A krónikus vesebetegség (CKD) Magyarországon mintegy másfél millió embert érint. Gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére világszerte aluldiagnosztizált. Itthon az esetek 70 százalékában nem ismerik fel, tízből kilenc vesebeteg nem tud arról, hogy érintett lenne – olvasható az index.hu-n a vese világnapján rendezett budapesti konferencia kapcsán.
A szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy egy négy évvel korábbi felmérés szerint több mint 1,5 millió érintett lehet, akik a magas vérnyomás-, illetve a cukorbetegség miatt kerülnek a szakorvosok látókörébe. Ha ezek az emberek nem kapnak időben megfelelő kezelést, akkor előrehaladott stádiumban vesepótló kezelésre is sor kerülhet.
Az index.hu írásából kiderül, hogy a 2027-re vonatkozó prognózis szerint 40 százalékos mortalitás-emelkedést is előidézhetnek az olyan, ezzel együtt járó társbetegségek, mint a szív-érrendszeri, a magas vérnyomás- vagy a cukorbetegség. A diabétesz és a hipertónia együttes megjelenése egyértelműen növeli a súlyos vesebetegség kialakulásának esélyét.
Dr. Wittmann István professzor, a PTE Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum igazgatója, a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke arról beszélt, hogy a fiatal cukorbetegeknek jóval nagyobb az esélye a vesebetegség megjelenésére, mint az idősebbeknek. Éppen ezért aggasztónak nevezte a gyerekek körében az elhízottak és a túlsúlyosak arányának növekedését, ami a 2-es típusú diabétesz korábbi megjelenésével járhat. Mint mondta, egy 2016–2020 között végzett hazai kutatás szerint a diabéteszesek 40 százalékánál vesebaj is megjelenik, miközben csak 6,5 százalékuknak volt erről diagnózisa. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, a kóros elhízás kezelése, valamint a vércukor rendezése csökkentik kialakulásának kockázatát.
A cikk a Pécsi Tudományegyetem 2023-as kutatását is említi, mely szerint a krónikus vesebetegek 70,2 százaléka magas vérnyomásban, 41,5 százaléka cukorbetegségben, 20,5 százaléka szívelégtelenségben szenvedett, 9 százalékuknál szívinfarktus, 10 százalékuknál sztrók lépett fel.
Hangsúlyozták, hogy a vérképben a vese működésének károsodására a becsült glomeruláris filtrációs ráta, vagyis a bGFR utal, aminek értéke ha három hónapon túl 60 milliliter/perc alatti, akkor krónikus vesebetegségről van szó. Ha erre kezelést kap a beteg, akkor százból csupán kettőnél alakul át veseelégtelenséggé, tehát még kevesebbeknek lesz szüksége dialízisre vagy transzplantációra. Felhívták a figyelmet a háziorvosok szerepére, akik időben észlelhetik a problémát.
Az írás kitér arra is, hogy egészséges, aktív életmód mellett a só- és fehérjefogyasztás visszaszorításával, továbbá a készételek mellőzésével is csökkenteni lehet a betegség kockázatát.