A mai felgyorsult világban számos inger éri az embereket: egyetem, munka vagy egyszerűen a mindennapos teendőink során rengeteg stresszhelyzettel találkozunk. Ezt a problémát felismerve a PTE Általános Orvostudományi Kar a Well-being koncepció keretein belül megrendezte a Mentális Egészség Napokat október 9-10 között. Dr. Gács Borókával, az orvoskar Magatartástudományi Intézetének tudományos munkatársával, a Pszichológiai Konzultációs Szolgálat (Pszikon) szakmai vezetőjével beszélgettünk a lelki jóllét és a Mentális Egészség Napok programjairól.
Szabó Blanka interjúja
Hogyan lehet megkülönböztetni a stressztől és az idegességtől való átmeneti állapotot a valódi mentális betegségektől?
Azt gondolom, hogy nem is kell feltétlenül nagyon éles határt húznunk a kettő között. Már csak azért sem, mert rendkívül fontos küldetése számos, mentális egészséggel foglalkozó szakembernek, hogy ez nem egy stigma, nem egy szégyellnivaló dolog, amit el kell rejteni, és nem is feltétlenül jár együtt pszichopatológiai tünetekkel. Minél több megküzdési módot, stratégiát tudunk megtanulni, annál jobban meg tudjuk védeni magunkat attól, hogy esetleg tényleg egy olyan mentális betegség alakuljon ki, ami már sokkal nehezebben visszafordítható.
„A stressz az élet sava-borsa” – fogalmazta meg találóan Selye János világhírű stresszkutató. Tehát, hogy valójában szükségünk van valamennyi stresszre, hogy túléljünk, hogy menjünk előre, hogy motiváltak legyünk. Azaz nem alapvetően rossz dolog, csak az nem mindegy, hogy mit kezdünk vele.
Milyen gyakori stresszforrásokkal találkoznak az egyetemi hallgatók, és milyen hatással lehetnek ezek a mentális egészségükre?
Leggyakrabban nem tanulási problémákkal, sokkal inkább kapcsolati nehézségekkel szembesülnek. A másik leggyakoribb problémakör az általános stresszkezelés és a negatív életesemények halmaza. Legyen szó akár személyes veszteségről, akár vizsgával kapcsolatos kudarcélményről, ide tartozik mindenféle krízis.
Az ok prózai: a fiatal felnőttkorral kéz a kézben járnak annak normatív, azaz természetes krízisei is. Azonos gyakorisággal jelenik meg a tanulási és készségdeficitek problémaköre, viszont általában nagyon hamar kiderül, hogy ezek mögött valami más van. Tehát az, hogy ők hogyan teljesítenek az egyetemen, az a felszín, mely alatt ott rejtőznek a nehézségek. Ezek nem feltétlenül tanulmányokkal kapcsolatosak, ugyanakkor a tanulás is komoly súllyal bír, hiszen az orvoskaron óriási terhelést kapnak a hallgatók.
Hogyan lehet az egyetemi tanulmányokat és a mentális egészség harmonikus egyensúlyát megteremteni? Lehet-e konkrét példákat hozni, tanácsokat adni a hallgatóknak?
Az ilyen konkrét tanácsos kérdésekre szoktam mindig azt mondani, hogy bárcsak lenne receptem a mentális egészségre, ami mindenkinek megfelelő, és mindenkinek ugyanúgy jó. A pszichológiában nagyon egyedi az, hogy kinek mi működik. Ez abban is megmutatkozik, hogy a szolgálatnál is rendkívül sokféle módszert alkalmazunk mindegyik problémára és személyre szabottan.
Alapvetően nincs aranyszabály arra, hogy hogyan lehet mindig jól lenni. Ami viszont biztosan a legfontosabb, hogy törődjünk, foglalkozzunk magunkkal, és ne tabuként, ne stigmaként kezeljük ezt. Önmagában, ha már azt a lépést meg tudjuk tenni, hogy a mentális, lelki egészséggel való foglalkozásra nem luxusként tekintünk, hanem valami olyan dologra, ami alapvetően szükséges, akkor sokat tettünk a saját jóllétünkért. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan és jól tudjuk végezni a munkánkat, illetve jól legyünk az életünk bármelyik területén.
Felfedezhető-e valamilyen trend a mentális betegségeket illetően az elmúlt 5-10-20 évben világszinten, hazánkban általánosságban, illetve a fiatalok, egyetemisták tekintetében?
Ahogyan a tudás, a tudomány fejlődik és egyre többet tudunk az emberi testről, egyre több betegséget diagnosztizálunk. A pszichológia tudománya is fejlődik, egyre újabb dolgokra derül fény, és egyre kevésbé számítanak majd stigmának, valamint tabunak az erről szóló diskurzus. Számos olyan dolog kerül felszínre, ami korábban nem derülhetett volna ki.
A szakirodalom szerint az elmúlt fél évtizedben olyan nagy mértékű változásokon, traumákon ment át az egész társadalom, ami kiváltott egy általános hanyatlást a mentális jóllét terén. Ezt a hallgatók, orvostanhallgatók körében kiemelten vizsgálták. A pandémiás helyzet és a háború kapcsán – melyek szintén plusz teherként nehezedtek a társadalomra – is számtalan kutatás született. Az orvostanhallgatók, és az egészségügyi dolgozók körében kiváltképpen látható az, hogy megnőtt az elmúlt években a kiégés, a depresszió és a poszttraumás stressz-szindróma prevalenciája is.
Mi volt a fő célja és üzenete a Mentális Egészség Napok rendezvényének?
A pécsi orvoskar Well-Being koncepciója a kari munkatársaknak, hallgatóknak a jóllétére fókuszál. Nagyon fontos alegysége a mentális jóllét, ehhez kapcsolódunk mi is, azaz az Pszikon. A pécsi orvoskaron belül elsősorban mi foglalkozunk a mentális jóllét fejlesztésével, hangsúlyozva annak fontosságát. A Mentális Egészség Napok egy kampány volt, mely szorosan illeszkedik az év során meghirdetett csoportos programok sorába. Szerettünk volna egy időszakot, melyet hangsúlyosan ennek a témának dedikálunk, amikor kifejezetten erre helyezzük a fókuszt és rávilágítunk a mentális egészség szerepére, fontosságára.
Magát a rendezvényt azért ütemeztük október elejére, mert október 10-én van a lelki egészség nemzetközi világnapja. A Mentális Egészség Napok elsődleges célja az volt, hogy foglalkozzunk és beszéljünk a mentális egészségünkről tabuk és stigmák nélkül. Ez az egyik legfontosabb kulcsa annak, hogy jól tudjunk lenni és hogy tudunk segítséget kérni, amikor szükségünk van rá.
Kiemelhetünk néhány olyan programelemet, ami nagyon sikeres volt?
Nehéz kiemelni egy-egy programot, direkt azért válogattuk őket ilyen színesen össze, hogy mindenki azt tudja kiválasztani magának, amire éppen szüksége van. Nagyon nagy sikere volt a kutyaterápiás workshopnak, mind a hallgató, mind a dolgozói csoport regisztrációja betelt.
Ennek keretében a SzuperMancs Alapítvány három kutyával tartott egy kis feltöltődést a dékáni tanácsteremben, mely számomra is tanulságul szolgált. Azt a fajta bölcsességet ugyanis, amit ezek a kutyusok tudnak, azt át lehetne fordítania saját életünkre is. A kutyák akkor működnek együtt, és akkor motiválhatóak, hogyha olyan biztonságos közegben vannak, ami nekik megfelelő, valamint, ha tudják, hogy megkapják a jól megérdemelt jutalmukat. Amikor pedig nem dolgoznak, akkor szépen félrevonulnak és pihennek. Azt gondolom, hogy ezt meg lehetne tanulni tőlük, mert ha csak ennyit tennénk mi is a saját életünkben, hogy akkor motiváljuk magunkat, amikor teljesítenünk kell, majd pedig megjutalmazzuk magunkat, akkor már sokkal jobban lennénk.
Milyen mentális egészségmegőrzésre fókuszáló programok futnak a pécsi orvoskaron? Milyen segítséget kérhetnek a hallgatók és a munkatársak szükség esetén?
A Pszichológiai Konzultációs Szolgálat dedikáltan erre a célra jött létre. Most már 15 éve működik, és nemcsak egyéni, hanem csoportos foglalkozásokat is szoktunk szervezni. Éppen most zajlik például egy 5 alkalmas Mindfullness csoport is, mely várhatóan tavasszal is folytatódik majd. Emellett különböző önismerettel foglalkozó, önfejlesztő csoportok és autogén tréning csoport is rendszeresen indul. Frissen induló programjainkkal kapcsolatban a social media felületeinken is tájékozódhatnak.
A Mentális Egészség Napokról készült fotógaléria az alábbi képre kattintva nyílik:
