A bél mikrobiom szerepének vizsgálata a magatartási folyamatok szabályozásában.
Témavezető: Mintál Kitti
A dopamin receptorok szerepe a motivációban, megerősítésben, tanulásban és a memóriafolyamatokban.
Témavezető: Dr. Péczely László
A tanulási folyamatok vizsgálata mesterséges és biológiai hálózatokban/rendszerekben.
Témavezető: Dr. Péczely László
A glukóz-monitorozó neuronhálózat szerepe a homeosztázis és a magatartás szabályozásában.
Témavezető: Hormay Edina
Az előagyi glukóz-monitorozó ideghálózat szerepe a homeosztázis központi szabályozásában.
Témavezető: Prof. Dr. Karádi Zoltán
Íz-információk előagyi feldolgozása és a táplálkozás központi szabályozása.
Témavezető: Prof. Dr. Karádi Zoltán
Az RFamid peptidek szerepe a magatartásban és a kognitív funkciók szabályozásában.
Témavezető: Dr. Zagorácz Olga
Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László
Szinaptikus kapcsolatok vizsgálata a retinában szuperrezolúciós mikroszkópiával.
Témavezető: Dr. Fusz Katalin
Társtémavezető: Dr. Telkes Ildikó
Az agyi P2 purinerg receptorok expressziójának vizsgálata konfokális és szuperrezolúciós mikroszkópos technikákkal
Témavezető: Dr. Kovács Gergely
Az éhség, jóllakottság és a testsúly központi idegrendszeri szabályozása. Szabályozási zavarok humán kórképekben.
Témavezető: Prof. Dr. Lénárd László
Az agyi monoaminergiás rendszerek szerepe a viselkedés szabályozásában, az addikcióban és egyéb humán megbetegedésekben.
Témavezető: Prof. Dr. Lénárd László
A térlátás párhuzamos feldolgozó mechanizmusainak neurofiziológiája állatkísérletekben.
Témavezető: Dr. Buzás Péter
Társtémavezető: Dr. Kóbor Péter
Szín és luminancia szerepe a térlátásban.
Témavezető: Dr. Buzás Péter
Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor
A sztereopszis vizsgálata a szenzoros maszkolás módszerével.
Témavezető: Dr. Buzás Péter
Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda
Retinális ideghálózatok felderítése.
Témavezető: Dr. Buzás Péter
Társtémavezető: Dr. Telkes Ildikó
A látórendszer cortico-genicularis feedback mechanizmusainak vizsgálata.
Témavezető: Dr. Kóbor Péter
Társtémavezető: Dr. Buzás Péter
Retinális elváltozások vizsgálata idegrendszer-fejlődési kórképek preklinikai modelljeiben.
Témavezető: Dr. Telkes Ildikó
Társtémavezető: Dr. Fusz Katalin
A poszttraumás stresszzavar és metabolizmus kapcsolata.
Témavezető: Prof. Dr. Zelena Dóra
Az Alzheimer kór preklinikai modellje.
Témavezető: Prof. Dr. Zelena Dóra
Stresszszabályozás a hipotalamuszon innen és túl.
Témavezető: Prof. Dr. Zelena Dóra
Az autizmus és a vazopresszin.
Témavezető: Prof. Dr. Zelena Dóra
Tachykininek és peptid interakciók szerepe a tanulási, megerősítési és memória folyamatokban, valamint az addiktív magatartás szabályozásában.
Témavezető: Dr. Kertes Erika
TRPM4 ioncsatorna szerepe temporális lebeny epilepsziában.
Témavezető: Dr. Kecskés Miklós
Daganatsejtek Bioimpedancia alapú vizsgálata sejtkultúrában.
Témavezető: Dr. Tóth Attila
Májzsírosodás Bioimpedancia alapú vizsgálata.
Témavezető: Dr. Tóth Attila
Toxikológiai vizsgálatok Bioimpedancia vizsgálata sejtkultúrában.
Témavezető: Dr. Tóth Attila
Neurotenzin magatartási hatásainak és interakcióinak vizsgálata.
Témavezető: Dr. Ollmann Tamás
A binokuláris látás és a látásélesség fejlődésének élettana.
Témavezető: Dr. Mikó-Baráth Eszter
Ágy melletti látásszűrés jelentősége az időskori elesés megelőzésében.
Témavezető: Dr. Mikó- Baráth Eszter
Társtémavezető: Dr. Patczai Balázs (Traumatológiai Klinika),
A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer terminális területeinek szerepe a táplálkozással összefüggő hedonikus folyamatok szabályozásában és az evési zavarok kialakulásában.
Témavezető: Berta Beáta
A "sötét-neuronok" létrejöttének és regenerációjának vizsgálata különböző biológiai modellekben.
Témavezető: Dr. Pál József
Neuropeptidek hatásának vizsgálata tanulási-megerősítési folyamatokban és a limbikus rendszer neuronhálózatainak működésében.
Témavezető: Dr. László Kristóf
Autizmus spektrum zavar állatmodelles vizsgálata".
Témavezető: Dr. László Kristóf
A stresszfolyamatok élettana-farmakológiája. Az RFamid peptidek szerepe a magatartási folyamatok szabályozásában.
Témavezető: Dr. Kovács Anita
Kognitív és nem kognitív funkciók komplex magatartási és elektrofiziológiai vizsgálata schizophrenia patkánymodellen.
Témavezető: Dr. Kállai Veronika
Társtémavezető: Dr. Péczely László
Membrándomének szerepe a sejtfelszíni receptorok jelátviteli folyamataiban.
Témavezető: Dr. Ernszt Dávid
Lipid raftok szerepe a neurotrophin jelátvitelben.
Témavezető: Dr. Ernszt Dávid
A molekula mozgások és jelátviteli folyamatok közti összefüggések vizsgálata.
Témavezető: Dr. Ernszt Dávid
Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás rágcsálókan: a MEMRI alkalmazása.
Témavezető: Dr. Gálosi Rita
A PFC neurális aktivitásának vizsgálata multielektródás extracelluláris elvezetés segíségével szabadon mozgó állaton a megerősítés-tanulás során.
Témavezető: Dr. Gálosi Rita
Társtémavezető: Petykó Zoltán
Mesterséges intelligencia alkalmazása a vizuális elektrofiziológiában.
Témavezető: Dr. Jandó Gábor
Társtémavezető: Radó János
Binocularis vizuális kiváltott válaszok.
Témavezető: Dr. Jandó Gábor
Társtémavezető: Dr. Buzás Péter
Pszichofizikai és agyi képalkotó módszerek alkalmazása szemészeti kórképekben.
Témavezető: Dr. Jandó Gábor
Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda
A térlátás párhuzamos feldolgozó mechanizmusainak neurofiziológiája emberben.
Témavezető: Dr. Jandó Gábor
Társtémavezető: Dr. Mikó-Baráth Eszter
A térlátás vizsgálata fMRI és EEG módszerekkel.
Témavezető: Dr. Jandó Gábor
Előagyi interleukin 1b kezelések élettani hatásai (komplex magatartásélettani vizsgálatok)
Prof. Dr. Karádi Zoltán, Dr. László Bettina Réka
A háromdimenziós vizuális élmény megjelenése az agyhullámokban
Az vizuális kiváltott válasz elektroencefalográfia (VEP-EEG) az agyi aktivitás és bizonyos látásfunkciók mérésére szolgáló elektrofiziológiai módszer. A hallgató feladata EEG felvételek készítése egészséges vizsgálati személyek bevonásával. A méréseket a Nemzetközi Klinikai Vizuális Elektrofiziológiai Társaság (ISCEV) által meghatározott feltételekkel végezzük és értékeljük, így az eredmények a nemzetközi klinikai gyakorlatnak megfelelően alkalmazhatók és publikálhatók. A mérések során a különböző luminanciájú DRDS ingerekre adott válaszokat kell egymáshoz viszonyítani, ennek eredménye képpen a lehetővé válik a legerősebb inger kiválasztása. Az adatbázis elkészítése során a hallgató elsajátítja az EEG adatgyűjtés és elemzés módszertanát.
Dr. Buzás Péter, Dr. Jandó Gábor, Dr Mikó-Baráth Eszter, Radó János
Referencia adatbázis elkészítése sokcsatornás vizuálisan kiváltott válaszok (VEP) vizsgálatokhoz
Az vizuális kiváltott válasz elektroencefalográfia (VEP-EEG) az agyi aktivitás és bizonyos látásfunkciók mérésére szolgáló elektrofiziológiai módszer. Laboratóriumunkban több évtizede végzünk rutinszerűen EEG-VEP vizsgálatokat főként csecsemő és kisgyermek korosztályon. Célunk a jelenlegi rendszer kiváltása egy több (5, 11, vagy akár 64) csatornás mérőrendszerrel és bevezetésre kerülő rendszerhez minta adatbázis készítése különböző korú egészséges vizsgálati személyek bevonásával. A méréseket a Nemzetközi Klinikai Vizuális Elektrofiziológiai Társaság (ISCEV) által meghatározott feltételekkel végezzük és értékeljük, így az eredmények a nemzetközi klinikai gyakorlatnak megfelelően alkalmazhatók és publikálhatók. A mérések során a különböző méretű, a mintalátást vizsgáló sztenderd sakktábla- és a térlásást vizsgáló sztereoingereket alkalmazunk, amellyel kiváltott válaszokat elemezzük. Az adatbázis elkészítése során a hallgató elsajátítja az EEG adatgyűjtés és elemzés módszertanát.
Dr. Buzás Péter, Dr. Jandó Gábor, Dr Mikó-Baráth Eszter, Radó János
Az emberi látórendszer vizsgálata EEG módszerekkel
Az vizuális kiváltott válasz elektroencefalográfia (VEP-EEG) az agyi aktivitás és bizonyos látásfunkciók mérésére szolgáló elektrofiziológiai módszer. Laboratóriumunkban több évtizede végzünk rutinszerűen EEG-VEP vizsgálatokat.
A szakdolgozat elkészítése során során a különböző méretű, a mintalátást vizsgáló sztenderd sakktábla- és a térlásást vizsgáló sztereoingereket alkalmazunk. Az ezen ingerekkel kiváltott válaszokat elemezzük. A hallgató elsajátítja a vizuális ingerlés és az EEG adatgyűjtés és elemzés módszertanát.
Dr. Buzás Péter, Dr. Jandó Gábor, Dr Mikó-Baráth Eszter, Radó János
Mitokondriális szabályozás és kognitív teljesítmény: az UCP2 központi szerepe az agyi energiahomeosztázisban
Az idegsejtek energiaellátása nagyrészt a mitokondriumok oxidatív anyagcseréjén alapul, amely során ATP termelődik, ugyanakkor sejtkárosító reaktív oxigén gyökök (ROS) is keletkeznek. Az uncoupling protein 2 (UCP2) a mitokondrium belső membránján keresztül történő protonszivárgás szabályozásával befolyásolja a mitokondriális hatékonyságot, a hőtermelést és az oxidatív stressz mértékét. A kutatás célja az UCP2 hippocampalis expressziójának és működésének vizsgálata, valamint annak feltárása, hogy miként járul hozzá a kognitív funkciók alakulásához
Szabó Adrienn
Izomban bekövetkező változások poszttraumás stresszzavar állatmodelljében: mitokondriális eltérések molekuláris vizsgálata
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) nemcsak az idegrendszert érinti, hanem a szervezet perifériás szöveteiben is jelentős anyagcsere-változásokat okozhat. Vizsgálatunkban a PTSD egérmodelljeként alkalmazott single prolonged stress (SPS) hatására bekövetkező molekuláris változásokat elemezzük a gastrocnemius vázizomban. A kutatás során Western blot és qPCR módszerekkel vizsgáljuk a mitokondriális működéssel összefüggő fehérjék és gének expresszióját, különös tekintettel azokra a változásokra, amelyek a stressz okozta metabolikus eltéréseket tükrözhetik a vázizomban.
Szabó Adrienn
A medialis septum kolinerg neuronjainak kemogenetikai manipulációja és annak hatása a tanulásra és memória konszolidációra nőstény triple transzgenikus Alzheimer-modell egerekben
Az Alzheimer-kór (AD) progresszív neurodegeneratív betegség, amely kognitív hanyatlással, különösen a tanulás és memória romlásával jár. A kolinerg rendszer kulcsszerepet játszik ezeknek a folyamatoknak a szabályozásában, azonban pontos működési mechanizmusa még nem teljesen ismert. Vizsgálatunk a bazális előagy medial septum régiójára fókuszál, ahol kemogenetikai módszerekkel manipuláljuk a kolinerg neuronok aktivitását. A kísérletek során a 3xAD-ChAT-Cre transzgenikus egérmodellt alkalmazzuk, amely Alzheimer-kórra jellemző patológiát mutat. A kolinerg neuronok aktivitását serkentő és gátló DREADD receptorokat hordozó AAV vírusvektorok segítségével módosítjuk. Az állatok tanulási és memóriafolyamatait több viselkedési teszttel vizsgáljuk, többek között Y-labirintus, Morris vízi labirintus, radiális kar labirintus és tárgyfelismerési teszt segítségével. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a medial septum kolinerg modulációja miként befolyásolja a memóriafolyamatokat és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó hippocampalis működést.
Prof. Dr. Zelena Dóra, Szabó Adrienn