Az univpecs.com dr. Papp Andrással, a PTE Klinikai Központ Sebészeti Klinikájának egyetemi docensével, a robotsebészeti munkacsoport vezetőjével, és Szabó Dominik ötödéves orvostanhallgatóval készített interjút arról a kutatásról, melynek során három generáció (Alfa, Z, X) összesen harminc résztvevőjének robotsebészeti szimulátoron elért eredményeit elemezték, valamint egy kérdőív segítségével felmérték digitális innovációkkal kapcsolatos tapasztalataikat is. A vizsgálat célja a generációs különbségek, a digitális innovációkban való jártasság, valamint a Da Vinci Skills Simulatoron nyújtott teljesítmény közötti lehetséges kapcsolat feltérképezése volt.
„Nemcsak a gyógyításban, hanem az oktatásban is próbáljuk megtalálni a robotsebészet helyét, ami két éve működik nálunk. Az oktatás mellett klinikai vizsgálatok és kutatások tárgyát is képezi, hiszen világszerte új dolognak számít. Ennek kapcsán jött a kutatás ötlete, amibe Dominikot is bevontuk, aki TDK-hallgatóként dolgozik nálunk, és itt írja az államvizsga dolgozatát” - nyilatkozta az univpecs.com-nak dr. Papp András.
Az írásból kiderül, hogy az új sebészeti rendszer bevezetésébe elsőként a minimál-invazív sebészetben jártas szakemberek kapcsolódtak be, ám a fiatalok teljesítményének javulása, illetve a rendszer magabiztos használata már az első vizsgálatoknál látványosabb volt náluk, mint a tapasztalt kollégáknál.
„A legfiatalabb résztvevők tizenhárom évesek voltak, a legidősebb pedig hatvan év feletti. Tanulmányaikat, munkájukat tekintve széles skálán mozogtak, volt köztük HR-es, jogász, informatikus és orvostanhallgató is” - mondta Szabó Dominik.
A két riportalany arról is beszélt, hogy az éles feladat előtt mindenkinek két gyakorló kör állt a rendelkezésére, hogy megismerjék a rendszer működését, és azt, milyen érzés bent ülni a gépben. Emellett a résztvevőknek egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, amiben olyan kérdéseket tettek fel, amiket a szakirodalom is vizsgál. Ezek a videó-játék használatával, a mindennapos digitális élettel való kapcsolattal, a virtuális valósággal, a finommechanikával és a finommotorikával voltak kapcsolatosak.
Hangsúlyozták: komoly kérdésként vetődik fel bennük, hogy - mivel a szakcikkekben már evidenciaként kezelik, hogy a laparoszkópos beavatkozások elsajátításában előnyt jelent, ha valaki korábban játszott videojátékokkal - biztassák-e azokat a fiatalokat, akik sebészek akarnak lenni, hogy ilyenekkel játszanak.
Dr. Papp András és Szabó Dominik a kutatás értékelése kapcsán elmondta, hogy az Alfa generáció érte el a legjobb pontszámokat, utána a Z, majd az X generáció következett. A leggyorsabban a tizenhárom évesek végeztek, utánuk jött a Z, majd az X generáció, ám a pontkülönbség nem volt jelentős a korosztályok között.
A vizsgálat arra is rávilágít, hogy a robotsebészeti technikát be kell vinni a graduális oktatásba, hogy a fiatalok korábban megismerkedhessenek ezzel a technológiával – írja az univpecs.com.