TDK

A fülkürt diszfunkciójának incidenciája felnőttek körében 1-5 %. A gyermekek 40 %-a 10 éves életkorig megtapasztalja a legalább átmeneti – ritkábban állandósult - fülkürt funkciózavar kellemetlen tüneteit. Kisgyermekkorban a fülkürt diszfunkciójának leggyakoribb oka infekciót követő nyálkahártya ödema illetve adenoid hyperplasia. Nagyobb gyermekek esetében illetve a felnőttkorra is átnyúló, esetenként állandósuló diszfunkciók kapcsán fel kell vetni az allergia, a krónikus gyulladás, a laryngo-pharyngealis reflux, a primer nyálkahártya betegség szerepét, valamint a dilatációs mechanizmusok elégtelenségét, ritkán a teljes anatómiai obstrukciót.
A probléma következtében kialakuló otitis media catarrhalis chronica serosa megoldására általánosan elterjedt grommet beültetésre nem ritkán ismételten kell sort keríteni, s a beavatkozás pörködéssel, ismétlődő fülfolyással, néha visszamaradó dobhártya perforációval is járhat.
Ennek az ismételten altatással járó beavatkozásnak az alternatívájaként klinikánkon bevezettük a fülkürt orrgarati szájadékának ballon katéteres tágítását. A beavatkozás a kardiológusok által használt szívkoszorúér tágítás adaptálása egy fül-orr-gégészeti problémára.
Klinikánkon a Spiggle and Theis cég támogatásával, eddig 6 esetben, 10 fülkürtön (2 egyoldali eset) végeztük el a hazánkban elsőként alkalmazott eljárást. A paciensek közül kettő volt gyermek, egyikük 5 a másik 7 éves.
Ez a TDK téma az eddigi 6 műtét tapasztalatain alapulva cadaver disszekciós tanulmány végzésével a módszer hazai bevezetése előtt egy részletes körüljárása a témának.
Az eddig végrehajtott 6000 németországi beavatkozás 85 %-os tartós eredményessége azt vetíti előre, hogy erre a beavatkozásra komoly igény fog mutatkozni a hazai gyakorlatban is. A módszer technikailag nem nehéz, orrendoszkópiás gyakorlat és rövid tanulási ciklus után biztonsággal kivitelezhető. Komplikációkról a szakirodalomban eddig nem számoltak be.

Társtémavezető: Barcsi Beatrix

A párkapcsolatban élő, fej-nyaki rosszindulatú daganat miatt kezelt betegeknél gyakori probléma a csökkent libidó és szexuális élvezet, valamint az egyén kötődési viselkedésének a megváltozása. Viszonylag kevés kutatás foglalkozik az alapbetegség prognózisa mellett az egyén szexuális diszfunkcióival. Célkitűzésünk ezek okainak, befolyásoló tényezőinek retrospektív és prospektív vizsgálata személyes interjúk és pszichológiai kérdőívek bevonásával.

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre

A klinikánkon már évtizedek óta alkalmazott, modern szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is ellentmondásos a posztoperatív orrtamponálás kérdése. Új típusú, felszívódó orrtamponok biológiai és klinikai hatékonyságát tanulmányozzuk randomizált, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatátokkal krónikus melléküreg gyulladás miatt operált beteganyagon a Pécsi Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán. Műtét közben felvett klinikai adatokat, endoszkópos státuszt rögzítjük és statisztikailag feldologozzuk követés és különböző betegkérdőívekkel kapott eredményekkel együtt. 

Társtémavezető: Dr. Tóth István

A műtéti eljárások közül a cholesteatomás krónikus gennyes középfülgyulladások szanálásra az egyik legeredményesebb technika a "canal wall down" tympanoplasztik.  A beavatkozás során feltárt középfül üregrendszert különböző anyagokkal obliterálhatjuk, ezzel azonban "elfedjük" azt a területet ahonnan a cholesteatomás folyamat recidiválhat. Emiatt az obliteratív tympanoplastikákán átesett betegeket a temporális csontról készült DWI MRI-vel követjük a recidíva kizárása céljából. Az egyik legígéretesebb anyag amelyet obliterációra használunk az un. bioüveg (BoneAlive). A TDK kapcsán arra keressük a választ, hogy a bioüveg megváltoztatja-e úgy a diffúzió súllyozott MTI jelmenetet, hogy esetleg zavarja a cholesteatoma detektálását a postoperatív időszakban.

Felnőtteknél progrediáló, súlyosfokú, süketséggel határos idegi halláscsökkenés, hallókészülékkel kellő mértékben nem javítható beszédértési zavar esetén jön szóba.
Gyermekeknél veleszületett belsőfül eredetű süketség, súlyos fokú halláscsökkenésben alkalmazható, mivel az időben elvégzett cochlearis implantatio és azt követő megfelelő rehabilitációt alkalmazva normál iskolába tudnak tanulni és nem siket-néma gyerekek válnak belőlük. A kivizsgálás során különböző szubjektív és objektív audiológiai vizsgálatok szükségesek a halláscsökkenés mértékenek pontos meghatározása céljából. Az újszülöttkori univerzális hallásszűrésnek fontos szerepe van a hallássérült babák diagnosztizálásában. Műtét előtt képalkotó vizsgálatokkal tisztázni kell az agyi struktúrák, VIII. agyideg épségét, és a cochlea átjárhatóságát. A műtéti technikák folyamatosan fejlődnek, finomodnak. A rehabilitáció komplex team munka : nagyon fontos az implant rendszeres programoza, a szurdopedagógus, logopédus, szükség esetén pszichológus munkája a szülőkkel illetve a betegekkel együttesen.

• A koponyaalapot érintő és az intracraniális térbe törő melléküregdaganatok eltávolítása cranio-facialis reszekcióval (CFR) távolítható el. A műtétek kombinált behatolásból történik fül orr gégész és idegsebész együttműködésével.
• A TDK során a CFR műtéti eljárások indikációját, műtéti típusait és eredményeit dolgozzuk fel és elemezzük adott szempont rendszer alapján. Az eredmények elemzése lehetővé teheti, hogy az eddigi módszereink hatékonyságát megítélhessük.

Társtémavezető: Dr. Dr. Bock-Marquette Ildikó

A dobhártya-perforáció létrejötte legnagyobb részt traumás vagy infektív eredetre vezethető vissza. A záródás ezen esetekben mintegy 80%-ban spontán létrejön. A három hónapon túl meglévő perforációt krónikusnak tekintjük, ilyenkor krónikus gennyes középfülgyulladásról beszélünk, és ennek zárása már csak műtéttel oldható meg. A gyakorlatban számos anyag, illetve sebészi módszer használatos erre a célra, azonban a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikeres a gyógyulás minden esetben. Így felmerül az igény olyan anyagok használatára is, melyek aktívan elősegítik a dobhártya sejtjeinek migrációját, proliferációját, és a perforáció záródásához vezet lehetőleg műtéti beavatkozás szükségessége nélkül.

 A thymosin beta-4 (TB4) nevű fehérje fontos szerepe az egyedfejlődés során a neurogenesis, valamint az angiogenesis tekintetében már korábban bizonyítást nyert. Emellett kifejlett szervekben is leírták a sejtek migrációját, proliferációját elősegítő hatását, mely például a sebgyógyulás folyamatában bír nagy jelentőséggel.

Kutatásunk elsődleges célja egér dobhártyákon bizonyítani a thymosin beta-4 fehérje regenerációt elősegítő hatását. Ehhez először in vitro kísérleteket tervezünk, melynél vizsgáljuk a fehérje hatását a dobhártya különböző rétegeit alkotó sejteken. Ezt követően in vivo állatkísérletben mesterségesen létrehozott dobhártya perforáció gyógyulási folyamatát tanulmányozzuk a thymosin beta-4 fehérje hatására. Az állatkísérlettekkel párhuzamosan in vitro humán dobhártyákon is vizsgáljuk a TB4 hatását. A kísérlethez olyan betegek ép dobhártyáját tudjuk felhasználni, akiknek a közép- és/vagy belső fület érintő elváltozás műtéti megoldásának része a dobhártya eltávolítása.

Endoscopos koponyalapi sebészeti eljárások.
 

Diverticulumok a garat és nyelőcsőben előforduló, különböző mechanizmusok hatására kialakuló kiöblösödő tasakok, mely számos kellemetlen panaszt okoznak a betegek számára. A közelmúltig külső feltárásos nyaki műtét segítségével lehetett a betegek operatív ellátását biztosítani. A modern endoscopos sebészet, a minimal invazív technikák, a műszerpark fejlődése valamint az endoscopos varrógépek megjelenése lehetővé tette, hogy a diverticulumokat  nagy felbontású videokamera és monitor segítségével, szemkontrol mellett, szájon át, megterhelő külső nyaki műtétek elkerülésével endoscopos úton szüntessük meg. A műtéti technikát a közelmúltban vezettük be a Pécsi Fül-,Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti klinikán.

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre

A modern rhinológiában elterjedt, korszerű szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is maradtak ellentmondásos részletek, melyek tisztázásához leginkább a kísérleti állatmodellen végzett tudományos igénnyel megtervezett vizsgálatok juthatunk közelebb. Tanulmányainkban leginkább új típusú, felszívódó, orrüregi tamponok összehasonlító vizsgálatát végezzük. Vizsgálatainkat az Általános Orvostudományi Kar Központi Állatkísérleti laboratóriumában végezzük, nyúlmodell segítségével. 

A daganatos beteg számára a diagnózis pillanatától megváltozik a világ, csökken a beteg fizikai és lelki erőnléte, munkaképessége, változik a családban betöltött szerepe, egzisztenciális helyzete, életminősége. Ezért a daganatos beteg egészségügyi, családi és szociális rehabilitációja a daganat diagnózisának felállításával kezdődik azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést, a fájdalmat, meghatározza, értékeli és magas szinten kezeli a pszichoszociális és spirituális problémákat.

 A rehabilitáció a szomatikus és lelki panaszok kezelésének szerves egysége.

A gégeeltávolításon átesett betegek testi rehabilitációjához hozzátarozik a beszéd helyreállítása (hangprotézis, elektromos gége, nyelőcsőbeszéd), a nyelés és légút (hő- és páracserélő feltét (HME) segítségével) rehabilitációja.

A vizsgálataink során személyes interjút és kérdőíveket alkalmazunk.

Betegségek és sérülések kapcsán a hallócsontok nem működnek megfelelően, ami vezetéses halláscökkenést okoz. Tympanoplastika során a hallócsontokat rekonstruálhatjuk. Számos módszer és anyag ismert a hallócsontok pótlására. TDK munka során a 3D nyomtatással kívánunk hallócsontokat létrehozni és ezek funkcionalitását vizsgálni.

Hirtelen halláscsökkenésről akkor beszélünk, ha kevesebb, mint 3 nap alatt alakul ki, hallásvizsgálattal legalább 30 dB mértékű idegi jellegű halláscsökkenés mérhető 3 egymást követő frekvencián. Nemzetközi adatok alapján betegség átlagosan 100.000 emberből 160-nál jelentkezik, bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban a középkorúakat (40-50 éves) érinti. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy magyarországi és régiós adatok nem ismertek a betegséget illetően.

A TDK téma célja többek között egy retrospektív elemzés az elmúlt években a PTE KK Fül-Orr-Gégészeti Klinikáján hirtelen halláscsökkenéssel kezelt betegek adataiból. Ez alapján a magyarországi epidemiológiai faktorok megismerése, a rizikó- és etiológiai faktorok feltárása, az eddigi terápia hatásának vizsgálata. Emellett klinikánkon elindult egy prospektív, randomizált vizsgálat, mely az eddig széles körben alkalmazott szisztémás szteroid kezelés mellett a helyi, ún. intratympanalis kezelés hatásosságát is vizsgálja.

A humán papillomavírus (HPV) a papovavírusok családjába tartozó, több mint 200 altípust számláló vírus, örökítőanyaga cirkuláris kettős szálú DNS. A HPV-k a többrétegű hám bazális sejtjeit fertőzik, eszerint cutan illetve mucosalis típust különböztetünk meg. A nyálkahártyát fertőző típusok között megkülönböztetünk alacsony és magas onkogén kockázatú típusokat (low risk és high risk). A high risk típusok, mint a HPV 16, 18, 31, 33, 35 integrálódnak a genomba, ezáltal invazív karcinómák kialakításában van szerepük. Gyakran látunk multiplex vírusfertőzéseket és ez arra enged következtetni, hogy a low és high risk típusok valószínűleg egymással interferálnak, a különböző genotípusok egymás fertőzőképességét befolyásolhatják. A vírusok a bazális hám sejtjeihez mikrosérüléseken keresztül jutnak el, itt megtörténik a korai gének. Az E6 gén által kódolt fehérje a p53 fehérjét, míg az E7 gén fehérjéje a retinoblastoma tumor szupresszor fehérjét inaktiválja, ezek következményeképpen gátlódik az apoptózis.

2000-ben igazolták a HPV fertőzést, mint komoly rizikótényezőt az oropharyngealis (szájgarati) laphámrákokban, főként a szájpadmandulát és a nyelvgyököt érintő tumorok esetében.  A HPV-fertőzéssel összefüggő oropharyngealis rákok előfordulási gyakorisága az utóbbi években folyamatosan emelkedik, főként a férfiak körében. A szájgarati laphámrákok 80%-a a szájpadmandula és a nyelvgyök területéről indul ki. Az egyik legfontosabb különbség a HPV-asszociált és nem HPV-asszociált szájgarati laphámrákok között a betegség prognózisa: A HPV-okozta betegség jobb kórlefolyással, kedvezőbb gyógyulási aránnyal társul. A TDK munka során választ keresünk a HPV asszociált szájgaratrákok számának növekedésére. Epidemiológiai vizsgálatokat tervezünk a HPV incidencia igazolására betegeinknél, továbbá összefüggéseket keresünk a szociális háttér, egyéb rizikótényezők, a prognózis és a HPV vírusfertőzés között. Célunk végső soron egy HPV fej-nyaki regiszter létrehozása.

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin

A legtöbb fej-nyaki daganat szövettanilag laphámrák. Habár fejlett sugár-, kemoterápiás és sebészi protokollok léteznek, a fej-nyaki malignus tumorban szenvedő betegek túlélése nem javult szignifikánsan az elmúlt évtizedekben. Annak ellenére, hogy a fej-nyaki régió fizikális vizsgálata egyszerű, a manifeszt elváltozások már viszonylag korán felfedezhetőek, szűrővizsgálat jelenleg nincs hazánkban. A rossz halálozási statisztikának egyik legfőbb oka, hogy a betegek többsége későn, előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz, amikor regionális vagy távoli metasztázis már jelen van, s a kuratív terápia eleve reménytelen. A fej-nyaki rákok morbiditásának és mortalitásának javulását a primer és szekunder prevención keresztül lehetne elérni. A primer és a szekunder prevenció határán mozog a prediktív és molekuláris epidemiológia, mely a korai biomarkerek segítségével mint érzékeny biológiai indikátorokkal az expozíció→betegség folyamat valamely lépését a definitív betegség diagnosztikus markereinek pozitivitása előtt jelzi. Így a manifeszt tumor megjelenése előtt, akár már az expozició vagy a korai biológiai hatás stádiumában a veszélyeztetett populáció, illetve egyén azonosítása lehetővé válik, továbbá az egyéni érzékenység markereivel egyéni rizikóbecslés végezhető. A korai biomarkerek a daganatos betegségek esetében nemcsak prognózist, hanem a magas rizikót, a veszélyeztetettséget is jelezhetik, így primer prevenciós intézkedések (kemo-, immun-és genetikai prevenció), intervenciók végrehajtásának kiindulási alapjai lehetnek: munkavédelem, a munka-és környezet-egészségügyi expozíció csökkentése vagy az egyének kiemelése a káros környezetből.

Korai biomarkerként korábban génexpresszió változásokat tanulmányoztunk, jelenleg allél-polimorfizmus, ill. mikro- RNS vizsgálatok állnak kutatásaink fókuszában. A vizsgálatok alapját klinikánk fej-nyaki rákos betegeinkből vett szövettani minták adják, a laborvizsgálatok a PTE ÁOK Népegészségtani Intézetben történnek.

ezetéses, kevert illetve középfül eredetű halláscsökkenés esetén az utóbbi években egyre több műtéti lehetőségünk van a hallás javítására.
BAHA ( bone anchored hearing aid ) és a világon ebben az évben újdonság Bone Bridge főleg vezetéses halláscsökkenések és egyoldali süketség esetén alkalmazható csontvezetés implantatumok. A Vibrant Soundbridge hagyományos hallókészülékkel nem javítható halláscsökkenések esetén jön szóba. Természetesen részletes audiológiai és képalkotó vizsgálatok szükségesek a műtéti beavatkozások előtt a megfelelő implantátum kiválasztása céljából. A műtéti lehetőségek folyamatosan fejlődnek. Nagyon fontos az implantatumok megfelelő és rendszeres programozása, a betegek gondozása, audiológiai kontrollja, hallásrehabilitációja.

A középfül klinikai szempontól releváns strukturáinak biomechanikai vizsgálatát végezzük a műtétek kimenetelének optimalizálása, eszközfejlesztés céljából. A mérésekhez a humán temporális csontra optimalizált erőmérő eszközt használunk.

A bőrben lévő kötőszövet gyengesége nem csak a kor előrehaladásával mutatkozik meg, hanem egyes kötőszöveti betegségeknek is velejárója, mely a beteg életminőségét rontja.

Az utóbbi években a bőr feszesítésében egyre elterjedtebbé váltak a különböző nem-invazív, non-ablatív illetve minimálisan invazív beavatkozások.  

Vizsgálatunk célja a különböző beavatkozások összehasonlítása állatkísérletes modellen, illetve alkalmazása bőrt érintő kötőszöveti gyengeség, kötőszöveti megbetegedések kezelésében.

A szálbehúzásos vagy szálbefűzéses technika alkalmazásával a bőrbe  biológiailag elbomló, felszívódó, úgynevezett bioszálakat helyezünk be, mely hatására erőteljes rugalmas kollagénrost képződés kezdődik és a mikrokeringés javul.

A rádiófrekvenciás beavatkozás során a rádiófrekvenciás készülék által generált nagyfrekvenciájú hullámokat egy erre a célra fejlesztett elektród segítségével kell a bőrbe juttatni. A folyamat kontrollált felmelegedést eredményez az irhában, mely a ráncok kialakulásának helye: a felmelegedés az irhában a kollagén és elasztikus rostok összehúzódását okozza, mely regenerációs folyamatokat indít be, így a bőr tónusa fokozódik.

A hosszú pulzusú, 1064 nm-es Nd:YAG lézer  intenzív felmelegedést idéz elő az irhában, így erőteljesebb a kollagénindukciós hatás.

Vizsgálataink során különböző  módszerekkel kezeljük a kísérleti állatok bőrét, majd az egyes beavatkozások után meghatározott idővel mintát veszünk a bőrből, melynek összetételét, elsősorban a kollagén és elasztikus rostok arányát szövettani, sejtbiológiai és elektron mikroszkópos módszerekkel elemzünk.

A krónikus középfülgyulladás incidenciája 39/100000 főre tehető. A leggyakoribb tünetek között a halláscsökkenés, valamint a fülfolyás említhető meg, valamint időnként fülfájdalom is jelentkezik. Ezen tünetek alapvetően befolyásolják az életminőséget, valamint a kórkép miatt a vízben történő tevékenységek, például a vízi sportok, valamint a fürdőzés is nehézségbe ütköznek.

A tudományos munka során a Zurich chronic middle ear inventory (ZCMEI) életminőségi kérdőív magyar verziójának bevezetésével foglalkozunk. A 21 kérdésből álló kérdőív a betegek középfülgyulladásával kapcsolatos panaszait méri fel a betegség megoldását célzó műtét előtt, valamint azt követően 6 hónappal.  A hallgatónak az adatok összesítésében, statisztikai feldolgozásában van szerepe.

A krónikus rhinoszinuszitis (CRS) nagyon gyakori a világon. A CRS okozta panaszok és tünetek jelentős életminőség romlást okoznak. A betegség patomechanizmusa nem ismert.  Évtizedek óta intenzív kutatások folynak világszerte, hogy megismerjük a kiváltó tényezőket és a háttérben meghúzódó biológiai folyamatokat, annak érdekében, hogy megfelelő terápiát tudjunk a betegek számára nyújtani. A közelmúltig, kizárólag tüneti kezelések álltak rendelkezésünkre lokális és szisztémás gyógyszeres terápia, illetve endoszkópos orrműtétek formájában. A betegség immunológiai hátterének fokozatos megismerésével különböző biológiai terápiás szerek kerültek kifejlesztésre. A betegség hátterében meghúzódó 2-es típusú gyulladásos folyamat különböző pontjaira hatva tudják a biológikumok a gyulladást csökkenteni.  A betegség lefolyásának és a kezelések hatékonyságának felmérésére egy országos regisztert hoztunk létre. A TDK során a hallgató a regiszter fejlesztésében, adatbevitelben és  adat elemzésben venne rész melyek eredményeit tudományos előadások és publikálások formájában szeretnénk ismertetni a jövőben.

Középfülműtétek során a chorda tympani körüli manipuláció legtöbbször elkerülhetetlen, ami az ideg átmeneti vagy tartós károsodásához vezethet. Az ideg körül különböző eszközökkel végzett preparálás hatásainak jobb megértése érdekében ízérzés vizsgálatokat tervezünk a perioperatív időszakban, a nemkívánatos manipulációk feltérképezése és kiszűrése céljából.

A teljes gégeeltávolításon átesett betegek esetén a hang rehabilitációjának több lehetősége ismert. Ezek egyik eszköze a hangprotézis, mely a tracheo-oesophagealis falba kerül beültetésre, és a légáramlás egyirányúsításával a neopharynx lágyszöveteinek rezonációja révén biztosítja a hangképzést. A betegek többsége a hangprotézis használatát könnyen elsajátítja, azonban kis százalékuk nem képes beszélni vele.

Forrongó terület a daganatok diagnosztikájában és a daganatos betegek utánkövetésében a preciziós medicína, melynek egyik területe a likvid biopsziával testnedvekből nyerhető információ elemzése. A tumorok kialakulása és progressziója során kóros anyagok jelennek meg. Ezen kóros anyagok kimutatására törekszünk fej-nyaki daganatos betegek esetén vérmintából, illetve nyálból. Célunk, hogy bizonyítsuk ezeknek a kóros elemeknek (cirkuláló tumor sejtek, cirkuláló tumor DNS, exoszómák, stb) a jelenlétét a betegek utánkövetésnél, így a daganat korai kiújulásának felismerésével a terápia időben módosítható.

Kutatásunkban célunk a PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika beteganyagában megjelenő malignus pajzsmirigy (PM) tumorok feldogozása epidemiológiai, diagnosztikai és terápiás szemszögből. A malignus PM tumorok többségét a papillaris karcinómák mellett a follicularis karcinómák adják. Kisebb számban találkozunk medullaris karcinómával, és a rendkívül malignus természetű anaplasztikus rákkal. Sok esetben találkozunk preoperatív citológiai bizonytalansággal, mely a terápiás döntést is megnehezíti. Az előzetes képalkotó vizsgálatok ellenére intraoperative szembesülünk meglepő sebészi kihívásokkal. A TDK munka során célunk a fenti szempontok szerint klinikánk PM tumoros beteganyagának feldolgozása, a diagnosztikai vagy terápiás nehézség hátterében megbújó lehetséges okok feltárása, a posztoperatív eredmények elemzése a betegkövetési adatok alapján.

A kiterjedt melléküreg daganatok eltávolítása cranio-faciális reszekcióval történik. A műtét után kiterjedt csont és lágyrész defektus marad vissza melynek pótlása és rekonstrukciója mind funkcionális, mind pedig kozmetikai okok miatt rendkívül fontos. 

A TDK munka során képalkotó vizsgálatokkal nyert információkból 3D nyomtatási technika felhasználásával kivánjuk vizsgálni a rekonstrukciós lehetőségeket.

KTP lézerrel asszisztált stapedotomiás eseteink halláseredményeinek retrospektív vizsgálatát végezzük hosszú távon.  Összehasonlítjuk a Klinikánkon alkalmazott két hőmemóriás piszton (NiTiBOND és Nitinol) hosszú távú stabilitását és az általuk elért halláseredményeket 6-10 éves távlatban.

Társtémavezető: Dr. Burián András

A fej-nyaki tumoros megbetegedések növekvő incidenciája egyre nagyobb problémát jelent napjainkban. A terápiás eszköztár limitált (műtéti megoldás, sugárterápia, kemoterápia illetve ezek kombinációi), az 5 éves túlélést tekintve jelentős fejlődés az elmúlt évtizedben nem történt. A fej-nyaki daganatok rossz prognózisa egyrészt a sokszor előrehaladott állapotnak, másrészt  ezen tumorok agresszív biológiai viselkedésének köszönhető. Utóbbi miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a tumorok cellularis és subcellularis szinten való viselkedésének megismerése iránt. 
Napjaink korszerű és rohamosan fejlődő módszere a tömegspektrometria (MS), mely egy proteomikai (fehérje analitikai) módszer. Segítségével lehetőség nyílik a tumorra jellemző fehérjék (ún. patológiai biomarkerek) kvalitatív és kvantitaív vizsgálatára. Kiegészítő analitikai módszerekkel mind a potenciális biomarkerek tömegére, mind pedig azok fehérjeszerkezetére, tumorszöveten belüli eloszlásra (mapping) választ kaphatunk.
Az így nyert értékes információk révén a tömegspektometria egy esetleges szűrővizsgálatra alkalmas biomarker felfedezését rejti magában, valamint a fehérjék tumorszöveten/sejten belüli eloszlásán keresztül segítheti az carcinogenezis pontosabb megismerését. 

A CO₂ lézerrel végzett kordektómiák jó intraoperatív feltárhatóság mellett a korai stádiumú (T1-T2) hangszalag tumorok eredményes terápiájának számítanak. Az Európai Laringológiai Társaság klasszifikációja szerinti III-as (transzmuszkuláris), IV-es (komplett) és V-ös (kiterjesztett) típusú kordektómia esetén a jobb rálátás érdekében ajánlott az álhangredő reszekciója. Az álhangredő eltávolítása azonban teoretikusan magában hordozhatja a penetráció illetve aspiráció veszélyét mind a korai posztoperatív szakban, mind a gyógyulást követően. Jelen kutatás célja az álhangredő reszekciójával járó kordektómiákat követő nyelésfunkció kérdőív alapú valamint száloptikás endoszkóppal történő korai posztoperatív és gyógyulást követő vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Piski Zalán

A tömegspektrometria szerves és szervetlen komponensekből képződött ionok tömeg/töltés arányának mérésén alapuló, nagy hatékonyságú analitikai módszer. Segítségével lehetőség nyílik nagy molekulatömegű biopolimerek, peptidek, fehérjék, valamint szintetikus rendszerek szerkezetének komplex tanulmányozására. Kísérleteink során különböző típusú humán orrpolypokat vizsgálunk. A mintákban található fehérjéket SDS-poliakrilamid gélelektroforézis segítségével molekulasúlyuk szerint szeparáljuk, majd mass spectrometry imaging technikával térképszerűen detektálhatjuk ezek mintában való lokalizációját és sűrűségét. Ennek köszönhetően lehetőségünk van az orrpolypok kialakulásban szerepet játszó legfőbb fehérjék felkutatására és ezek további elemzésére.

Társtémavezető: Bock-Marquette Ildikó

A WHO legutóbbi felmérése alapján a populáció 5%-a szenved legalább 30 dB-es halláscsökkenésben, a kétoldali kongenitális halláscsökkenés incidenciája pedig 1,33/1000 főre tehető. A veleszületett idegi halláscsökkenések hátterében döntőrészt a belső fület ért genetikai vagy környezeti okok állnak, melyek leggyakrabban a hallás receptorsejtjeinek, a szőrsejteknek működészavarához vezetnek.

 A thymosin beta-4 (TB4) nevű fehérje fontos szerepe az egyedfejlődés során a neurogenesis, valamint az angiogenesis tekintetében már korábban bizonyítást nyert. Emellett kifejlett szervekben is leírták a sejtek migrációját, proliferációját elősegítő hatását, mely például a sebgyógyulás folyamatában bír nagy jelentőséggel. A fül fejlődésére vonatkozóan a fehérje szerepéről irodalmi adat nem áll rendelkezésünkre.

Kutatásunk elsődleges célja in vitro körülmények között bizonyítani a thymosin beta-4 fehérje jelenlétét és eloszlását a belső fülben, embrionális korban. Vizsgálataink során különböző korú egér embriók TB4 mRNS expresszióját kívánjuk elemezni in situ hibridizációs technikákkal. A TB4 mRNS jelölt embriók hisztológiai feldolgozása során a fehérje pontos fejlődéstani szöveti és sejtes időbeni lokalizációjáról kívánunk információt gyűjteni. Ezen embriológiai ismeretek nélkülözhetetlenek a későbbiekre tervezett klinikai relevanciájú vizsgálatainkra nézve.

Trachea sebészeti eljárások. Állatkísérletes modell.

A PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika fülészeti műtéti ténykedése országosan elismert. Folyamatos törekvésünk, hogy a legmodernebb műtéttechnikai szemléletek, -eljárások a mindennapok gyógyításában klinikánkon is rutinná váljanak, a mindennapok gyakorlata legyen. A hagyományos, mikroszkóppal végzett fülműtétek mellett néhány éve megjelent egy új műtéti technika, az endoszkópos fülsebészet (TEES). Előnye a hagyományos technikával szemben, hogy a hallójáraton keresztül, minimális csontmunkával elérhető és kidolgozható minden a középfülben elhelyezkedő rejtett terület. Nemcsak a műtéti és a felépülési idő rövidülhet le ezáltal, de segítségével nincs külső heg, a posztoperatív fájdalom is minimális. Természetesen a beavatkozásnak vannak limitjei: nagy kiterjedésű, a processus mastoideusba, vagy a koponyaalapra terjedő folyamatokban nem alkalmazható, de újabban a nagy gyakorlatot szerzett sebészek az ilyen indikációkban is sikerrel tudják alkalmazni. Ezen új műtéti technika megismeréséhez, magyarországi bevezetéséhez, begyakorlásához szükséges egy didaktikusan megtervezett bonctermi gyakorlat. Az endoszkóp segítségével lehetőség nyílik az eddig vagy nem, vagy csak kevésbé ismert anatómiai részletek megtekintésére, kidolgozására. A TDK munka során ehhez próbálunk egyfajta kadaver disszekciós vezérfonalat kidolgozni. A későbbiekben a megszerzett anatómiai ismeretek és disszekciós eljárások birtokában kívánjuk megérteni és demonstrálni azokat az új fülészeti pathológiai fogalmakat, funkcionális elváltozásokat, melyek jelenleg is a világ fülsebészeti érdeklődés középpontjában állnak (pl. szelektív diszventillációs szindróma).

Magyarországon 2022-ben Budapesten állították fel az első robotsebészeti rendszert. Klinikánk az első vidéki egyetem, ahol robotsebészet zajlik. 2023. óta hazánkban csak egyetemünkön működik fej-nyaki robotsebészet, mely során elsősorban korai stádiumú szájgarat daganatok transzorális eltávolítása történik. Ennek külön jelentősége a HPV-asszociált fiatalabb betegpopulációnál emelhető ki, ahol az esetleges adjuváns onkológiai kezelés deeszkalációja érhető el. További célterületek a hypopharynx és a supraglottis. Ezen túlmenően az ismeretlen primer fej-nyaki daganatok diagnosztikus mintavételénél jelent kifejezett előnyt.

A téma keretében új, alternatív cochlearis implantáció lehetőségét kutatjuk budapesti kollégák bevonásával. A kutatás célja az akusztikus stimulus piezolelektromos módon történő átalakítása révén az eddigiektől eltérő ingerközlés a cochlea irányába. A téma várhatóan állatkísérletet is magában fog foglalni.