Daten
Offizielle Daten in der Fachveröffentlichung für das folgende akademische Jahr: 2022-2023
Lehrbeauftragte/r
-
Dr. Perjési Pál
egyetemi tanár,
Gyógyszerészi Kémiai Intézet -
Semesterwochenstunden
Vorlesungen: 28
Praktika: 42
Seminare: 0
Insgesamt: 70
Fachangaben
- Kode des Kurses: OGA-AM2-T
- 5 kredit
- Gyógyszerész
- Alapozó modul
- Tavaszi
keine
Vizsgakurzus:ja
Zahl der Kursteilnehmer für den Kurs:
min. 5 – max. 70
Thematik
A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is.
Vorlesungen
- 1. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. A Gyógyszerkönyv. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. - Dr. Perjési Pál
- 2. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. A Gyógyszerkönyv. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. - Dr. Perjési Pál
- 3. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 4. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 5. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 6. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 7. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 8. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek.Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 9. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 10. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 11. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 12. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 13. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 14. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
- 15. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 16. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 17. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 18. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 19. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 20. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 21. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 22. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 23. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 24. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 25. Vas és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 26. Vas és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 27. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink- és higanyvegyületek.Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
- 28. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink- és higanyvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
Praktika
- 1. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
- 2. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
- 3. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
- 4. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
- 5. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
- 6. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
- 7. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
- 8. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
- 9. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
- 10. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
- 11. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
- 12. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
- 13. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
- 14. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
- 15. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
- 16. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
- 17. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
- 18. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
- 19. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása.
- 20. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása.
- 21. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása.
- 22. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
- 23. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
- 24. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
- 25. Sav-bázis egyensúlyok I.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
- 26. Sav-bázis egyensúlyok I.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
- 27. Sav-bázis egyensúlyok I.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
- 28. Sav-bázis egyensúlyok II.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
- 29. Sav-bázis egyensúlyok II.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
- 30. Sav-bázis egyensúlyok II.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
- 31. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
- 32. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
- 33. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
- 34. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése.
- 35. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése.
- 36. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése.
- 37. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
- 38. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
- 39. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
- 40. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés.
- 41. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés.
- 42. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés.
Seminare
Materialien zum Aneignen des Lehrstoffes
Obligatorische Literatur
Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003.
Vom Institut veröffentlichter Lehrstoff
Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár. elektronikus tananyag, PTE, 2014.
Skript
Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006.
Empfohlene Literatur
Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai II. Szervetlen kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005.
Voraussetzung zum Absolvieren des Semesters
A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 70 %-ának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os, az átlagnak legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.
Semesteranforderungen
A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os, az átlagnak legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.
Möglichkeiten zur Nachholung der Fehlzeiten
A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.
Prüfungsfragen
A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres "Minimum-Vizsga" (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. A "Minimum vizsgán" 80% alatti teljesítményt nyújtó hallgatók szigorlati érdemjegye elégtelen. Azon hallgatók szigorlatát, akik a "Minimum Vizsgán" 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A "B" és "C" vizsgákat is MV előzi meg. A "B" vizsga következményei az "A" vizsgáéval azonosak. A "C" vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról, valamint a szóbeli vizsga kérdéseiről a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak az Intézet honlapján.
Prüfer
- Dr. Perjési Pál
Praktika, Seminarleiter/innen
- Dr. Almási Attila
- Dr. Kulcsár Győző Kornél
- Dr. Perjési Pál
- Fülöpné Dr. Kiss Edit