Gyógyszertan 1.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2024-2025

Tematika

A tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján, általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek megismerését követően. A részletes farmakológia tárgyalásához szükséges alapok ismertetése és megtanulása, építve a hallgatók előzetes tanulmányaira.

A fontosabb témakörök a következők. A gyógyszerek hatásmechanizmusának, a szervezetbe történő felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének általános jellemzői. A vegetatív idegrendszerre és neurotranszmissziós folyamatokra ható gyógyszerek. A hisztamin, az eikozanoidok és a légzőrendszerre ható szerek farmakológiája. A gyógyszerrendelés szabályai.

Előadások

• 1. Bevezetés a farmakológiába - Sánticsné Pintér Erika
• 2. Bevezetés a neurofarmakológiába - Sánticsné Pintér Erika
• 3. Kolinerg izgatók - Sánticsné Pintér Erika
• 4. Muszkarinreceptor-antagonisták - Sánticsné Pintér Erika
• 5. Neuromuszkuláris blokkolók - Pethő Gábor István
• 6. A noradrenerg neuronra ható szerek - Pethő Gábor István
• 7. Adrenergreceptor-agonisták I. - Sánticsné Pintér Erika
• 8. Adrenergreceptor-agonisták II. - Sánticsné Pintér Erika
• 9. Adrenergreceptor-antagonisták - Sánticsné Pintér Erika
• 10. Gyógyszertári ismertető - Szabóné Schirm Szilvia
• 11. Hisztamin és antihisztaminok - Barthó Loránd
• 12. Az eikozanoidok farmakológiája - Pethő Gábor István
• 13. Protein és peptid mediátorok farmakológiai jelentősége - Szőke Éva
• 14. A purinerg rendszer és a nitrogén-monoxid gyógyszertani aspektusai - Sánticsné Pintér Erika

Gyakorlatok

Szemináriumok

• 1. Bevezetés a farmakológiába I.
• 2. Bevezetés a farmakológiába II.
• 3. A farmakodinámia alapjai I.
• 4. A farmakodinámia alapjai II.
• 5. A farmakodinámia alapjai III.
• 6. A farmakodinámia alapjai IV.
• 7. A farmakodinámia alapjai V.
• 8. A farmakokinetika alapjai I.
• 9. A farmakokinetika alapjai II.
• 10. A farmakokinetika alapjai III.
• 11. A farmakokinetika alapjai IV.
• 12. A farmakokinetika alapjai V.
• 13. Receptformulák I.
• 14. Receptformulák II.
• 15. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása I.
• 16. Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása II.
• 17. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása I.
• 18. Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása II.
• 19. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása I.
• 20. Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása II.
• 21. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével I.
• 22. A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével II.
• 23. Helyi érzéstelenítők
• 24. A simaizomra ható szerek I.
• 25. A simaizomra ható szerek II.
• 26. A légzőrendszerre ható szerek I.
• 27. A légzőrendszerre ható szerek II.
• 28. A légzőrendszerre ható szerek III.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna, Ferdinandy Péter (szerk.): Farmakológia és klinikai farmakológia, Medicina Könyvkiadó, 2020.

Saját oktatási anyag

A legtöbb előadás és szeminárium anyaga digitális formában elérhető a Neptunban.

Jegyzet

Ajánlott irodalom

Rang, Dale, Ritter, Flower, Henderson: Pharmacology, 9th edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2019.

B. G. Katzung (ed.): Basic and Clinical Pharmacology, 14th edition, Lange Medical Books/McGraw-Hill, 2018.

Formulae Normales (Editio VII.) Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003.

A félév elfogadásának feltételei

-

Félévközi ellenőrzések

Félévközi ellenőrzés nincs.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően.

Vizsgakérdések

1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai

2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság

3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége. Tachyphylaxia és tolerancia

4. Kombinatív gyógyszerhatások

5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai

6. A gyógyszerek felszívódása, biológiai hozzáférhetősége, preszisztémás eliminációja

7. A gyógyszerek eloszlása

8. A gyógyszerek átalakulása

9. A gyógyszerek kiürülése

10. A farmakokinetika alapelvei (zéró- és elsőrendű kinetika, megoszlási térfogat, clearance, plazma felezési idő, orális biológiai hasznosíthatóság értelmezése és számítása, a telítő és fenntartó adag kiszámítása)

11. Kolinerg agonisták. Kolinészteráz-gátlók

12. Muszkarinreceptor-antagonisták

13. Neuromuszkuláris blokkolók

14. A noradrenerg neuronokra ható szerek: a katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek

15. Adrenergreceptor-agonisták

16. Adrenergreceptor-antagonisták

17. Protein és peptid mediátorok, a purinerg rendszer és a nitrogén-monoxid gyógyszertani jelentősége

18. Helyi érzéstelenítők

19. Hisztamin és antihisztaminok

20. Az eikozanoidok farmakológiája. A simaizomra ható szerek

21. A asthma bronchiale kezelésére használt szerek

22. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek. Köhögéscsillapítók, köptetők és nyákoldók

23. A gyógyszerek felosztása eredetük és hatáserősségük alapján

24. Gyógyszerkönyv, gyógyszertár, gyógyszerészi nevezéktan

25. A recept részei, receptformulák

26. Külső és belső használatra szánt porok

27. Tabletták, végbélkúpok, hüvelygolyók

28. Lágy gyógyszerformák

29. Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák

30. Belsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák

31. Injekciók, infúziók, kivonatfélék (teakeverékek is)

Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy az A vizsga írásbeli, a B, illetve C vizsga szóbeli. Azoknak a hallgatóknak, akik kihagyják az A vizsgát és először a B vizsgára jönnek, írásbeli vizsgát kell tenniük. Az írásbeli vizsga feleletválasztásos (multiple choice) típusú tesztkérdésekből és receptírásból áll. A tesztkérdések egy része az előadásanyaghoz, másik fele a szemináriumok anyagához kapcsolódik. A sikeres vizsga feltétele, hogy a hallgató mindkét kérdéscsoportból, valamint a receptírási feladatból külön-külön elérje a legalább 60%-os eredményt.

A szóbeli vizsga során a hallgatók receptet írnak, elégtelen eredmény esetén tételhúzásra nem kerül sor. Sikeres receptírás után a hallgatók két vizsgakérdést húznak. A vizsga lényeges részét képezik a 2 kihúzott tételhez nem kapcsolódó témakörökből feltett, a vizsgázó általános tájékozottságot felmérő kérdések. Ez utóbbiak során tanúsított nagyfokú tájékozatlanság önmagában elégtelen vizsgaeredményt jelenthet a kihúzott tételektől függetlenül.

Vizsgáztatók

• Barthó Loránd
• Pethő Gábor István
• Sánticsné Pintér Erika
• Tamasikné Helyes Zsuzsanna

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

• Börzsei Rita Judit
• Horváth Ádám (Farmakológia)
• Zsidó Balázs Zoltán