Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

„Jó érzés ilyen eredmények birtokában elköszönni az egyetemi élettől”

2020. március 17.

„Jó érzés ilyen eredmények birtokában elköszönni az egyetemi élettől”

Nagy sikerrel zárult karunk és a Gyógyszerésztudományi Kar Tudományos Diákköri Konferenciája február 28-án. Az idei megmérettetésre 151-en nyújtottak be előadást, a Dékáni Pályamunka versenyre pedig 50-en jelentkeztek. Bölcsföldi T. Barbara és Kremzner Noémi hatodéves orvostanhallgatók több elismerést is szereztek, mindketten évek óta folytatnak kutatómunkát.

 

Schweier Rita írása

 

Kremzner Noémi két kategóriában is első helyezett lett, ezekben megkapta a közönségdíjat is, emellett társszerzőként elhozott egy harmadik díjat is kutatótársával, Homoki Orsolyával. Első helyezéssel jutalmazták munkáját a Dékáni Pályamunka versenyben is.

- Mely területeken folytatott kutatásokat?

- A Reumatológiai és Immunológiai Klinika képviseletében a szisztémás sclerosishoz társuló tüdőfibrosis biomarkerekkel való összefüggéseit vizsgáltuk dr. Kumánovics Gábor és dr. Nagy Gabriella témavezetésével. A Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet képviseletében pedig dr. Kovács Krisztina és dr. Vass Réka témavezetőimmel az Olaparib nevű PARP gátlószer segítségével méhnyakrákos sejteket sugárérzékenyítettünk – ezekért a munkákért járt az első helyezés, valamint a közönségdíj is. Homoki Orsolya is ugyanezen kutatócsoport tagja, az elmúlt félévben az önmagában alkalmazott, többszörös Olaparib kezelés hatását vizsgálta.

- Ezek azért elég különböző témák. Miért éppen ezekben mélyült el?

- Már nagyon korán belefogtam a kutatásba, az anatómia szigorlatot követően dr. Reglődi Dóra professzor asszony invitálására váltam TDK-hallgatóvá az Anatómiai Intézetben, azonban a témám később átkerült a Biokémiai Intézetbe. Kiváló témavezetőim - dr. Kovács Krisztina és dr. Vass Réka - megszerettették velem ezt a szakterületet, valamint a labormunkát is. A reumatológia azonban régóta vonzott, és mivel a későbbiekben is ezzel tervezek foglalkozni, ezért szerettem volna már hallgatóként is dolgozni ezen a szakterületen. Dr. Kumánovics Gábor klinikaigazgató még a reumatológia vizsgán is azon volt, hogy tanítson minket, elmélyítse a tudásunkat, ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy szeretnék az ő témavezetésével kutatni.

- Mit gondol, a közönség miért épp Önre szavazott?

- Erre nehéz válaszolni, de nagyon hálás vagyok érte. Talán azért, mert mindkét témámnak van relevanciája. A méhnyakrákos nőkön sokat segítene, ha a radikális műtét helyett - amikor a kismedence nagy részét eltávolítják - kis dózisú sugárterápiával kezelnék őket. Így nem válnának harmincévesen inkontinensekké, és a gyermekvállalásra is lenne lehetőségük. Az autoimmun betegek korai diagnózisa ugyancsak fontos téma, és ebben nagy szerepet játszanak a különböző biomarkerek. Ezek segítségével megjósolható a betegség prognózisa és az egyes szervek érintetté válásának valószínűsége. Kutatásunk során mi az egyik legveszélyesebb szövődmény, a tüdőérintettség korai diagnosztikáját előre jelző biomarkerek vizsgálatára koncentráltunk.

- Fontos szempont a témaválasztás, de legalább olyan lényeges a mondanivaló felépítése, no meg az előadó személyisége, stílusa is. Tanult előadni?

- Az elmúlt három év tapasztalata, valamint a sok konferencia, amin részt vettem, sokat lendített az előadásmódomon. Amikor először kiálltam, még nagyon teátrális voltam. Dr. Vass Réka – aki többszörös OTDK győztes – nagyon sokat segített abban, mit, hogyan mondjak, hogyan építsem fel az előadásom, így ma már bátrabban állok a közönség elé. A Reumatológiai Klinikán is támogató közeg fogadott, dr. Nagy Gabriella is sokat gyakorolt velem, és egyszer előadhattam a klinika munkatársai előtt is, ami megnyugvást jelentett a konferencia előtt.

- Mit jelent hatodévesként egy-egy ilyen remek eredmény?

- Jól mutat az önéletrajzban, az állásinterjúkat is könnyebben veszi az ember, és nem mellesleg jó érzés ilyen eredmények birtokában elköszönni az egyetemi élettől. A későbbiekben szeretnék PhD- dolgozatot is készíteni, amihez ugyancsak hozzájárulhatnak ezek az elismerések.

- Mégsem minden hallgató dönt úgy, hogy elmélyül a kutatásban.

- Mindig fontos volt számomra, hogy legyen extra elfoglaltságom, mert az motiválóan hat a tanulásra is. Ha túl sok lenne a szabadidőm, akkor halogatnám a tanulást. Mivel a TDK-munka és a konferenciára készülés szoros időbeosztást követelt, ezért a tanulással töltött időt is jól be kellett határolnom.

- Gondolom – mindannak alapján, amit eddig mondott -, hogy az ország legjobb reumatológusa akar majd lenni.

- Igyekezni fogok a lehető legjobban végezni a munkámat, de egyelőre „csak” jó reumatológus szeretnék lenni.

- Miért épp ez a szakterület vonzza?

- Amikor elsőéves voltam, Nagykanizsán, a rehabilitációs osztályon töltöttem az ápolástan gyakorlatom egy részét, ahol édesanyám nővérként dolgozik. Nagyon megtetszett, bár akkor még csak az artrózisba, az ízületi porckopásos betegség kezelésébe láttam bele alaposabban. Első évben elvégeztem egy gyógymasszőri OKJ-s tanfolyamot, ami ugyancsak kapcsolódik a reumatológiához. Egyre jobban elmélyedtem benne, és egyre jobban megtetszett. Negyedévben köteleződtem el véglegesen mellette, amikor elkezdtük tanulni a tantárgyat. Az autoimmun betegségek diagnózisa és a betegek kezelése nagyon komplex gondolkodásmódot igényel, sokszor olyan, mint egy megoldásra váró rejtvény, amelynek a megfejtésében szívesen részt vállalnék. Sok a felfedezetlen területe, így kutatómunka folytatására is ad bőven lehetőséget.

- Van esetleg olyan családtagja, aki ilyen típusú betegséggel küzd?

- Közeli rokonom szerencsére nincs, de nemrégiben megtudtam, hogy az egyik távoli hozzátartozónk reumatoid artritiszben szenved 33 éve. Egyelőre annyit tudtam neki segíteni, hogy a pécsi klinikára irányítottam, ahol megkaphatja a megfelelő terápiát.

- Hol szeretne reumatológusként dolgozni?

- Szeretnék itt maradni, a Reumatológiai és Immunológiai Klinikán. Témavezetőm, dr. Kumánovics Gábor klinikaigazgató biztosított arról, hogy a jövőben is szívesen látnak.

 

Bölcsföldi T. Barbara közel négy éve TDK-zik a Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján, 2016-ban regisztrált a transmeatalis endoszkópos fülsebészet témára. A  konferencián elért első helyezése mellett a Dékáni Pályamunka versenyben is kiemelt első helyezést kapott.

- A közel négy éves tapasztalat és munka komoly eredményeket hozott az idei konferencián.

- Az elmúlt években három TDK Konferencián is szerepelhettem, korábban már voltunk második helyezettek. Az eredményeinknek köszönhetően két OTDK-n is képviselhettem a kart, a 2017-es versenyen másodikak lettünk, így bőven volt módom tapasztalatot szerezni. A közel négy éves kutatás eredménye a Dékáni Pályamunka is. Az endoszkópos fülsebészet Magyarországon egy teljesen új műtéti technika, és ebben a témában első TDK-sként kezdhettem el dolgozni. A témavezetőm, dr. Szanyi István adjunktus végezte az országban az első endoszkópos fülsebészeti beavatkozást. Őt 2016-ban láttam először előadni egy szabadon választható kurzuson, nagyon megnyerő volt számomra a határozottsága, a szaktudása, és az előadói stílusa is, ezért felkerestem azzal, hogy szeretnék nála TDK-s lenni. Ő ajánlotta ezt a témát, és aminek külön örültem, hogy rajzokat is lehet hozzá készíteni.

- Mégpedig 3D-ben. Tanult rajzolni?

- Nyolcéves korom óta rajzolok, édesanyám vette észre a kézügyességemet, ő buzdított, hogy iratkozzak be egy rajz szakkörre. Grünceisz László rajztanártól, festőművésztől és egyben híres Tiffany üvegkészítőtől tanulhattam meg a rajzolás és festészet alapjait, mellette foglalkozott velem Kálmán Imre egyenesági leszármazottja, dr. Kálmán Ferencné festőművész is, ami nagy megtiszteltetést jelentett. Sajnos ő már nem él. A fülsebészetben különösen fontos a térbeli látásmód, hogy a gyakorló fülsebészek könnyebben elsajátíthassák az új műtéti technikát, melyhez a 3D-s grafikai ábrák segítségül szolgálnak. Tudományos munkám első lépéseként ezért angol szakkönyvekből és szaklapokból el kellett sajátítanom az endoszkópos fülsebészeti-anatómiai ismereteket. Ezt követően a témavezetőmmel számos előre tervezett kadáver disszekciót végeztünk a Patológiai Intézetben, ahol be tudtuk azonosítani az eddig kevésbé ismert és leírt új anatómiai struktúrákat, amik az endoszkópos technika által váltak láthatókká. A disszekciók egyes lépéseiről fotódokumentációt készítettem, valamint a felvételeken beazonosítottam a fontosabb anatómiai képleteket. A klinikán a témavezetőm mellett rendszeresen és aktívan részt vehettem endoszkópos fülsebészeti műtéteken is. A TDK-munka során a témavezetőm instrukcióinak köszönhetően nagyon összehangoltan és dinamikusan tudtunk dolgozni. Dr. Szanyi István adjunktus kérésére elkészítettem az első 3D-s, méretarányos, anatómiai próbarajzot a középfül anatómiai struktúráiról a disszekciós és a műtéti képek alapján, és mivel az ábra elnyerte a tetszését, következhetett a többi is. A Fül-Orr-Gégészeti Klinikán az endoszkópos és mikroszkópos fülműtéteken gyakran jelen lehettem, így több szemszögből sajátíthattam el a fülsebészethez szükséges anatómiát, ami hasznos információkkal szolgált a grafikai ábrák pontos megalkotásához. Megtisztelő volt, hogy dr. Gerlinger Imre professzornál több, mikroszkóppal végzett fülműtéten is jelen lehettem és cikkeihez is készíthettem fülsebészettel kapcsolatos rajzokat, amik a Fül-Orr-Gége Gyógyászat című szaklapban jelentek meg.

- Mit kell tudni erről a speciális műtéti technikáról?

- Az endoszkópos fülsebészet egy minimál invazív beavatkozást tesz lehetővé a középfülben, külső bőrmetszés nélkül. A külső hallójáraton keresztül, transzkanálisan, úgymond a „dobhártya felemelésével” végezzük a műtétet. Az operáció végén a „felemelt dobhártyát” - az úgynevezett tympanomeatalis lebenyt - visszahajtjuk. Főként az idősebb gyerekeket és a fiatalabb felnőtteket kezeljük ezzel a technikával, például cholesteatoma kapcsán. Kozmetológiai szempontból is előnyös, nincs, vagy minimális a posztoperatív fájdalom, csökkenhet a műtéti idő, és a felépülés időtartama is rövidülhet. Másik előnye, hogy a középfülben endoszkóppal olyan területeket is vizualizálhatunk – például a retrotympanumban elhelyezkedő sinusokat -, amelyek mikroszkópos technikával még jelentős csontmunka árán sem hozhatók látótérbe, viszont az ezekben elhelyezkedő patológiás folyamatok eltávolíthatókká válnak a különböző látószögű endoszkópokkal. Megakadályozhatóvá válik ezáltal, hogy egy-egy kóros folyamat kiújuljon. Ez a beavatkozás alkalmazható krónikus, gennyes középfülgyulladások mesotympanális és cholesteatomás formáinál, hallócsont láncolati rekonstrukció esetén, a stapes sebészetben, továbbá külső hallójárati csontkinövések és bizonyos glomus tympanicum tumorok is eltávolíthatóak endoszkópos technikával.

- Miért épp a fül betegségei érdeklik?

- Elsős orvostanhallgatóként kötelező szakmai gyakorlatomat a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban végeztem a Fül-Orr-Torok-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztályon, dr. Huszka János osztályvezető főorvos mellett, aki már a gyakorlat első napján bevitt a műtőbe, megtekinthettem egy általa végzett parotis műtétet és egy fülsebészeti beavatkozást is. Valójában ekkor dőlt el, hogy a fül-orr-gégészet területén szeretnék elhelyezkedni, és a későbbiekben fülsebészettel kapcsolatos tudományos munkát végezni.

- Biztos tehát, hogy klinikus lesz.

- Klinikus szeretnék lenni, mindig is a sebészeti terület állt a legközelebb hozzám, de érdekel a PhD-munka is. A továbbiakban szeretnék a pécsi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán maradni, és folytatni a munkám az endoszkópos fülsebészet területén. Nagyon inspiráló volt, amikor a 7. Munkácsy Utcai Esték Konferencián - amit a témavezetőm szervezett - találkozhattam Livio Presutti olasz fülsebész professzorral, aki az endoszkópos fülsebészet egyik vezéralakja, és a konferencia keretein belül megtekinthettem több élő, műtéti demonstrációt. A fülműtéteken szerzett instrukcióknak köszönhetően az évek során megközelítően 80-100 saját, egyedi, 3D-s, árnyéktechnikával készült anatómiai, grafikai ábrát rajzoltam meg, ezek között pár félkész ábra és vázlat is szerepel, melyeken folyamatosan dolgozom. Az endoszkópos fülsebészeten belül több témát is sikerült feldolgoznunk, egyike ezeknek a cholesteatoma képződés új elmélete, a szelektív epitympanális diszventilációs szindróma, amiről lehetőségem volt előadást tartani a HMAA balatonfüredi konferenciáján, és cikk is született belőle a Fül-Orr-Gége Gyógyászat szaklapban. Jelenleg a szerkesztésünk alatt áll egy könyv a kadáver disszekciós vezérfonalból, útmutatásként az endoszkópos fülsebészet elsajátításához.