Idősödik a társadalom, ami abból a szempontból is szembetűnő, hogy egyre nagyobb arányban jelennek meg a traumatológai ellátásban azok a betegek, akik akut sérüléseik mellett több belgyógyászati betegséggel és mentális gondokkal is küzdenek. A korábban alkalmazott, klasszikus, izolált traumatológiai ellátási modell ezekre az összetett problémákra már nem ad megfelelő választ, ezért a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikáján kialakítottak egy strukturált, integrált ortogeriátriai koncepciót, ami komplexitásában országosan is egyedülálló. Céljuk nem pusztán a betegek sérüléseinek sebészi ellátása, hanem – egyéb betegségeik feltérképezésével és gyógyszerelésük áttekintésével, újraértékelésével - az egész ember gyógyítása, korábbi állapotának és önállóságának lehetőség szerinti visszaszerzése, életminőségének javítása és megőrzése. A sebészi kiválóság, a geriátriai szemlélet, a strukturált betegút és a mérhető minőségbiztosítás együttes érvényesítésével nemcsak a klinikai kimenetek javulnak, hanem a betegellátás biztonsága, hatékonysága és fenntarthatósága is.
Schweier Rita írása
„Ortogeriátriai szemléletünk alapelve, az „Egy beteg – egy team – egy közös ellátási terv” több elemből áll, és titka mindössze az, hogy az egész embert gyógyítjuk, nem pusztán a sérülését. Csapatunknak a traumatológus, az aneszteziológus és a képzett ápolók mellett további kulcsszereplői a geriáter-belgyógyász, a gyógytornász, a dietetikus, a pszichológus, és szükség esetén a szociális szakember. Az ma már nemzetközi szinten is bizonyított, hogy ezek a típusú multidiszciplináris ellátási modellek javítják a túlélést, csökkentik a szövődmények előfordulását, rövidítik az ápolási időt és nagyobb esélyt adnak az idős, sérült embereknek korábbi életminőségük elérésére” - nyilatkozta dr. Patczai Balázs egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikájának igazgatója.
Mint mondta, a geriáter szemléletű belgyógyász abban segít, hogy az idős betegek halmozott belgyógyászati problémáit a lehető leggyorsabban feltérképezzék és hatékonyan menedzseljék, más szakágakkal való együttműködésben. Munkája révén a korábbiaknál sokkal intenzívebb kapcsolat jöhetett létre a társklinikákkal, amit ugyancsak előrelépésként értékelt. Lényegesnek nevezte szerepét a gyógyszeres terápiák optimalizálásában, a gyógyszerelés újraértékelésében, a gyógyszerkölcsönhatások megállapításában, valamint a műtét előtti és utáni általános állapot javításában is.
Kiemelte a dietetikusok munkáját is, akik felmérik a betegek tápláltsági állapotát és segítenek a megfelelő táplálási terápia beállításában. Tapasztalataik alapján az idős betegek egy része alultáplált, kórosan sovány, míg a többiek túlsúlyosak és minőségileg rosszul tápláltak. Ebben a korosztályban majd mindenkinél megfigyelhető a harántcsíkolt izom gyors, folyamatos elvesztése, ami nem pusztán a mozgásképességre és a fizikai aktivitásra van hatással, hanem az alapanyagcserére is.
„A nutritív terápiát egyénre szabottan alkalmazzuk. Igyekszünk olyan tápszereket adni a betegeknek, amelyek magas fehérjetartalmúak és könnyen felhasználható tápanyag-forrást biztosítanak, ami azért lényeges, mivel töréskor vérvesztés és gyulladás lép fel, és emiatt a gyógyulási folyamat kezdeti stádiuma rendkívül energiaigényes. Emellett gondolnunk kell a korai posztoperatív időszakra is, amikor szintén oda kell figyelni a test energetizáltságára, az izmok újbóli használhatóságára. A folyamat jobb megismerése és az egyéni táplálás hatékonyságának javítása érdekében a témában alap- és alkalmazott kutatásokat is végzünk. Mindebben komoly támogatást kapunk a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Dietetikai Szolgálatától” - tette hozzá.
Dr. Patczai Balázs hangsúlyozta, hogy a balesetek során extrém mértékű pszichés terhelés jelentkezik minden korosztálynál. Míg egy középkorút a munka, az egzisztencia elvesztése fenyegethet, addig egy idős embert a testi és lelki hanyatlás következtében már megjelenő demencia, valamint a kórházi körülmények között gyakran előforduló delírium, illetve delíriózus állapotok. Mint mondta, önmagában a cselekvőképesség, az önállóság elvesztése is traumával jár. Ilyenkor szertefoszlanak az életkilátások és a célok is.
„Pszichológus kollégáink azért dolgoznak, hogy újból legyen hitük a betegeknek, tudják pozitívan látni a gyógyulásukat és a jövőt. Minden nálunk fekvő beteget meglátogatnak, felmérik az állapotukat, majd elkezdődnek a személyre szabott foglalkozások. Van, hogy már egy egyszerű beszélgetés megoldja a problémát, más esetekben hosszabb távú terápiákat tudunk alkalmazni, akár a klinikánkról való elbocsátás után, a járóbeteg-szakrendeléseinken is. Bizonyított tény, hogy a megfelelően kezelt szorongás a fájdalomérzetre és a sebgyógyulásra is kedvezően hat, támogatja a rehabilitációs aktivitást és nagy mértékben segíti a szomatikus terápiát, így képes csökkenteni a szövődményarányt is” - húzta alá.
Korai értékelés, strukturált kockázatfelmérés és kezelés
A betegút kapcsán elmondta, hogy az egykapus rendszer alapján az idős sérült a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Sürgősségi Klinikájára érkezik, ahol állandóan jelen van traumatológus szakember is. A diagnosztikai eredményeknek az értékelése, majd a kezelésről hozott döntéshozatal után a beteg felkerül a Traumatológiai Klinika osztályára. A műtét elvégzésének az ideje a sérülés súlyosságától és a beteg állapotától függ. A biztonságos ellátáshoz a lehető legjobb állapotot kell elérni, rendezni kell a véralvadási eltéréseket, meg kell várni bizonyos gyógyszerek hatásának megszűntét, és időt kell adni a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Az osztályra való felvételkor megtörténik az altatóorvosi konzultáció, valamint kikérdezéssel és az alapparaméterek rögzítésével a tápláltsági állapotfelmérés is. Dr. Patczai Balázs szólt arról, hogy pár héten belül el tudnak kezdeni egy modern eszközös mérést is, ami a fekvőbetegek egzakt vizsgálatára is alkalmas, módot nyújt a testösszetétel-változás figyelésére, a különböző folyadékterekben lévő folyadékmennyiségek optimalizására, a test zsír-, izom- és szárazanyag-tartalmának meghatározására és követésére, továbbá a hosszan tartó táplálási terápia beállítására. Felvételekor a pszichológusok is felkeresik a beteget, ők is felmérik az állapotát, majd időről időre ezt kontrollálják. A gyógytornászok már a műtét előtt elkezdik a gyógytornát, a légzőgyakorlatokat, fájdalmat nem okozva, koncentrálva az ép végtagokra. A sebésszel konzultálva - a meghatározott protokoll alapján - az operáció után is folytatják a rehabilitációt.
A nemzetközi statisztikák és saját tapasztalataik alapján az idős, csípőtörött betegek egyharmada a műtétet követően viszonylag gyorsan visszatér korábbi fizikai aktivitásába, és nem igényel ehhez látványos támogatást. A másik egyharmadnak a korábbi állapot elérése nem sikerül, ők időszakos vagy akár tartós ápolást igényelnek. A pécsi team célja, hogy őket hozzák minél jobb, aktívabb állapotba, elkerülve ezzel hosszas otthoni ápolásukat. A harmadik csoport tagjai fél-egy éven belül elhaláloznak, ami sajnálatos módon a világon mindenütt bekövetkezik. Mint mondta, azt nem tudni, hogy ennek oka maga a sérülés, vagy pedig az már csak a végső lökést jelenti a legyengült szervezet számára.
Elkerülhető fertőzések és szövődmények
„Ez a komplex szemlélet hozzájárul ahhoz, hogy minél inkább elkerülhetővé váljanak a szövődmények, a fertőzések, javuljanak a betegek túlélési mutatói, és mindezt a klinikánkon végzett felméréseink is igazolják. Jók vagyunk a fertőzéses állapotok leküzdésében, a témában rendszeresen adunk elő kongresszusokon, folyamatosan képezzük magunkat és alkalmazzuk a legújabb kezeléseket. A kórházban szerzett felfekvések megelőzése a legfontosabb. Vannak antidecubitus matracaink, tudjuk optimalizálni a folyadékterápiákat, amiket ki tudunk egészíteni keringésjavító támogatásokkal és rendszeres gyógytornával. A felfekvés megelőzésében sokat tudnak segíteni a kollégáim a különböző kipárnázásos technikákkal és a speciális kötszerekkel. A műtétek megválasztásakor is arra törekszünk, hogy az idős ember minél hamarabb lábra állhasson” - hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy klinikájuk különösen nyitottan áll a betegekhez és családjaik problémáihoz. Osztályvezető főnővéreik sokat dolgoznak azért, hogy – a hozzátartozókkal konzultálva – megtalálják a megfelelő rehabilitációs helyet a sérült idősnek, avagy otthoni ápolásában nyújtsanak segítséget. Aláhúzta ugyanakkor, hogy kimeneti pályáik nehezítettek, mivel speciális beteganyagról van szó, és emiatt rehabilitációs elhelyezésük is komoly kihívást jelent. Az átlagos rehabilitációs intézmények mellett a krónikus belgyógyászati osztályokkal működnek együtt.
További tervek: immunológiai állapotfelmérés és támogató terápiák, robotika
Szakmai körökben évek óta tartanak módszereikről bemutatókat. Dr. Patczai Balázs büszke arra, hogy ezt a komplex terápiás szemléletet az ország egyre több traumatológiai klinikája is képviseli. Különböző kórházakból járnak hozzájuk hospitálni, ugyanakkor ők is örömmel veszik mások jógyakorlatait. Mint mondta, ezen szemlélet mentén immár két éve dolgoznak, folyamatosan fejlesztve és bővítve koncepciójukat.
„Koncepciónk és szemléletünk kialakítása során a világ élvonalát céloztuk meg, ahol a miénkhez hasonló modellek már bizonyítottan jól működtek. Ezeket adaptáltuk a magyar ellátási és szociális rendszerre, valamint a beteganyagunkra. Példa volt a kanadai, a holland és a német rendszer, de Ausztrália és Új-Zéland egészségügyi minőségirányítási modellje is kiemelendő, úgy a metodikák bevezetése, mint az eredmények értékelése, illetve a különböző indikátorok, jelzőrendszerek nyomon követése kapcsán” - említette.
A jövőről szólva hangsúlyozta: szorgalmazza a robotika alkalmazását társalkodó robotokkal, és az ápolást különféle módokon támogató megoldásokat is. Célul tűzte ki az immunológiai állapotfelmérést, illetve a műtétek kapcsán jelentkező immunológiai támogató terápiák bevezetését, amiknek a szövődmények megelőzésében komoly jelentőségük lesz a jövőben.
Fotók:
Verébi Dávid