetre. Eredményeink alapján vizsgálni fogjuk, hogy van-e olyan marker, ami prognosztikai jelentőségű lehet a posztoperatív kezelést, pl. az intenzív osztályos megfigyelés szükségességét és a kimenetelt illetően.ű
Kutatásban résztvevők:
- Dr. Szabó Péter –egyetemi adjunktus - PTE KK AITI
- Dr. Tóth Ildikó, egyetemi adjunktus – PTE KK AITI
- Dr. Molnár Tihamér, egyetemi docens - PTE KK AITI
- Dr. Bíró Zsanett, szakorvos – Érsebészeti Klinika
- Dr. Jancsó Gábor, egyetemi docens – Érsebészeti Klinika
Kollaboráció:
- PTE KK Érsebészeti Klinika