Amint azt híreinkben megírtuk, a rendszeres csípőspaprika-fogyasztás és a vér koleszterinszintjének összefüggését vizsgáló kutatásáért dr. Garami András, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézetének egyetemi docense is átvehette a Nemzeti Tudósképző Akadémia Talentum-díját április 15-én, a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében. A pécsi orvoskar elismert kutatójával az idáig vezető útról és további terveiről is beszélgettünk.
Schweier Rita írása
“A kapszaicinnel - ami a paprikák csípősségért felelős anyag - kapcsolatos vizsgálataim negyedéves orvostanhallgató koromban kezdődtek, amikor tudományos diákköri kutatómunkára jelentkeztem dr. Szelényi Zoltán és dr. Székely Miklós professzorok kutatócsoportjába, az akkori Kórélettani és Gerontológiai Intézetbe, ami ma a Transzlációs Medicina Intézet. A téma iránti fogékonyságom részben abból eredt, hogy mindig is szerettem a csípős ételeket, másrészt megragadtak Székely professzor kórélettan szemináriumai, aki inspirálóan beszélt a kapszaicin energiaháztartással kapcsolatos hatásairól is. Mindezek után nem volt kérdés számomra, hogy csatlakozzam az intézetben zajló vizsgálatokhoz, melyek témavezetője ugyancsak dr. Székely Miklós volt” - mesélte a kezdetekről.
Mint mondta, kutatásainak indulása óta az intézet és annak kutatócsoportjai többféle változáson átestek. 2012-ben hozhatta létre saját kis kutatócsoportját, majd 2019-ben alakult meg vezetésével az intézet részeként a Termofiziológia Tanszék, dr. Hegyi Péter intézetigazgató támogatásával. Érdekességképp hozzátette, hogy tagjai között szerepel a felesége, dr. Pákai Eszter is, aki a laborban tudományos munkatársként, azon kívül pedig racionális, támogató lelki társként segíti tevékenységét. Számos PhD- és TDK-hallgató is aktív kutatásokat folytat a tanszéken, két jól képzett laboratóriumi asszisztenssel. A Nemzeti Tudósképző Akadémia egyik hallgatója, Klonfár Krisztián is náluk folytatja vizsgálatait. Folyamatos kapcsolatban állnak az orvoskar más intézeteivel és külföldi kollaborátorokkal is, utóbbiak közül kiemelendő Andrej Romanovsky (USA), aki PhD-hallgató kora óta segíti tudományos karrierjét és az NTA nemzetközi mentorai között is szerepel.
Kifejtette, hogy a kapszaicinnel és receptorával, a TRPV1-gyel kapcsolatban több izgalmas eredményre is fényt derítettek, elsősorban a normál testhőmérséklet fenntartására vonatkozóan. Sok újdonságot találtak azzal összefüggésben, hogy a TRPV1 aktiválása vagy gátlása milyen molekuláris, élettani és idegi mechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a testhőmérsékletet. Mindezek a termofarmakológia területének fejlődését is segítették. Emellett a kapszaicin és a TRPV1 energiaháztartásban betöltött szerepét is vizsgálták. Ennek során kiderült, hogy hozzájárulnak a normál testtömeg, sőt, a vér koleszterinszint-fenntartásához is. A Talentum-díj alapjául szolgáló közleményük legfontosabb eredménye, hogy a csípőspaprika rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét.
“Ezek a röviden összefoglalt eredmények több, különálló tudományos cikként jelentek meg neves nemzetközi folyóiratokban: a Journal of Neuroscience-ben, az Acta Physiologicában, az Anesthesiologyban, a Pharmacology and Therapeutics-ben, a Temperature-ben, illetve a Critical Reviews in Food Science and Nutritionben. Utóbbiban megjelent közleményünk szolgált a díj alapjául” - tette hozzá.
Dr. Garami András kutatásainak egy részét Phoenix-ben (USA) végezte Andrej Romanovsky laboratóriumaiban 2007-2010 között, és később is többször visszatért oda rövidebb időszakokra. Az ott végzett vizsgálatok nagyban segítették tudományos szemlélete alakulását, valamint a hazai kutatócsoport megalakítását és fenntartását is. Mint mondta, további kutatásaiknak határt csak a fantáziájuk és inspirációik szabhatnak. Vizsgálatait addig szeretné folytatni, amíg arra lehetősége lesz.
“Noha a korai kutatások a témában Magyarországon is zajlottak már a 20. század első felében, a kapszaicin receptorát csak 1997-ben klónozták, ami alapjául szolgált a 2021-es orvosi-élettani Nobel-díj odaítélésének is. Azóta újra fellendültek az ezzel kapcsolatos vizsgálatok és megszaporodtak a tudományos publikációk is. A téma tehát a reneszánszát éli” - összegezte a pécsi orvoskar elismert kutatója.
Fotó:
Nemzeti Tudósképző Akadémia
Verébi Dávid