Az intézet kutató tevékenységét az alábbi munkacsoportokban végzi:
Energetikai Kutatócsoport
(Vezető: Dr. Balaskó Márta)
A csoport célja hosszútávú tápláltsági állapot-függő (elhízás, hosszú távú kalória restrikció) szabályozási eltérések vizsgálata állatkísérletes modellekben. A munkacsoport bemutatkozása: A társadalmak elöregedése világszerte drámai mértékben fokozódik, ezzel együtt nő a korfüggő anyagcsere rendellenességek, a középkorú elhízás és a kóros fogyáshoz és izomsorvadáshoz (sarcopenia) vezető öregkori étvágytalanság előfordulása. Az öregedési trendek különösen nagymértékben érintik a nőket, ezért a nemi különbségek vizsgálata is nagy jelentőséggel bír. A hosszú távú testtömeg szabályozás hasonló trendeket mutat laboratóriumi rágcsálókban és emberben, ezért a háttérben regulációs eltéréseket is feltételezhetünk. Egyes katabolikus mediátor hatások (pl. centrális leptin, centrális melanocortin, perifériás cholecystokinin) korfüggő eltérései (erős hatás a fiatal felnőtt, gyenge a középkorú, majd ismét kifejezett hatások az öreg korcsoportban), melyek hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori étvágytalanság kialakulásához, felvetik annak lehetőségét, hogy más neuropeptidek, illetve perifériás mediátorok korfüggő eltérései szintén hozzájárulhatnak a korfüggő elhízás, illetve időskori fogyás kialakulásához. Hosszútávú tápláltsági állapotok, mint az elhízás vagy élethosszig tartó kalória restrikció, illetve specifikus diéták (pl. ketogén vagy mediterrán diéta) szintén jelentős hatást gyakorolnak az energia háztartás szabályozására. Mindezek mellett ismertek a fizikai aktivitás/tréning intervenció testtömeg-csökkentő, öregedést lassító hatásai is. Munkacsoportunk fő érdeklődési területe a korfüggő szabályozási eltérések szerepének tisztázása az egyre korábban kialakuló elhízás, illetve időskori fogyás és izomsorvadás kialakulásában. Választ keresünk arra is, hogy a hosszú távú kalória restrikció, a specifikus diéták, illetve a fizikai aktivitás különböző formái milyen energetikai mechanizmusokat aktiválnak, illetve hogyan járulhatnak hozzá a középkorú elhízás és öregkori sarcopenia megelőzéséhez.
Életminőség Kor Inflammáció és Szexhormonok Transzlációs Kutatócsoport
(Vezető: Dr. Garai János)
A kutatás fókusza: szexuálszteroidok ill. azok hiányának befolyása olyan gyulladásos vonatkozásokkal bíró korfüggő pathológiákra, mint pl. az endometriosis, a hőhullámok, a csontritkulás, az ízületi elváltozások, a sarcopenia, az elesettség, az incontinentia stb. Ezek mind külön-külön is az életminőséget alapvetően negatívan befolyásoló kórállapotok, s különösen rontják azt, ha kombináltan vannak jelen.
Kísérletes Gerontológiai Kutatócsoport
(Vezető: Dr. Pétervári Erika)
Az öregedéssel járó szabályozási folyamatok állatkísérletes tanulmányozása komplex energetikai módszertan alkalmazásával. Kutatási téma: Energetikai szempontból az életkorral előbb a testtömeg növekedése, ill. a testösszetételt tekintve a zsírtömeg növekedése (középkorúak elhízása), késő öregkorban pedig a testtömeg csökkenése (sarcopenia) jellemző. Mind a nyugati világban terjedő elhízás-járvány, mind az időskori étvágytalanság/fogyás nagyon súlyos közegészségügyi terhet jelent a társadalom számára. E folyamatok centrális szabályozásában szerepelhetnek neuropeptidek. Állatkísérleteinkben ezeket a mechanizmusokat vizsgáljuk. A kor és testösszetétel hatásának szétválasztására a vizsgálatok egy részét alacsony kalóriatartalmú diétán felnevelt, más részét diétásan elhizlalt állatokon is elvégezzük. A perinatalis időszak kritikus fontosságú a hypothalamus-zsírszövet és az agy-bél tengely neuropeptidjeit is magába foglaló étvágyszabályozó központok kialakulásában. A különböző peptidek hatásainak komplex energetikai vizsgálatával tisztázni kívánjuk, hogyan változik az energiaegyensúly és a legfontosabb szabályozó peptidek hatása a perinatálisan túltáplált vagy alultáplált utódok élete folyamán. Feltételezzük, hogy az anyai zsírdús diéta és elhízás felgyorsítja az utódban a testtömeg neuropeptiderg szabályozásában leírt kétfázisú korfüggő változást, amely elősegíti mind a középkorúak elhízása, mind az időskori anorexia/sarcopenia korai megjelenését. A hosszútávú változásokban szerepet játszó mechanizmusok feltárása lehetővé teszi az intervencionális stratégiák és terápiás lehetőségek (pl. neonatális malprogramozódás diétás korrekciója) transzlációjának fejlesztését, megszakítva a metabolikus zavarok nemzedékről nemzedékre való programozódását. Új terápiás célpontok azonosítása érdekében az energiaháztartás újonnan felfedezett peptidmediátorait és a peptidek intranasalis, klinikai szempontból is érdekes adagolásának hatásait is vizsgáljuk.
Interdiszciplináris Kutatástámogatási Csoport
(Vezető: Prof. Hegyi Péter)
Különböző klinikai területekre kiterjedő betegadat-regisztrációs rendszer és az ehhez kapcsolódó biobank kialakítása és klinikai vizsgálatok tervezése, indítása.
Honlap: https://tm-centre.org/
Transzlációs Molekuláris Genetikai Laboratórium
(Vezető: Dr. Hegyi Eszter)
A krónikus pankreatitisz a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, melyet visszafordíthatatlan morfológiai elváltozások, az exokrin és az endokrin funkció tartós károsodása jellemez. A felnőttkori krónikus pankreatitisz kialakulásának legfőbb rizikótényezője a rendszeres alkoholfogyasztás, míg gyermekkorban a genetikai rizikófaktorok kerülnek előtérbe. Genetikai és funkcionális tanulmányok igazolták, hogy a korai, intrapankreatikus tripszin aktiválódás központi szerepet játszik a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában. Egyre bizonyosabb, hogy a tripszinaktivitástól független patomechanizmusok, mint például az emésztőenzimek helytelen feltekeredése (misfolding) következtében kialakuló endoplazmatikus retikulum stressz, is szerepet játszanak a betegségben. Laboratóriumunk a Transzlációs Medicina Intézet keretein belül működik, célja a hasnyálmirigy-gyulladás gyógymódjának alap- illetve transzlációs kutatása. Genetikai asszociációs vizsgálatok segítségével újabb kockázati tényezőket kívánunk azonosítani krónikus pankreatitiszben. A humán genetikai vizsgálatok a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által működtetett Országos Pankreász Regiszterrel illetve a humán minták gyűjtésére és tárolására szolgáló Genetikai és Szövetbankkal való együttműködés keretein belül valósulnak meg. Centrumunkban továbbá olyan állatmodellekkel dolgozunk, melyekben a krónikus pankreatitisz emésztőenzimek mutációinak hatására alakul ki. Célunk ezzel a fent említett két pathomechanizmus in vivo vizsgálata, a mutációk hatásának és a betegség kialakulásának pontos megértése. A laboratóriumban széleskörű molekuláris genetikai (DNS/RNS izolálás, PCR, RT-PCR, szekvenálás, mutagenézis, Western blot) és biokémiai módszerek (kromatográfiás tisztítási módszerek, fehérje aktivitás mérések), sejtkultúrával valamint egérmodellekkel való kísérletes munka folyik. A diákok egy részének lehetősége van külföldi tanulmányúton részt venni Sahin-Tóth Miklós Professzor (Bostoni Egyetem) laboratóriumában, aki a krónikus pankreatitisz genetikai hátterének világszinten elismert kutatója.
Termofiziológia Kutatócsoport
(Vezető: Dr. Garami András)
A testhőmérséklet-szabályozás fiziológiás és kóros változásainak in vivo vizsgálata különbözõ állatmodellekben. Bemutatkozás: A normál testhőmérséklet fenntartása – amely az élet elengedhetetlen feltétele – különböző hőszabályozási mechanizmusok által biztosított. Amikor ezekben a folyamatokban zavar keletkezik, az veszélyezteti a szervezet egészséges működését. Számos kórképben találkozhatunk a testhőmérséklet kóros eltéréseivel: ide tartoznak többek között a lázas betegségek, a szisztémás gyulladással járó állapotok (pl. szepszis), a szervi diszfunkciók (pl. pancreatitis), a hőguta, illetve a kihűlés. A hőháztartás zavarainak sokrétűsége miatt fontos, hogy a háttérben zajló kórélettani folyamatokat feltárjuk. A hőszabályozási zavarokban egyre több kóroki tényező kerül felfedezésre, mint például a lokális vagy szisztémás pH változások, vagy a tranziens receptor potenciál ioncsatornák testhőmérsékletre gyakorolt hatásai. Kutatásaink során főleg állatkísérletek, részben humán vizsgálatok segítségével tárjuk fel a hőszabályozásban szerepet játszó agyi struktúrák és a hőszabályozási folyamatok közvetítéséért felelős mediátorok szerepét. Az újonnan szerzett ismeretek szervezetünk élettanának megismerésén túl új irányokat nyithatnak a klinikumban, így az intenzív terápiában és más tudományágakban is. Célzottan a testhőmérsékletre ható anyagok kifejlesztésével ugyanis lehetővé válhat annak szabályozott módon való változtatása, elősegítve a hőszabályozás zavaraival járó kórképek hatékony terápiáját.
Cerebrovaszkuláris Laboratórium
(Vezető: Dr. Tóth Péter)
Izolált agyi ereken izometriás, ill. izotoniás miográf segítségével vazomotor reakciók tanulmányozása.