2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető, és hat konzorciumi partnere (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, ELKH Természettudományi Kutatóközpont, ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt.) 5,300 milliárd forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert a „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. A „Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium” című projekt a Széchenyi Terv Plusz keretében valósul meg, és két fő tématerülettel foglalkozik: az idegrendszeri fejlődési, valamint a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal.
A projekt célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, ami lefedi a gyermekkortól a felnőttkorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. Lényege a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése.
Az idegrendszeri fejlődési zavarok genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. A korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozóik, és az egész társadalom számára. Ma már nyilvánvaló, hogy az első idegsejtek embrionális korban való megjelenésétől az érett idegrendszer kialakulásáig a fejlődő agyat számos olyan kóros hatás érheti, amely idegrendszeri betegségek, mentális zavarok kialakulásához vezethet. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják a magzati alkoholszindrómát, az újszülött kori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart.
A felnőttkori idegrendszeri zavarok kapcsán a cél olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, amelyek kezelési alternatívákat ajánlanak, csökkentve a nemzetgazdasági terhet. Mivel a digitális medicina és az adatosított egészségügyi ellátás napjainkban egyre nagyobb teret nyer, ezért fontos a valós, életbeli adatok közvetlen hasznosítása az idegrendszeri kórképek terápiájában, online platformok, regiszterek fejlesztésével. Ezek képesek a meglévő idegtudományi adatbázisok szerkezetét követő online adatfelvitelre, képesek megőrizni az eddigi adatbázisok kutathatóságát, integrálni más intézmények egészségügyi adatait, kompatibilisek a különféle klinikai kutatási programokkal, adatbázisokkal, és figyelembe vesznek egészségbiztosítási-, egészséggazdálkodási-, és egészségipari hasznosítási igényeket is.
A projekt a konzorciumi tagok kutatóhelyein és hálózatában valósul meg, szakmai vezetője dr. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára.
Bővebb információt a projektek.pte.hu oldalon találnak.
Forrás:
PTE
Fotó:
Csortos Szabolcs/UnivPécs