Száz éve született dr. Flerkó Béla, a korábbi Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, az Anatómiai Intézet igazgatója, egyetemi tanára, majd emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Pécs város díszpolgára. Születésének 100. évfordulójáról a Magyar Anatómus Társaság idei kongresszusán, Debrecenben emlékeznek meg, ahol a Flerkó-Bárdos díjakat is átadják. (A díjról ezen a linken található információ.) A pécsi orvoskar és a Pécsi Akadémiai Bizottság ősszel tart majd ünnepséget a 100 éves centenárium kapcsán.
A pécsi orvoskar dr. Romhányi György aulájának a galériáján egy olyan poszter látható, amely a professzor fényképalbumaiból mutat be felvételeket. Ezt a fotómontázst itt is megtekinthető, a kép kattintással nagyítható:
Dr. Flerkó Béla életútja
Dr. Flerkó Béla 1924. június 14-én született Pécsett, és 2003. április 12-én hunyt el. Orvosi tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán kitűnő eredménnyel, „sub laurea Almae Matris” kitüntetéssel végezte. Már diákéveiben externista lett az Anatómiai Intézetben. Abban, hogy a gyógyító pálya helyett az oktatói-kutatói hivatást választotta, meghatározó szerepe volt dr. Szentágothai János professzor magával ragadó egyéniségének, aki 1946-tól vette át az intézet vezetését. 1951-ben kötött házasságot dr. Bárdos Verával, akivel 1966-ig a tudományos munkát is közösen végezték.
Miután dr. Szentágothai Jánost a SOTE I. sz. Anatómiai Intézetének az igazgatójává nevezték ki, 1964-től ő lett a tanszékvezető Pécsett. Szentágothai korán felismerte az akkor még csak kialakulóban lévő neuroendokrinológiában rejlő lehetőségeket és támogatta az ez irányú kutatásokat. Flerkó az 1950-es években végzett kísérletei alapján feltételezte, hogy a női nemi ciklust szabályozó gonadotrop hormonok ciklikus elválasztásáért az ösztrogénérzékeny idegsejtek is felelősek lehetnek, és ezek elhelyezkedését a medialis preoptikus területben sejtette. A világon elsőként, állandó ösztrogénforrásként, kis darab petefészekszövetet implantált a medialis preoptikus területbe, az egyéb köztiagyi területekbe, valamint magába a gonadotrop hormonokat elválasztó agyalapi mirigybe is, ám csakis a medialis preoptikus területbe implantált petefészekdarabka gátolta a gonadotrop hormonok elválasztását. Ezekre a kutatásaira alapozta „Az idegrendszer szerepe a női nemzőkészülék szöveti és működési állapotának szabályozásában” című kandidátusi disszertációját, amit 1956-ban védett meg, megalapozva ezzel nemzetközi tudományos hírnevét. Számos fórumon volt meghívott előadó szerte a világon, ezek közül az 1979-ben tartott "Geoffrey Harris Memorial Lecture" című előadását tartotta különösen értékesnek.
Az 1960-as évek elején kezdte el a nemi differenciálódás kísérleti vizsgálatát. Jelentős felismerésekre jutott az androgén sterilizáció mechanizmusának és hormonális hátterének tisztázása terén. 1967-ben elnyerte a „tudományok doktora” címet „A gonadotroph hormonok köztiagyi szabályozása” című értekezése alapján. Az 1970-es évektől munkacsoportjával az adenohypophysis trophormonokat termelő sejtjeinek hypothalamikus szabályozását és ezek fejlődését vizsgálta, társaival a szintetikus hypothalamikus hormonanalógok hatásvizsgálatában is részt vettek.
Az Anatómiai Intézetet 28 évig vezette, mindvégig biztosította a magas színvonalú oktató-, valamint a nemzetközi mércével is kiemelkedő szintű kutatómunkát. Az oktatást minden egyéb feladat elé helyezte. Előadásai magas színvonalúak, didaktikusak, a hallgatóság által közkedveltek voltak. Kiterjedt külföldi tudományos kapcsolatai révén fiatal munkatársainak lehetővé tette a külföldi tanulmányutakon való részvételt.
Dr. Flerkó Béla 2003. április 12-én hunyt el. Végrendeletében meghagyta, hogy lakóházát örökösei értékesítsék, és a vételárból „Dr. Flerkó Béla és dr. Bárdos Vera emlékére” elnevezéssel alapítványt hozzanak létre, melynek céljaként endokrinológusok, neuroendokrinológusok, anatómusok támogatását, tanulmányaik, kutatásaik elősegítését jelölte meg.