Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Prof. Dr. Szokodi István

Prof. Dr. Szokodi István

PhD

egyetemi tanár

Szívgyógyászati Klinika

Tudományos kutatás és PHD Program vezető

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

Ellentmondásos a miokardiumban termelődő nitrogén-monoxid (NO) szerepe a szívizom-kontraktilitás szabályozásában. Az NO szintézisét az NO-szintetáz (NOS) enzimek végzik, miközben L-argininből L-citrullint hoznak létre. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy fiziológiás viszonyok között a neuronális típusú NOS (nNOS, NOS1) és az endothelialis típusú NOS (eNOS, NOS3) miként befolyásolja a szív kontraktilis erejét, valamint a termelődő NO milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

A reaktív oxigén származékok (ROS) fokozott termelődése fontos szerepet játszik a szívelégtelenség patogenezisében. Azonban a ROS, mint jelátviteli molekula, a szív fiziológiás folyamatainak összehangolásában is részt vesz. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy a miokardium endogén ROS produkciója milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a szív pumpafunkcióját élettani viszonyok között.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

Tartós hemodinamikai túlterhelés - mint pl. hipertónia - hatására jelentősen növekszik a bal kamra izomtömege. A hipertrófiás folyamat inicializálásában számos jelátvivő szerepét vetették fel (mitogén által aktivált proteinkinázok, kalcineurin, etc), melyek mechanikai feszítés hatására rendkívül gyorsan aktiválódnak. Feltételezhető, hogy a nagyszámú intracelluláris jel a transzkripciós faktorok szintjén integrálódik, melyek közvetlenül szabályozzák az ún. fetális gén programot. Tervezett munkánk során tisztázni kívánjuk a GATA-4, a nukleáris faktor (NF)-κB és a STAT3 transzkripciós faktorok szerepét a hipertrófiás folyamat irányításában. Eredményeink új ágensek létrehozását serkenthetik, melyek a transzkripciós faktorok specifikus gátlása révén csökkenthetik a hipertrófia fokát ill. hozzájárulhatnak a következményes szívelégtelenség kialakulásának kivédéséhez.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A cAMP–protein kináz A jelátviteli útvonalat aktiváló pozitív inotrop szerek, mint a béta-adrenerg agonisták és a foszfodiészteráz gátlók, rövidtávon dramatikus módon javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Munkánk célja a miokardiumból felszabaduló ún. kardiokinek funkcionális jelentőségének vizsgálata, az általuk aktivált jelátviteli utak azonosítása, a szívizom-kontraktilitás szabályozásában betöltött szerepük tisztázása. Reményeink szerint a karakterizálandó peptidek és jelátvivőik távlatilag a krónikus szívelégtelenség kezelésének hatékony farmakológiai eszközévé válhatnak.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A közelmúltban mutattuk ki, hogy a miokardiumban termelődő apelin a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az apelin milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A miokardiumban termelődő endothelin-1 a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az endothelin-1 milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

A szívizom szöveti átépülési folyamatai (remodelláció) során a szív molekuláris programjában alapvető változások figyelhetők meg, mint az un. fetális génprogram aktivációja, a neurohumorális rendszer kisiklása, az öregedési folyamatok felgyorsulása, valamint a sejthalál változatos formáinak indukciója. A jelenleg uralkodó nézet szerint ezen génprogramok alapvetően fehérje alapú rendszerek irányítása alatt állnak (transzkripciós faktorok, kromatin módosító enzimek). Az emberi genom ~75% íródik át RNS-re, azonban csupán ~2%-a kódol fehérjéket. A nem-kódoló RNS-ek szerepének tisztázása intenzíven kutatott terület. A legfrissebb eredmények szerint az emberi genomról ~2000 mikroRNS és ~56000 hosszú nem-kódoló RNS íródik át. Vizsgálataink célja sejttípus és kontextusfüggő mikroRNS, hosszú nem-kódoló RNS és mRNS interakciók feltárása, melyek alapvető szerepet játszhatnak a szív remodellációs folyamataiban. Munkánk során in silico predikciót, in vitro sejtkultúrás vizsgálatokat, valamint in vivo betegségmodelleket kívánunk alkalmazni.

Témavezető: Prof. Dr. Szokodi István

Az ST-elevációval járó miokardiális infarktus (STEMI) kialakulása, illetve lefolyása során meghatározó szerepet játszanak egyes immunfolyamatok. Munkánk célja olyan új biomarkerek (citokinek, kemokinek) azonosítása, melyek segítségével nyomon követhetőek az egyes patofiziológiai folyamatok, a STEMI korai fázisában azonosíthatóvá válhatnak a legmagasabb kockázatú betegek.