Az egység összes munkatársa

Prof. Dr. Komócsi András

Prof. Dr. Komócsi András

PhD, Med. Habil., MTA doktora

egyetemi tanár

Szívgyógyászati Klinika

Telefon: *0625

Intervencionális Kardiológiai Osztály

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Komócsi András

Az angiográfiás vizsgálatot széles körben alkalmazzák koronária léziók, szűkületek súlyosságának megítélésére. Az elterjedtsége és az alkalmazásával kapcsolatos széles klinikai tapasztalatok ellenére az angiográfiás vizsgálatok számos korlátja is ismert. A stenózisok ischémiás jelentősége direkt, invazív, intrakoronáriás nyomásmérés (FFR) segítségével pontosítható, így a culprit lézió pontosabban azonosítható, és a hemodinamikalag nem jelentős szűkületek angioplasztikája elkerülhető. A digitális angiográfiából épített 3D rekonstrukció pontosíthatja a kialakított szűkületek mértékének meghatározását. Az így létrehozott modellekben az áramlási és nyomási értékek szimulálásával virtuális FFR értéket meghatározása lehetséges. A vizsgálat célkitűzése invazív FFR meghatározáson átesett betegek koronária angiográfiás felvételek segítségével történő modellezése és az eredmények összevetése.

Témavezető: Prof. Dr. Komócsi András

A myokardiális infarctus kezelésében az intervencionális úton történő revaszkularizáció egyeduralkodó jelentőségűvé vált. A korai revaszkularizációs ellátás érdekében országos katéteres laborokból álló hálózat került kialakításra. A myokardiális infarktuson átesett betegek klinikai jellemzőit a Nemzeti Szívinfarktus regiszter rögzíti. Célkitűzésünk a regiszter adatainak felhasználával obszervációs klinikai vizsgálatok végése az infarktusos betegek prognózisát befolyásoló faktorok azonosítására.

Témavezető: Prof. Dr. Komócsi András

A preklinikai szívmegállás (OHCA) magas mortalitással járó kritikus állapot. A kockázati csoportok meghatározása és a klinikai kezelés szempontjából alapvető fontosságú azoknak a tulajdonságoknak a jellemzése, amelyek hajlamosak az OHCA-ra és negatívan befolyásolják a klinikai kimenetelt. Az elemzéshez szükséges adatokat a Magyar Miokardiális Infarktus Regiszterből (HUMIR) vettük. Elemezzük azokat a betegeket, akiket a miokardiális infarktus (MI) után OHCA-val és anélkül kezeltek a 2014-2017-ig, és akiknek koszorúér-angiográfiát végeztek. Többváltozós regressziós elemzéseket tervezünk a következő kérdések megválaszolására: Vannak-e különbségek MI-vel és OHCA-val rendelkező betegek jellemzőiben az OHCA nélküli MI-s betegekkel szemben? Vannak-e különbségek MI-vel és OHCA-val rendelkező betegek prognózisában az OHCA nélküli MI-betegekéhez képest? Az OHCA-val rendelkező MI betegek milyen tulajdonságai és jellemzői befolyásolják a mortalitást és a túlélést az OHCA nélkül szenvedő MI betegekhez képest? Befolyásolja-e a heti vagy munkanapok időösszetevője az OHCA-ban szenvedő MI betegek kezelését vagy eredményét?

Témavezető: Prof. Dr. Komócsi András

A trombocitaaggregáció gátló kezelés hatékonyságának laboratóriumi monitorozása fontos paraméter a TAG kezelésben részesülő betegek esetében. Az aggregáció gátlására jelenleg három gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre: aszpirin, P2Y12-receptor blokkolók, GPIIb/IIIa inhibitorok. Ezen együttes alkalmazása a hatásának mérésének speciális esete mivel az különböző hatásmechanizmus ellenére az együttes adás befolyásolhatja az tesztek eredményét. Laboratórium vizsgálataink során a kombinált kezelés dózis-hatás összefüggéseit vizsgáljuk.

Témavezető: Prof. Dr. Komócsi András

Világszerte az akut koronária szindróma (ACS) a harmadik leggyakoribb halálok 65 év felettiek körében. Ezen koszorúér betegségeken belül, Európában ma átlag minden hatodik férfi és hetedik nő infarctusban hal meg, míg az elmúlt 10 évben 30%-kal csökkent az ST-elevációs myocardialis infarctus gyakorisága, az ST-elevációval nem járó infarctus (NSTEMI) gyakorisága lényegesen nőtt. 
A PCI egy megbízható semi-invaziv eljárásnak bizonyult ezen kórképek esetében, de a magas életkor és a hozzá gyakran társuló komorbiditások limitálhatják a beavatkozás hasznát. Korábbi tanulmányok által mutatott alacsony sikereredmények és a beavatkozást követő gyakori komplikációk miatt. A témában publikált tanulmányok összegzésére a meta-analízis statisztikai módszere alkalmas, mely ezen túlmenően, lehetővé teszi az így létrehozott adatbázisban felmerülő̋ kérdések elemzését, valamint a kapott bizonyítékok és eredmények egységbe rendezését. 

Témavezető: Prof. Dr. Komócsi András

Az elmúlt évek során a transzradiális behatolás egyre elterjedtebbé vált a transzfemorális behatolással szemben coronaria intervenciók során. Több hátránya mellett (a. radialis mérete, a behatolás és feljutás nehézségei, hosszabb sugárexpozíció, valamint tanulási folyamat) a technikának számos előnye vált ismertté: kevesebb szövődmény (vérzés a behatolási kapu helyén, észlelt haematomák, kisebb transzfúzió igény), s a fentiekből adódóan irodalmi adatok által igazolt javuló mortalitási tényező. Célkitűzésünk a coronaria intervenciók során alkalmazott fenti technikák összehasonlítása különböző indikációs csoportokban.