Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Ph.D., Dr. Habil., D. Sc., akadémia lev. tag

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Szentes Nikolett

A végtagokon kisebb sérülés hatására kialakuló Komplex Regionális Fájdalom Szindróma (Complex Regional Pain Syndrom: CRPS) etiológiája és pontos patofiziológiai mechanizmusai nem ismertek. Hátterében az érzőidegekből felszabaduló antigének elleni immunválaszt és összetett szenzoros-immun interakciókat feltételeznek. A kórélettani folyamatok állatkísérletes vizsgálata megfelelő modell hiányában nehéz volt. Munkacsoportunk korábbi eredménye, egy megbízható CRPS passzív transzfer-trauma egérmodelljének kidolgozása, melyben humán szérumokat passszív transzfer segítségével juttattuk az egerekbe. A módszer további optimalizálásához in vivo imaging technikákat alkalmazunk a gyulladás és a szenzoros-immun interakciók még pontosabb feltérképezésére.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Csekő Kata

A légúti gyulladásos betegségek minden korosztályt érintenek és jelenleg a harmadik helyen állnak a leggyakoribb halált okozó betegségek listáján. A tüdőt gazdagon innerváló kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronok végződéseiből felszabauló neuropeptidek komplexen szabályozzák a neurogén gyulladásos folyamatokat. Célunk a kapszaicin-szenztív érzőideg-végződésekből felszabaduló szomatosztatin és az sst4 receptor altípus szerepének vizsgálata endotoxin-indukálta akut légúti gyulladás egérmodelljében.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István

A TRPA1 és TRPV4 receptorok a kapszaicin-érzékeny nociceptorokon, immunsejteken és keratinocitákon expresszálódnak. A TRPA1 receptort csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid), exogén és endogén toxikus vegyületek, valamint gyulladás során keletkező mediátorok és 18°C-nál alacsonyabb hőmérséklet képes aktiválni. A TRPV4 aktivációs és szenzitizációs mechanizmusairól, interakcióiról még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérleteinkben ezeknek az ioncsatornáknak a szerepét, aktivációját, és kapcsolatrendszereit vizsgáljuk akut és krónikus gyulladásos és neuropátiás fájdalommodellekben génhiányos egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) a termo- és mechanonocicepció komplex vizsgálómódszereivel.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István

A főként védő hatású amin-oxidázok az exogén és endogén biogén aminok farmakológiai hatásait közömbösítik. Reakciótermékeik ugyanakkor (aldehid, hidrogén-peroxid, ammónia) biológiailag aktív, potenciálisan toxikus vegyületek. Bár ezen enzimek szubsztrát-specificitása és gátlószerek iránti érzékenysége jól ismert, fiziológiai és patofiziológiai szerepük mindezidáig nem tisztázott. Ezért korábbi kísérleteink folytatásaként vizsgáljuk neuropátiás, posztoperatív és gyulladásos fájdalom állapotokban betöltött funkciójukat.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Borbély Éva

A proteáz-aktivált receptorok (PAR2 és PAR4) tripszinnel/triptázzal aktiválhatók, G-proteinhez kapcsolt receptorok, amelyek többek között a primér szenzoros neuronokon is megtalálhatók. A PAR-aktiváció akut perifériás hatásaiban neurogén mechanizmusok is szerepet játszanak a gyulladás- és fájdalomkeltő, valamint vazoaktív peptidek (P-anyag, neurokinin A, hemokinin-1, kalcitonin gén-rokon peptid) szenzoros idegvégződésekből történő felszabadításán keresztül. Kísérleteinkben ezért hízósejt triptázzal (MCT), valamint szelektív szintetikus PAR2 és PAR4 receptor agonistákkal kiváltott PAR-aktiváció hatásait és mechanizmusait vizsgáltuk akut artritisz egérmodelljeiben.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Gasznerné Kormos Viktória

Klinikai és állatkísérletes adatok is bizonyítják a krónikus stressz fájdalomérzést növelő hatását, azonban a háttérben álló mechanizmusok jelentős része ismeretlen. Kísérleteinkben krónikus immobilizációs stressznek kitett egerek fájdalompercepciójának változását vizsgáljuk funkcionális tesztekkel. A fájdalom és a stressz hatására létrejövő központi és perifériás idegrendszeri neuronális aktivációt immunhisztokémiával vizsgáljuk. A perifériás kapszaicin-szenzitív érzőideg-végződések szerepét deszenzibilizált egerekkel vizsgáljuk. A stressz okozta hiperalgézia vizsgálata hozzájárulhat a stresszhez köthető fájdalom szindrómák (pl.: fibromialgia) patomechanizmusának megértéséhez és új terápiás célpontok azonosításához.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Dr. Kun József

Munkacsoportunk nagy hangsúlyt fektet az állatkísérletek eredményeinek emberi betegségekre való extrapolálhatóságára, transzlációs relevanciájára. Klinikai együttműködéseinknek köszönhetően rendelkezésünkre állnak betegektől származó szövetminták. Ezeket, továbbá különböző, gyulladással és fájdalommal járó betegségek állatkísérletes modelljeiből származó szövetmintákat molekuláris biológiai (kvantitatív PCR, Western blot, ELISA, Luminex mikrogyöngy citokin assay) és immunhisztokémiai módszerekkel vizsgáljuk. Célunk az egér és humán receptor-, neuropeptid- és citokinexpresszió mintázatból és fehérjelokalizációból a patogenezisben betöltött szerepre történő következtetés. Jelenlegi klinikai kollaborációink keretében vizsgált témák közé tartozik: gyulladásos bélbetegségek (IBD), tüdőtumorok, valamint orális lichen planus (OLP).

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.