Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Pétervári Erika

Dr. Pétervári Erika

PhD

Telefon: 31881, 30103

tanulmányi felelős - német nyelvű képzés, Gerontológiai Kutatócsoport vezető

Kiváló gyakorlatvezető
2017, 2018, 2019

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika

Perifériásan vagy agykamrába adott CCK egyaránt anorexigén hatású, de a komplex katabolikus hatások eltérőek lehetnek. Perifériásan főként a CCK1-receptorok, centrálisan a CCK2-receptorok szerepe lehet domináns, de átfedés lehetséges. Célzott CCK-receptor-antagonisták alkalmazásával (i.p., agykamrai injekció/infúzió) tisztázni kívánjuk a CCK szerepét az anorexigén és a metabolikus hatások kiváltásában telemetriás (MiniMitter) rendszer segítségével. Korábbi adataink szerint a CCK-hatás függ az életkortól éppúgy, mint a tápláltsági állapottól, a vizsgálatokat hím Wistar patkányok különböző korú és tápláltsági állapotú csoportjaira kívánjuk kiterjeszteni.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika

A zsírszöveti eredetű leptin, más hatásai mellett, a hypothalamus nucleus arcuatusában hatva elsősorban katabolikus folyamatokat indít el, azaz csökkenti a táplálék felvételt és növeli az anyagcserét. Korábbi vizsgálataink hím Wistas patkányokban azt mutatták, hogy a leptin anorexigén hatásait illető korfüggő eltérések hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg a hipermetabolikus válaszkészség progresszív korfüggő csökkenése nem. Korábbi előzetes vizsgálataink során felmerült az is, hogy az elhízás bizonyos fokig csökkenti, míg a kalória-restrikció inkább fokozza a leptin hatékonyságát. A jövőben részletesen kívánjuk elemezni a tápláltsági állapot/testösszetétel, illetve a nem szerepét leptin-hatások korfüggő eltéréseinek hátterében.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

A galanin-peptid családba tartozó galanin-szerű peptid (GALP) és a nemrégiben felfedezett alarin táplálékfelvételt fokozó hatású anyagok. Az energiaháztartás szabályozásában betöltött élettani szerepük eddig tisztázatlan. A peptidek hatása mind az életkor, mind a tápláltsági állapot függvényében változhat. Korábbi adatok alapján felmerült mindkét peptid lehetséges szerepe a korfüggő elhízás kialakulásában. Az energiaháztatás különböző paramétereinek (táplálékfelvétel, testtömeg, testösszetétel, anyagcsere, testhőmérséklet, hőleadás, szívfrekvencia, spontán mozgásaktivitás) komplex mérésével különböző korú és tápláltsági állapotú patkánymodellekben kívánjuk tisztázni a peptidek rövid- és hosszútávú energetikai hatásait.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Eitmann Szimonetta

Az öregedő európai társadalmakban mind nagyobb jelentőséget kapnak az élettani és kóros öregedési folyamatokra irányuló gerontológiai kutatások. Az életkorral fiziológiásan is változik a testtömeg és a testösszetétel, amelyek hosszútávú szabályozásában alapvetően kétféle tendencia érvényesül. A testtömeg általában fokozatosan nő kb. 45-55 éves korig, ez a többlet gyakorlatilag a zsírtömeg progresszív növekedéséből adódik és a középkorúakra jellemző obesitas megjelenéséhez vezet. Majd általában 65-70 éves kor után azonban a fogyás dominál, ami döntően az izomtömeg/izomerő egyre gyorsabb vesztéséből adódik, és az időskori sarcopenia kialakulásához vezet. Mindkét tendencia rontja az egészségi állapotot és rövidíti a várható élettartamot. Kombinációjuk, a még jelentős zsírraktárak mellett megjelenő izomsorvadás, az ún. sarcopeniás obesitas esetén szinergista módon hatva különösen nagy népegészségügyi kockázatot jelentenek, elsősorban a nem sarcopeniás obes populációhoz képest. A sarcopenia és a sarcopeniás obesitas következményeire vonatkozóan az eddigi adatok ellentmondóak, amihez hozzájárulhat az is, hogy a diagnosztikai kritériumokról eddig nem született nemzetközi konszenzus. A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése (meta-analízise) történik. Az elemzések célja a sarcopeniás obesitas következményeinek részletes összehasonlító vizsgálata a diagnosztikai módszerek függvényében. Mivel mindkét fő trend, a középkorúak elhízásra, ill. az idősek sarcopeniára való hajlama nemcsak emberben figyelhető meg, hanem más emlősökben is, így feltehető, hogy ezek a változások az energiaegyensúly élettani regulációs zavarából adódnak, amelyeket így magunk is állatmodellekben tanulmányozunk. A témában állatkísérletes vizsgálatokat is végzünk a legfontosabb regulatorikus neuropeptidek szerepének tisztázására.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Klinikai és állatkísérletes adatok szerint az elhízás világméretű egészségügyi kihívásához hozzájárulhat az anyai elhízás korai hatása, ami a terhességek 20-40%-át érinti. Egyre több adat bizonyítja, hogy a felnőttkori metabolikus zavarok okai részben a magzati és a korai posztnatális fejlődésben keresendők. A terhesség és a szoptatás alatti anyai túltáplálás hosszú távon fokozhatja az utód elhízásra és ezzel kapcsolatos kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekre való hajlamát. A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése (meta-analízise) történik. Az elemzések célja az anyai elhízás és túlzott terhesség alatti testtömeg-növekedés összefüggésének vizsgálata az utód elhízásának és kardiovaszkuláris állapotának kockázatára (pl. hipertónia betegség). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

A diabetes mellitus, azaz az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, ill. az inzulinhatás elmaradása (a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége, inzulinrezisztencia) a vércukorszint emelkedését okozó komplex anyagcserezavart jelent, amely korunk népbetegsége. Az inzulinrezisztencia leggyakoribb típusa elhízott, túlsúlyos embereken jelentkezik, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáig a betegek általában keresztülmennek előbb az inzulinrezisztencia, majd a prediabetes állapotán, ezek azonban sok esetben nem kerülnek diagnosztizálásra, ugyanakkor számos tanulmány alapján ma már megelőzhető betegségként tartjuk számon. A prevenciónak, a korai diagnózisnak és jó anyagcserekontrollnak hatalmas jelentősége van a betegség szövődményeinek késleltetésében. A TDK munka keretében, a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével együtt kockázatlapú szűrővizsgálatot végzünk a pécsi felnőtt lakosság körében a diabetes mellitus vagy kórmegelőző állapotának szűrésére. A szűrőcsomag egyrészt a vérnyomás, a vércukor (random), a testzsírszázalék és derék-csípő hányados mérésből, az arteriosclerosis fokának becslésére alkalmas pulzoximéteres vizsgálatból áll, másrészt a nemzetközileg validált Finnish Diabetes Risc Score (FINDRISC) kérdőív magyar változatának segítségével tájékozódunk az aktuális személy cukorbetegségre való hajlamáról.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a korai sorvadás hogyan módosítja a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a zsírdús táplálás és a korai spontán elhízás hogyan módosítják a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben