Az agy működésének és betegségeinek megértése az egyik legfontosabb kihívás az orvostudomány területén. A téma multidiszciplináris megközelítést igényel, ezért 2022-ben a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Gyógyszerésztudományi Kara, Klinikai Központja és Természettudományi Kara közösen kezdett kutatásba, hogy feltárja az idegrendszer működésének és betegségeinek alapvető mechanizmusait, valamint új terápiás lehetőségeket fejlesszen a neurodegeneratív-, agyi-érrendszeri-, baleseti- és gerincbetegségek kezelésére. A vizsgálatokat 2025-ig 26 kutatócsoport végzi hálózatos egységben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium „Tématerületi Kiválósági Program 2021 Egészség alprogram” finanszírozásában, több mint 1,4 milliárd forintos támogatással, dr. Dóczi Tamás professzor szakmai vezetésével.
A projekt az agy különböző molekuláris, sejtszintű és viselkedésbeli funkcióira összpontosít. A kutatók kiemelten vizsgálják az agy fejlődését, öregedését, a kognitív folyamatok biológiai alapjait, valamint a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór molekuláris mechanizmusait és terápiáit.
A kutatás kilenc fő célpontot érint, amelyek lefedik az idegrendszeri betegségek széles spektrumát. Ezek közé tartozik az agyi plaszticitás és neuroprotekció kutatása, a klinikai humán agytérképezés, a gyógyszerfejlesztési célpontok keresése, a látásdiagnosztika és látásterápia, a pszichiátriai kórképek, a neurodegeneratív betegségek, a baleseti- és érrendszeri agysérülések, valamint a hallás- és mozgásjavító implantátumok fejlesztése.
A valós életbeli klinikai vizsgálatok metodikai fejlesztése szintén kiemelt terület. E látszólag ellentétes célpontok között a kapcsolatot, a kutatások „közös nevezőjét” a neurodegeneráció és a neuroprotekció mechanizmusai képezik. A gyulladásos válaszok, a neurotrófiás faktorok, az oxidatív stressz és a szinaptikus plaszticitás vizsgálata mind fontos tényezők a kutatásban, mert hozzájárulhatnak új terápiás stratégiák kidolgozásához, a neurológiai és pszichiátriai betegségek hatékonyabb kezeléséhez, a betegek életminőségének javításához.
Miért fontosak az idegrendszeri kutatások?
Míg korábban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozták a legtöbb egészségügyi problémát a világon, és a rokkantságnak is ez a betegségcsoport volt a legfőbb indikátora, addig mostanra a neurológiai betegségek vették át a vezető szerepet – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Lancet Neurology című szakfolyóiratban (Lancet Neurol 2024; 23: 344–81.). A szakemberek a globális egészséget monitorozó Global Burden of Disease 2021-re vonatkozó adataiból indultak ki. Ezt felhasználva 37 különböző neurológiai állapot – köztük a stroke, az Alzheimer-kór és az agyhártyagyulladás – hatását vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy ezek globálisan hogyan befolyásolják a rossz egészségi állapotot, a fogyatékosságok kialakulását, valamint a koraszüléseket. A hatást a rokkantsággal korrigált, elveszített életévek (disability-adjusted life years - DALY) számában mérték, ami megmutatja, hogy a beteg hány egészséges életévet veszített el egy betegség kialakulásának a következtében. Azt találták, hogy 1990 és 2021 között a neurológiai problémák miatti DALY globálisan 18 százalékkal, 375 millióról 443 millióra nőtt.
A számok tükrében arra jutottak, hogy a neurológiai megbetegedések jelenleg a leggyakoribbak a világon. Megállapították, hogy 2021-ben az idegrendszeri betegségben szenvedők száma elérte a 3,4 milliárdot, amihez a legnagyobb mértékben a stroke, az újszülött kori agysérülés, a cukorbetegség okozta idegkárosodás, valamint az epilepszia járult hozzá.
A kutatók szerint ez a növekedés az elöregedő társadalomnak, a környezeti-, az anyagcsere- és az életmódbeli tényezőknek tudható be. Jó hír ugyanakkor, hogy ha az elöregedő társadalmat kivesszük az egyenletből, akkor a DALY-szám és a halálozások száma 1990 óta csökkenő tendenciát mutat. Ez a nagyobb tudatosságnak, a megelőzés felértékelődésének és az egyre fejlettebb védőoltásoknak köszönhető.
A statisztikák azt mutatják, hogy a neurológiai problémák aránytalan mértékben érintik a szegényebb országokat, részben az újszülötteket fenyegető, egészségügyi veszélyek miatt. Mivel sok neurológiai állapot nem gyógyítható, ezért a megelőzésre kell fókuszálni – mutatnak rá a kutatók.
