Kutatás

PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet – Kutatás összefoglaló

Intézetünk a gyógyszerellátással és gyógyszerészi szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatási témákra specializálódott, melyek közül nagyon sok együttműködésben valósul meg más intézetekkel a Gyógyszerésztudományi Karról és az Általános Orvostudományi Karról, klinikai egységekkel vagy a gyógyszerellátás egyéb szereplőivel. Célunk, hogy a való életben jelentkező kihívások megismerésével és a potenciális beavatkozási pontok, prevenciós stratégiák kifejlesztésével növeljük a betegek gyógyszeres terápiájának biztonságosságát és biztosítsuk a gyógyszerbiztonságot, csökkentsük az ellátásbiztonsági kihívásokat a gyógyszerellátás során. Kulcskifejezés a gyógyszeres terápia optimalizálása, mely Dr. Botz Lajos professzor úrtól származó szemléltető gyűjtőcíme az Intézet kutatási területeinek. Ennek többféle megvalósítása lehetséges, így sok szereplő együttműködésén és különböző módszertanok ötvözésén, új módszerek kifejlesztésén alapul, melyek közül kiemelhető a különböző adatbázisok elemzése, hálózatkutatás és mesterséges intelligencia alkalmazása, közvetlen beteginterjúk által gyűjtött egészségügyi adatok vagy medikai rendszerben szereplő egészségügyi adatok elemzése.

 

1) Illegális internetes gyógyszerforgalmazás és gyógyszerhamisítás vizsgálata: internetes gyógyszerforgalmazók beteg- és gyógyszerbiztonsági kockázatainak értékelése, különböző beavatkozási pontok keresése (internetet és lakosságot célzó módszerek fejlesztése)

Napjaink gyógyszerellátásának egyik aktuális problémája, hogy az online gyógyszerek piaca óriásira nőtt és gyakran félrevezetheti a felkészületlen fogyasztót. Az internetes kereső a másodperc törtrésze alatt vezet számtalan olyan honlapra, melynek szakmai tartalmát nem ellenőrzik. A világviszonylatban pár ezerre tehető legális forgalmazó mellett százezres nagyságrendben vannak jelen definiáltan illegális szereplők, akik eltitkolják kilétüket, átláthatatlan kereskedelmi hálózatokat üzemeltetnek, virtuális valutákkal történő fizetéssel átláthatatlan tranzakciókat folytatnak, esetenként egy fiktív gyógyszertár megjelenése mögé burkolóznak. A világszintű és egyben nagyon összetett sokszereplős probléma kezelése egy átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazását igényli, melyhez elengedhetetlen a hálózatkutatás és az informatika eszközrendszere is.

2) Hamis gyógyszerek, illegális egészségügyi termékek és nem ellenőrzött gyógyszernek nem minősülő kiegészítő termékek forgalmazásával és alkalmazásával kapcsolatos kockázatok komplex toxikológiai értékelése

A betegek alkalmaznak olyan termékeket, amelyeket a nem hivatalos ellátási láncból szereztek be, vagy egyszerűen nem osztják meg egészségügyi ellátást végző szakembereikkel, hogy milyen interneten rendelt étrend-kiegészítő készítményt szednek az elrendelt gyógyszeres terápiájuk mellett.

Annak ellenére, hogy a legális gyógyszerellátási láncba kerülő hamis gyógyszerek aránya alacsony (0,005-1% a fejlett országokban), és 2019. február óta elindult az egyedi gyógyszerazonosítás és dézsmabiztos csomagolás, az egyéb útvonalakon a fogyasztókhoz, betegekhez eljutó hamis gyógyszerek vagy illegális egészségügyi termékek, étrend-kiegészítők jelentős egészségügyi kockázatokat hordoznak magukba. A kontroll nélküli gyógyszerforgalmazás és a hamis gyógyszerek globális kihívást jelentenek, ugyanakkor a hatékony válaszlépések egyelőre hiányoznak. Ennek hátterében feltételezhetően az áll, hogy korlátozott adatokkal rendelkezünk a hamis és illegális egészségügyi termékek és gyógyszerek okozta egészségkárosodásokkal kapcsolatosan, így azok betegbiztonsági kockázatainak valós mértékét sem ismerjük, csak becslések állnak rendelkezésre. Az ilyen termékek beszerzésével és alkalmazásával kapcsolatos kockázatok értékelése, beleértve azok interakciós potenciálját és azok hátterében álló mechanizmusokat, a fogyasztói célzott kockázatcsökkentés és szakemberek ilyen irányú oktatásának alapjait szolgáltathatná. Megállapítható, hogy a valós betegbiztonsági kockázatok ismerete nélkül a gyógyszer ellátási lánc és az egészségügyi rendszerek szereplői nem feltétlenül ismerik fel a probléma mértékét és így megfelelő és hatékony védekezési stratégiák sem kerülnek bevezetésre.

 

3) Gyógyszer-gyógyszer és gyógyszer-kiegészítő termék kölcsönhatások azonosítása és szűrésének lehetőségei és 4) Biológiai terápiában vagy új típusú, célzott kismolekulás hatóanyag kezelésben részesülő betegek terápiájának biztonságosságát és hatásosságát befolyásoló tényezők vizsgálata

Az elmúlt évtizedekben a biológiai gyógyszerek és a célzott terápiás készítmények térhódítása figyelhető meg. Elmondható, hogy jelenleg a gyógyszeripar egy szemléletváltáson megy keresztül és egyre több speciális betegségre vagy árva betegségre, kisebb betegpopulációra szánt innovatív készítmény kerül törzskönyvezésre és alkalmazásra. Az utóbbi időben jelentős számban kerülnek forgalomban olyan gyógyszerek, mely erősíti azt a koncepciót, hogy minél szelektívebben ható gyógyszerekkel egy célzott molekuláris terápia valósuljon meg. Ezen készítmények közül a monoklonális antitestek és kináz inhibitorok forgalomba kerülése jelentősen megváltoztatta egyes krónikus betegségek kezelésének eredményességét (pl.: onkológia, immunológia, légző rendszeri és központi idegrendszeri, stb.). A különböző betegségek farmakoterápiája során számos kérdést vet fel a hagyományos kis molekulákkal való együtt adásuk. Mivel jelentős költséggel terhelik az egészségügyi ellátó rendszert és sokszor utolsó lépcsőfokként jelennek meg a terápiában, az esetlegesen a terápia kimenetét befolyásoló tényezők, így a gyógyszerkölcsönhatások megelőzését célzó szűrések kiemelt jelentőségűek a gyógyszeres terápia optimalizálás terén.

 

5) Gyógyszerhiányok lehetséges kockázatainak azonosítása és az ellátási problémákat jelentő rendszerek optimalizálása

A 2000-es évektől kezdve a fejlett országokat is elérte az addig csak a fejlődő országokban előretörő jelenség, a gyógyszerellátásban tapasztalható sorozatos, időbeliségben és súlyosságban is meghatározó ellátási zavar. A gyógyszerpiacot globálisan érintő jelenség kezelésére és vizsgálatára nemzeti és nemzetközi gyógyszerhiány adatbázisok és katalógusok alkalmazhatók. Az ilyen típusú információ-gyűjtés segítséget nyújthat az adott országot érintő gyógyszerellátási probléma kiterjedésének és súlyosságának megítélésében. Ezen kívül az ellátási problémák kezeléshez társuló betegbiztonsági kockázatok csökkentésére is alkalmas lehet egy ilyen jelző rendszer. A témakör keretében első lépésként a gyógyszerhiányok kockázatainak azonosítása szükséges a szakirodalom áttekintésével és a kiválasztott adatbázisok értékelésével. A kockázati tényezők és az elérhető jelentő rendszerek ismeretében, továbbá a hiány események súlyossági besorolásának kialakításával az ellátási problémákat gyűjtő és előrejelző rendszerek optimális információ tartalma és felépítése is megfogalmazható.