Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Balaskó Márta

Dr. Balaskó Márta

PhD

egyetemi docens , intézetigazgató helyettes

Transzlációs Medicina Intézet

Telefon: 30102, 31545

tanulmányi felelős - angol nyelvű képzés

Kiváló gyakorlatvezető
2018, 2017, 2015, 2014

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika

Perifériásan vagy agykamrába adott CCK egyaránt anorexigén hatású, de a komplex katabolikus hatások eltérőek lehetnek. Perifériásan főként a CCK1-receptorok, centrálisan a CCK2-receptorok szerepe lehet domináns, de átfedés lehetséges. Célzott CCK-receptor-antagonisták alkalmazásával (i.p., agykamrai injekció/infúzió) tisztázni kívánjuk a CCK szerepét az anorexigén és a metabolikus hatások kiváltásában telemetriás (MiniMitter) rendszer segítségével. Korábbi adataink szerint a CCK-hatás függ az életkortól éppúgy, mint a tápláltsági állapottól, a vizsgálatokat hím Wistar patkányok különböző korú és tápláltsági állapotú csoportjaira kívánjuk kiterjeszteni.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika

A zsírszöveti eredetű leptin, más hatásai mellett, a hypothalamus nucleus arcuatusában hatva elsősorban katabolikus folyamatokat indít el, azaz csökkenti a táplálék felvételt és növeli az anyagcserét. Korábbi vizsgálataink hím Wistas patkányokban azt mutatták, hogy a leptin anorexigén hatásait illető korfüggő eltérések hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg a hipermetabolikus válaszkészség progresszív korfüggő csökkenése nem. Korábbi előzetes vizsgálataink során felmerült az is, hogy az elhízás bizonyos fokig csökkenti, míg a kalória-restrikció inkább fokozza a leptin hatékonyságát. A jövőben részletesen kívánjuk elemezni a tápláltsági állapot/testösszetétel, illetve a nem szerepét leptin-hatások korfüggő eltéréseinek hátterében.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Az obstruktív tüdőbetegségek egyre több embert érintenek világszerte. Az életkor előrehaladtával egyre több tünetet okoznak, amely az életminőség csökkenéséhez vezet. A kutatás célja az életkor, a nem, a tápláltsági állapot és a fizikai aktivitás hatásainak felmérése az obstruktív tüdőbetegségekre.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző diéták (pl. alacsony szénhidrát tartalmú, ketogén, alacsony zsírtartalmú, illetve Mediterrán, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző diéták (pl. alacsony szénhidrát tartalmú, ketogén, alacsony zsírtartalmú, illetve Mediterrán, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

A hosszútávú testtömeg-szabályozás két fő trendet mutat: a középkorúak elhízásra, az idősek cachexiára hajlamosak. Mivel a jelenség emlősökben is megfigyelhető, a háttérben többek között katabolikus [anorexigén, táplálék-felvétel (FI) csökkentő, anyagcsere (MR)-fokozó] és anabolikus (FI-növelő, MR-csökkentő) peptid-rendszerek komplex korfüggő eltérései is feltételezhetőek. Egyik fő centrális katabolikus mediátorunk a corticotropin-releasing factor (CRF), a domináns katabolikus melanocortin rendszer downstream mediátora. A corticotropin rendszerhez tartozó urocortinokkal együtt, hatásaikat CRF1, illetve CRF2-es receptorokon hatva fejtik ki. A program célja a centrális corticotropin rendszer (és receptorainak) életkor-, illetve tápláltsági állapot-függő eltéréseinek részletes feltárása. Az állatkísérleteket laboratóriumi rágcsálók különböző korcsoportjain végezzük a juvenilistől az öregig. A tápláltsági állapotot tekintve, a különböző korcsoportokban, normálisan táplált, magas zsírtartalmú diétán elhízlalt, illetve kalória-restrikciós alcsoportokat alakítunk ki. A centrális akut és krónikus válaszkészség elemzése során a táplálék-felvételt automatizált FeedScale rendszerben, az oxigénfogyasztást indirekt kalorimeterrel (Oxymax, Columbus), a hőszabályozási válaszreakciók elemzését a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet (Cole-Parmer Benchtop thermometerhez kapcsolt termoelemek) regisztrálásával végezzük. A maghőmérséklet, a spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás rendszerben (MiniMitter, Respironics) figyeljük meg.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a korai sorvadás hogyan módosítja a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a zsírdús táplálás és a korai spontán elhízás hogyan módosítják a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben

Témavezető: Dr. Soós Szilvia

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

Más faktorok mellett az energia egyensúly korfüggő szabályozási változásainak – benne a peptiderg tényezőknek – fontos szerepe lehet mind a középkorúak elhízásának, mind a késői sarcopeniának a kialakulásában. Az energia-egyensúly mérlege először jellemzően pozitív, majd késői életkorban negatívba fordul. A katabolikus centrális inzulinnak kiemelt szerepe lehet: a korral, vagy tápláltsági állapottal kialakuló rezisztencia a testsúly és testösszetétel változásához, ezáltal feltehetően más peptidekkel (pl. leptin) szembeni érzékenység változásához és a testösszetétel progresszív eltéréséhez vezethet, hozzájárulhat a késői sarcopenia kialakulásához. Különféle korcsoportú kontroll, diétásan elhízlalt és kalória-restrikciós hím Wistar patkány-csoportokban vizsgáljuk az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió energetikai (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) hatásait telemetriás rendszer segítségével.

Témavezető: Dr. Soós Szilvia

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

Bizonyos légzésfunkciós paraméterek jellegzetes korfüggő változást mutatnak (pl. FEV1-erőltett kilégzési másodperctérfogat, FRC- funkcionális reziduális kapacitás, RV-reziduális volumen), de a légzésfunkciós paraméterek nemcsak a kortól, hanem az izomerőtől is függnek (pl. FEV1). A PTE ÁOK Kórélettani Intézet Légzésfunkciós Laboratóriumában egyrészt az elmúlt 10 évben elvégzett nem dohányos betegek vizsgálatainak retrospektív feldolgozását tervezzük a korfüggő légzésfunkciós változások szempontjából. Másrészt az időskori testösszetétel változások, elsősorban izomtömeg és izomerővesztés hatását tervezzük vizsgálni a légzésfunkciós paraméterekre, kiemelten a légzésfunkció és testösszetétel egyidejű mérésével.

Témavezető: Dr. Solymár Margit

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző edzésfajták (pl. rezisztencia, illetve aerob tréningek, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Solymár Margit

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző edzésfajták (pl. rezisztencia, illetve aerob tréningek, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.