Az evidence-based orvoslás filozófiája

Daten

Offizielle Daten in der Fachveröffentlichung für das folgende akademische Jahr: 2025-2026

Thematik

Az úgynevezett evidence-based medicine (EBM), azaz bizonyítékon alapuló orvoslás az utóbbi néhány évtized egyik legfontosabb módszertani és szemléletbeli változását hozta el az orvostudományokon belül. Noha a gyógyítás mindig is bizonyítékon alapult, az, hogy mit tekintünk elégséges, szükséges, vagy megfelelő bizonyítéknak (evidenciának), már korántsem magától értetődő. Az EBM-ben a bizonyítékoknak több hierarchiája, rendje is létezik, és az egyes eljárások, terápiák biztonságosságának, hatékonyságának, mi több, tudományosságának mércéje is a mellette szóló bizonyíték természetétől, és a hierarchiában elfoglalt helyétől függ. A kurzus során olyan általánosabb, filozófiai kérdéseket teszünk fel és beszélünk át, minthogy mi a bizonyíték és bizonyítás természete, és ez alapján mit jelent maga a bizonyítékokon alapuló orvoslás; milyen hierarchiái léteznek a bizonyítékoknak és az egyes szinteken található bizonyíték-fajták miként működnek és viszonyulnak egymáshoz; mi a szerepe a szakértősigének és a konszenzusnak az EBM-ben; illetve, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie az EBM-nek.

Vorlesungen

Praktika

Seminare

• 1.

  Adminisztráció, bevezetés

  - Tuboly Ádám Tamás
• 2.

  A kurzus felépítése, céljai, főbb fogalmai

  - Tuboly Ádám Tamás
• 3.

  Az EBM története és motivációja

  - Tuboly Ádám Tamás
• 4.

  Az evidencia-hierarchiák jelentése és fajtái

  - Tuboly Ádám Tamás
• 5.

  Az eredményesség paradoxona

  - Tuboly Ádám Tamás
• 6.

  Megfigyelések és randomizált kísérletek

  - Tuboly Ádám Tamás
• 7.

  Dupla-vak kísérletek

  - Tuboly Ádám Tamás
• 8.

  Paradoxonok

  - Tuboly Ádám Tamás
• 9.

  A placbo és nocebo fogalmai

  - Tuboly Ádám Tamás
• 10.

  A placebo etikája

  - Tuboly Ádám Tamás
• 11.

  Okság és mechanikus érvelés

  - Tuboly Ádám Tamás
• 12.

  A szakértői tudás fogalma

  - Tuboly Ádám Tamás

Materialien zum Aneignen des Lehrstoffes

Obligatorische Literatur

Jeremy Horwick (2011). The Philosophy of Evidence-Based Medicine. Oxford: Wiley-Blackwell, BMJ Books.

Vom Institut veröffentlichter Lehrstoff

Skript

Empfohlene Literatur

Scott R. Sehon és Donald E. Stanley (2003). „A philosophical analysis of the evidence-based medicine debate,” BMC Health Services Research 3: 14.

John Worrall (2002). „What Evidence in Evidence-Based Medicine?” Philosophy of Science 69 (3): 316–330.

Fahad Al-Ghimlas (2013). „The Philosophy of evidence-based clinical practice: Is evidence enough?” Anals of Thoracic Medicine 8 (3): 131-132.

Mark R. Tonelli (1998). „The Philosophical Limits of Evidence-Based Medicine”, Academic Medicine 73: 1234–1240.

Sarah Wieten (2018). „Expertise in evidence-based medicine: a tale of three models.” Philosophy, Ethics, and Humanities in Medicine 13: 2.

Voraussetzung zum Absolvieren des Semesters

Hiányzás maximum egy alkalommal, elfogadás feltétele: aktív órai jelenlét.

Semesteranforderungen

-

Möglichkeiten zur Nachholung der Fehlzeiten

A pótlás egyénileg kerül meghatározásra.

Prüfungsfragen

-

Prüfer

• Tuboly Ádám Tamás

Praktika, Seminarleiter/innen

• Tuboly Ádám Tamás