Meglepően nagy hatékonysággal bír a székletátültetéses kezelés, amivel a beteg bélflóráját teszik rendbe az orvosok a krónikus hasmenéssel küzdőknél. Az orvosokon és az érintett betegeken kívül azonban csak kevesen ismerik ezt a kezelést, melynek során egy feldolgozott székletből kinyert anyagot juttatnak be a páciens szervezetébe, bélflórája rendbe tételéhez. Pedig többezer éves múltja van a széklet újbóli, gyógyító jellegű felhasználásának.
Pécsett, a kontinensen egyedülálló módon, kapszulával oldják meg ezt a rendkívül hatékony kezelést. Dr. Péterfi Zoltán, a Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinikájának tanszékvezető docense elmondta, hogy az első széklet-transzplantációt még a kínaiak végezték a negyedik században, és erről írásos emlék is van. Ők akkor még pontosan nem tudták, célzottan miért is csinálják. Aztán a huszadik század közepén történt ilyen művelet, de utána megint elhalt a módszer iránti érdeklődés, mert visszatetszést keltett az emberekben.
A szakember szerint a kétezres évek végén megszaporodott az úgynevezett Costridium difficile baktérium által okozott hasmenéses megbetegedések száma. Ez a baktérium nem csupán egy egyszerű betegséget okoz, mivel nagyfokú izom- és fehérjeleépüléssel, állapotromlással is jár. Ráadásul az antibiotikummal történő gyógyulás után is magas, negyven százalékos a visszaesés valószínűsége. Az újbóli visszaesésekkel pedig ezek esélye egyre csak nő. A széklet-transzplantáció ezt a baktériumot szorítja vissza.
Pécsett 2012-ben végezték az első transzplantációt, amihez engedélyt kértek a Tudományos és Kutatásetikai Bizottságtól. Több hónapot vártak rá, végül megérkezett, így Budapest után Pécsett lehetett másodikként elvégezni székletátültetést. 2016-ban az eljárás bekerült a magyar terápiás protokollba is, így azóta több helyen is alkalmazzák. A transzplantáció után estére a betegek már panasz- és tünetmentessé váltak.
Dr. Péterfi Zoltán elmondta, hogy a Clostridium difficile baktérium mindannyiunkban jelen van, de nem okoz megbetegedést, mert a többi baktérium meggátolja ebben. A terápiával nem is az elpusztítása a lényeg, hanem a normál flóra összetételének a visszaállítása. A fertőzés kezelésére használt antibiotikumok hatékonysága ellenére gyakori a visszaesés, és viszonylag alacsony a végleges gyógyulás. A székletátültetésnél pedig 94-96 százalékos gyógyulási aránnyal számolhatunk.
Donornak kezdetben közeli hozzátartozót kerestek, de sokszor nem volt arra alkalmas személy, így ma már jobbára idegen donorokat alkalmaznak. Sokak esetében nincs meg az a rossz érzés, hogy idegen székletet juttatnak be a szervezetébe, sőt van, aki saját maga kéri. Sokszor úgy érkeznek a betegek, hogy előzőleg már informálódtak az eljárásról. A donor az aznap reggeli friss mintát egy kis dobozban, tégelyben átadja az orvosoknak, akiknek hat órán belül fel kell dolgozniuk azt. Hatvan gramm széklethez száz-kétszáz milliliter fiziológiás sóoldatot adnak hozzá, egy közönséges botmixerrel feldolgozzák, a homogén anyagot leszűrik, és ezt a kész oldatot használják fel. A hagyományosan bevett eljárás szerint orron keresztüli szondán juttatják be a gyomorba-patkóbélbe, vagy vastagbéltükrözéskor. Ha marad plusz minta, azt le lehet fagyasztani mínusz nyolcvan fokon, és ez fél évig még felhasználható.
A PTE egy éve már kapszulával végzi el a transzplantációt. A pécsi egyetemen kívül csak Kanadában és Massachusetts-ben alkalmazzák ezt a kezelést. A transzplantált széklet további felhasználási lehetőségeit nagy erőkkel kutatják. Használható gyulladásos bélbetegségek, kövérség, cukorbetegség, Parkinson-kór, alvászavar, és sclerosis multiplex kezelésére is. Elfogadott ajánlás egyelőre viszont csak a Clostridium difficile fertőzés kezelésére létezik.
A szakember szerint Pécsett elkönyvelhettek egy mellékeredményt is: egy cukorbeteg nagymamát transzplantáltak egészséges unokájának székletével. A kezelés hatására az idős hölgy cukorbetegsége javult, és később az inzulinra sem volt már szüksége.
Forrás
Pécsi Hírek