Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Tigyi Zoltán

Dr. Tigyi Zoltán

M.D.,PhD

Telefon: 31908, 31913

Intézeti munkavédelmi kapcsolattartó

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán

Társtémavezető: Dr. Lempel Edina

Az esztétikus fogászatban számos-generációkba sorolható- adhezív ragasztót alkalmaznak a restaurációk fogakhoz való rögzítése céljából. Ezen ragasztók összetétele és pH-ja gyártmányonként változhat, illetve a termékfejlesztők antimikrobás hatású anyagokat is kevernek az újabb generációjú ragasztóanyagokba. A sikeres restauráció előfeltétele, hogy az üregben visszamaradt baktériumok elpusztuljanak, valamint a tömés szélénél a bakteriális enzimek ne kezdjék el oldani a ragasztót. Kísérleteinkben a különböző generációjú ragasztók baktérium ellenes hatását vizsgáljuk, illetve hasonlítjuk össze in vitro különböző orális baktérium-tenyészeteken. Folyamatban van egy ex vivo extrahált fogakon történő antibakteriális hatást mérő modell kifejlesztése is, hogy minél inkább közelítsen a modell az in vivo viszonyokhoz.

Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán

Társtémavezető: Dr. Krajczár Károly

Extrahált fogak gyökércsatornáiban hozunk létre kevert fertőzést. A művileg fertőzött gyökércsatornákat hagyományos módszerekkel, vegyszerekkel, valamint az endodontiában újnak számító fertőtlenítő szerekkel, eljárásokkal kezeljük. Így összehasonlítható lehet a már széles körben elfogadott, és az újabban bevezetett módszerek hatásossága. A kísérletek eredményei az újabb eljárások klinikai alkalmazhatósága kérdésében nagy jelentőségűek lehetnek

Témavezető: Dr. Tigyi Zoltán

KÉRDÉS: Milyen tényezők határozzák meg a baktérium részéről, hogy milyen típusú fertőzést hoz létre pl. véráram, húgyúti, alsó légúti, seb. A „véletlen” és a beteg állapota szabja, meg hogy hol és milyen fertőzés alakul ki szervezetben vagy inkább a baktérium izolátum virulencia faktor „repertoárja”?
KUTATÁS CÉLJA: Meghatározzuk azokat a virulencia faktorokat, amelyek prediszponálják a baktériumot az egyes fertőzéstípus kialakítására. A különböző klinikai fertőzés típusokból (vér, vizelet, hörgő-, seb váladék)  származó és környezeti (szennyvíz) valamint egészségesektől származó K. pneumoniae izolátumok esetében megvizsgáljuk, hogy van-e különbség az egyes virulencia típusok előfordulásának gyakoriságában.