Virtuális műtétek, valódi életmentés: így képzik Pécsett a jövő orvosait

2023. augusztus 10.

Az orvoslás egész területét lefedi a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központja, ahol világszínvonalú szimulációs eszközök révén fejleszthetik kritikus fontosságú készségeiket a jövő orvosai. A Magyarországon egyedülálló oktatási központban jártunk.

Mintha csak egy Vészhelyzet rész kellős közepébe csöppentünk volna. Egy orvoscsapat tevékenykedik egy láthatóan rossz állapotú beteg körül, vizsgálatokat végeznek, élénken vitatják meg a következő terápiás lépéseket. Második pillantásra azért szemet szúr pár furcsaság. Egyrészt az „orvosok” jelentős része szemtelenül fiatal, másrészt a felszerelés jóval korszerűbbnek tűnik, mint a legendás sorozatban látott, harmadrészt a „beteg” valójában egy nyugtalanítóan valószerű, lélegző és pislogó bábu.

A pécsi orvoskar Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központjában vagyunk, ahol a világszínvonalú eszközpark segítségével az orvosok új nemzedékei tanulják meg és gyakorolják be hivatásuk mesterfogásait, és ahol a magas valósághűségű szimulációs megoldások révén új műtéti eljárásokat és terápiás módszereket lehet kifejleszteni.

Az esetek szimuláltak, a megszerzett tudás igazi

Nagy eséllyel mi magunk is részesültünk már szimulációs oktatásban például a jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi tanfolyam során, ahol egy bábun gyakorolhattuk be az elsősegélyt és a lélegeztetést. Mindez a szimulációs oktatás alapfoka, ám az orvosok és az egészségügyi személyzet képzése során ennél jóval komplexebb megoldásokra van szükség.

„Az egészségügyben szó szerint élet-halál kérdése lehet a megfelelő gyakorlat és rutin megléte, ám rengeteg mindent igen nehéz standardizált és ellenőrizhető körülmények között, megfelelő esetszámmal, valódi páciensek segítségével elsajátítani. Itt kerül a képbe a szimulációs oktatás, ami a technológia és a módszerek fejlődésének köszönhetően óriási utat járt be, és elképzelhetetlen nélküle a modern orvosképzés” – kezdi az alapoknál dr. Rendeki Szilárd, az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ igazgatója.

A központ elődjeként szolgált Mediskills Lab (az elnevezés a magyarul egyszerre szakértelmet, képességet, egyben ügyességet jelentő angol skill szóból származik) története 2012-ben indult útjára, azóta pedig több nagyszabású fejlesztésen esett át, és ma már több milliárd forintnyi értékű eszközparkkal, illetve több mint 1500 négyzetméteres területen várja a jövő orvosait és ápolóit.

Varrópárnától a virtuális valóságban végzett műtétekig

A szimulációs oktatási módszerek egyrészt az egyszerűtől haladnak a szinte teljesen valósághű, bonyolult megoldások felé, másrészt pedig a pár lépésből álló orvosi beavatkozásoktól a komplett, akár egész egészségügyi csapat munkájának szimulációjáig.

„A spektrum egyik oldalán találhatóak az egészségügyi tanfolyamokról ismerős újraélesztő babák és a varrópárnák, – utóbbiakkal a megfelelő öltéseket lehet begyakorolni és tökéletesíteni –, a másik oldalán pedig a tanműtő, ahol kadávereken végezhetők el teljes műtétek, avagy a virtuális, illetve kiterjesztett valóságot használó szimulátorok. Ilyen például az az epehólyag műtétre is alkalmas laparoszkópiás szimulátor, ahol nem csak a műtét menetét lehet követni nagy méretű kijelzőkön, hanem úgynevezett haptikus visszajelzés segítségével a hallgató vagy a rezidens érzékeli a szöveti ellenállást is, és van egy komplett VR termünk is, ahol a virtuális valóság szemüvegek és haptikus kesztyűk mellett a térben való haladásra szolgáló treadmill is található a minél valósághűbb élmény érdekében” – hoz érzékletes példákat a központ igazgatója.

A komplex eljárások közé tartozik a már említett „Vészhelyzet-szcenárió” is, amely során egy teljes sürgősségi eljárás zajlik le: megérkezik a beteg, a hallgatókból álló személyzet felveszi az anamnézist, elvégzik a vizsgálatokat, megállapítják a diagnózist, és döntenek a kezelésről.

Az ilyen, egész orvoscsapatokat mozgató valósághű gyakorlatok demonstrálják, hogy bár a skills laborok eleinte a manuális orvosszakmák (például a sebészet különböző válfajai) fogásainak begyakorlására szolgáltak, a szimulációs oktatás sokkal szélesebb körben használható. Ennek a potenciálnak a kihasználására született meg a pécsi orvoskaron a Sebészeti Oktató és Kutató Intézet (SOKI) a Mediskills Lab és a Műveleti Medicina Tanszék összeolvadása révén az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ.

„Magyarországon egyedülálló módon egy olyan interdiszciplináris központban gondolkodunk, ahol lényegében minden szakterület eszköztára megtalálható és begyakorolható a sebészettől a belgyógyászaton át a fogorvosszakma manuális részének elsajátításáig” – összegez dr. Rendeki Szilárd. Ennek jegyében a központban található például háziorvosi rendelő, fogorvosi kezelő és teljesen berendezett kórterem, mintha csak egy funkcionális kórházban lennénk. Emellett jelentős figyelmet fordítanak az orvoslás egyik alapvető, ám sokszor mégsem kellőképpen hangsúlyozott területére, az orvos-páciens kommunikációra.

„Nagy hangsúlyt fektetünk az élő beteges szcenáriókra, amelyek során színészek segítségével lehet gyakorolni az olyan helyzeteket, amikor létfontosságú a megfelelő kommunikáció, legyen szó akár a betegek panaszainak kikérdezéséről vagy rossz hír közléséről. Két termet dedikáltunk erre a célra.”

Az orvoslás fogásainak begyakorlásához és a szakmai fejlődéshez a mindenre kiterjedő szimulációs oktatás csak az első lépés, nagyon fontos, hogy ehhez folyamatos visszajelzés társuljon. A központban működő szofisztikált audiovizuális rendszer segítségével minden gyakorlat rögzítésre kerülhet (és VR oktatótartalmak is készíthetőek), és részletesen kielemezhető, emellett pedig az Orvosi Oktatásfejlesztési és Kommunikációs Tanszék nyújt folyamatos támogatást az oktatók részére oktatásmódszertani kérdésekben.

Szimulált műtétekből valódi életmentő eljárások

A folyamatos visszajelzés azért is nagyon fontos, mert az orvosi készségek fejlesztése mellett a központ másik fontos feladata az innováció, azaz új ötletek kipróbálása, továbbfejlesztése, és ha minden jól megy, komplett új eljárások kifejlesztése.

„A magas valósághűségű szimuláció nagy előnye, hogy olyan ötleteket, új koncepciókat is biztonságosan és költséghatékony módon próbálhatunk, amelyre egyébként nem lenne lehetőség. Amennyiben az kiállja a próbát, úgy megnyílhat az út a továbbfejlesztésre, majd remélhetőleg a gyakorlatban való bevetés is megtörténhet, együttműködve a PTE Általános Orvostudományi Kar  újonnan átadott Preklinikai Kutatási Központjával, illetve az érintett klinikákkal. Egy ívet kell elképzelni: ha van egy ígéretes ötlet, akkor azt szimulált körülmények között, műanyag bábukon próbáljuk ki. Ha ez sikerrel zárul, akkor következhet a kadáveres fázis a tanműtőnkbe. Ezután a preklinikai kutatóközpontban állatkísérletek következnek, majd amennyiben ezek is sikeresen zárulnak, úgy klinikai körülmények között lehet tökéletesíteni az eljárást, vagy az új módszertant.” – vázolja fel a folyamatot dr. Maróti Péter, a központ igazgatóhelyettese, aki bő egy évtizeddel ezelőtt hallgatóként tevékenykedett az eredeti Mediskills Lab megszületésénél.

Mindebben nagy segítséget jelent a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjával folytatott szoros együttműködés, amely során a központ mérnök-orvos csapatai háromdimenziós térben modellezik a beavatkozásokat, és prototípusokat készítenek az egyes beavatkozásokhoz.

Az inter- és multidszicplináris kutatócsoportok jelenleg is több előremutató projekten dolgoznak. Egyik fejlesztésük az alapvető sebészeti készségek automatizált, objektív értékelését teszi lehetővé mesterséges intelligencia segítségével (SurgAI™), míg egy másik projektjük a virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségeit vizsgálja az orvostanhallgatók körében.

Emellett aktív kollaboráció zajlik a PTE ÁOK OKIK által elnyert „Védelem-egészségügyi Kiválósági Központ (TKP2021-NVA-06)” elnevezésű pályázat kapcsán is, ahol a hadszíntéri betegellátás támogatását tűzték ki célul robotikus eszközök, exoskeletonok segítségével. A már megvalósult projektek közé tartoznak a 3D Központban készült gyermekcsont-modellek, amelyek segítségével nem csak az orvostanhallgatók gyakorolhatják a gyermekeknél gyakori csonttörések kezelését, hanem a gyermektraumatológiai ellátás színvonala is javulhat.

Nem csak tanulószoba

A szimulációs oktatás természetesen sohasem válthatja ki teljes egészében a valódi betegekkel való gyakorlást és a csak a konkrét gyógyító munka során megszerezhető gyakorlatot, ám óriási segítséget jelent a hallgatók számára.

„A skill labor az egyik legmeghatározóbb része volt az egyetemi éveimnek” – mondja például Rita, aki négy évet töltött hallgatóként a laborban, és most vág bele a sebész szakképzésbe. „Az itt zajló gyakorlatok alatt lehetőségünk van olyan sokszor stresszes eljárásokat, beavatkozásokat gyakorolni, amikre a klinikumban nem feltétlen van idő, tárgyi vagy személyi feltétel, ugyanakkor mégis fontos az elsajátításuk. Ilyen lehet például a vénázás, katéter behelyezés, sebzárás, vérzéscsillapítás, emelt szintű újraélesztés, akut helyzetek megoldása, traumás beteg ellátása. Ennek köszönhetően, ha éles helyzetben találjuk magunkat, magabiztosabban tudunk helytállni” – sorolja a lehetőségeket Rita, aki szerint az ilyen szolgáltatást nyújtó intézményeknek sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az orvosképzésben.

Ezzel egyetért az aneszteziológia-intenzív terápia irányt választó Bence is, aki a kötelező gyakorlatokon felül hallgatói technikusként is részt vett a Központban folyó munkában, és mind emberileg, mind szakmailag rengeteget kapott az itteni támogató légkörnek köszönhetően. „TDK pályamunkák, szakdolgozatok, előadások, jegyzetek születtek meg az együtt áttanult délutánok és esték alatt. Ennél is fontosabb, hogy a Labor számunkra nem csak munkahely vagy tanulószoba, hanem origó, otthon, egy hely az egyetemen. Mert mindig akad jó társaság, beszélgetőpartner, egy bátorító szó, vagy biztató pillantás.”

(Ez a cikk eredetileg az Index.hu-n jelent meg 2023. 08. 09-én.)