A rák ma már nem jelenti az ember azonnali halálos ítéletét: korai felismeréssel, műtétekkel, modern gyógyszerekkel a betegség részben gyógyítható vagy kordában tartható. Miért van mégis az, hogy az elmúlt 25 évben Magyarországon csak 15 százalékkal sikerült csökkenteni a daganatos betegségek miatti halálozást, míg például Csehországban 30 százalékos a csökkenés? A szűrőprogramjaink nem voltak sikeresek, a több ezer élet megmentésére alkalmas vastagbélszűrések 25 (!) év elteltével csak most indultak el. Nem lehet persze mindig mindent az egészségügyre fogni: mi, magyarok sokat dohányzunk és iszunk, rosszul táplálkozunk, keveset mozgunk, és nem megyünk el a szűrésekre. Ezen nekünk kell változtatni.
Az Egyesült Államokban 25 év alatt 27 százalékkal sikerült csökkenteni a rák miatt halálozást, tette közzé nemrég az Amerikai Rák Társaság. A társaság az 1991 és 2016 közötti adatok alapján azt írja: ez az eredmény nagyrészt a dohányzás visszaszorításának, a szűrések bevezetésének és az orvosi kezelések fejlődésének köszönhető. Az eredményben különösen figyelemre méltó, hogy nemcsak a halálozások csökkentek, hanem az újonnan diagnosztizált rákbetegségek száma is: 2006 és 2015 között évente kb. 2 százalékkal kevesebb daganatos megbetegedést regisztráltak.
A rák elleni harc sikere vagy kudarca nemcsak az egészségügy, hanem az egész társadalom sikere is, ami elválaszthatatlan a politikától. A betegség ellen számos ponton, szervezetten és koncentráltan kell felvenni a küzdelmet. Ebben az összeállításban azt nézzük meg, milyen eredményeket ért el ebben a küzdelemben Magyarország az elmúlt 25 évben.
A csehek sokat javítottak
Bár Magyarországon még mindig a rákot látjuk a legfenyegetőbbnek, ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a legtöbb áldozatot nálunk sem a daganatos betegségek szedik: Magyarországon egy évben 100 haláleset közül több mint 50-et valamilyen szív- és érrendszeri betegség (szívinfarktus, sztrók, magas vérnyomás) okoz. A daganatos megbetegedések 25-öt. Magyarországon évente körülbelül 32-33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt. Míg a szív- és érrendszeri betegségek inkább idősebb korban szedik áldozataikat, addig a rák jellemzően az 50-60 éves korosztályban arat, emiatt sokszor drámaibbnak érezzük a veszteséget.
Európában 100 ezer lakosra számítva nálunk hal meg a legtöbb ember daganatok miatt.
A legfejlettebb OECD-országokat mutató rangsornak is a legvégén állunk. Ez az adatsor ugyanakkor azt is megmutatja, melyik országban mennyivel sikerült csökkenteni a rák miatti halálozást 1990 és 2015 között.
Több ország az USA-nál is jobb eredményeket tudhat magáénak a daganatos betegségek elleni harcban. 30 százalék körüli arányban sikerült csökkenteni a rákhalálozást Costa Ricában és Svájcban, de egy hozzánk hasonló posztkommunista országban, Csehországban is. Szintén jelentős javulást tud felmutatni Belgium, Luxemburg, Mexikó és Ausztria.
Csehországban jelentős részben annak köszönhető az eredmény, hogy ott nagyon komolyan vették a szűrőprogramokat. Már a 2000-es évek elejétől a háziorvosokra bízták a vastagbélrákszűrések szervezését. Ettől függetlenül még ott is viszonylag magasnak számít a rák miatti halálozás.
Magyarországon 1991-hez képest 15 százalékkal sikerült csökkenteni a rák miatti halálesetek számát. Több ország nálunk rosszabbul teljesített a halálozás mérséklésében. Észtországban, Litvániában vagy Görögországban alig-alig tudtak javítani az eredményeken, sőt vannak olyan országok is, ahol 25 év alatt még romlottak is a rákhalálozási arányok, mint Dél-Koreában, a szomszédos Szlovákiában vagy Brazíliában.
Magyarországon továbbra is évről évre emelkedik az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a szűrések és a felvilágosító programok nem vezettek eredményre, másrészt bármilyen furcsán hangzik, pozitív fejleményt is jelez: a magyar egészségügy az egyre fejlettebb diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően ma már jobban ki tudja szűrni a daganatos elváltozásokat, és a statisztikák is pontosabbak azáltal, hogy javult a kórházak jelentési fegyelme.
A magyar onkológia eredményei talán abban az összefüggésben tekinthetők pozitívnak, hogy miközben egyre több daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, a halálesetek száma ehhez képest mégsem emelkedik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a magyar népesség létszáma folyamatosan csökken, így a daganatok miatti halálozás aránya emiatt sem javul jelentősen.
Csak néhány rákfajtánál tapasztalható javulás
Magyarországon abban komoly előrelépés történt, hogy egyre pontosabb adatokkal rendelkezzünk a daganatos megbetegedésekről. Erre hozták létre a Nemzeti Rákregisztert, amelynek megfelelő karbantartására azonban nincs elég pénz. Pedig a teljes képhez fontos lenne folyamatosan tisztítani és pontosítani a kórházi vizsgálatok során készült adatokat, hogy a diagnózisokat a megfelelő kategóriákba sorolhassák.
A rákregiszter 2015-ös adatai szerint mindkét nemnél a bőrrák előfordulása a leggyakoribb. Ezt azonban más országok sem szokták feltüntetni az összefoglaló statisztikákban. A bőrrák láthatóságánál fogva általában könnyebben észrevehető és kezelhető – nem mintha ez a betegség ne igényelne ugyanúgy szűrést, és ne lennének súlyos kockázatai.
Vajon milyen különbségek vannak a férfiak és a nők között, mennyire sújtja őket ez a betegség? A rákregiszter adatai szerint 2015-ben több nőnél (51 254 eset) diagnosztizáltak rákot, mint férfinál (48 378 eset). A nőknél a három leggyakoribb diagnózis az emlőrák, a tüdőrák és a vastagbélrák volt. A férfiaknál a tüdőrák, a prosztatarák és a vastagbélrák áll az első három helyen.
Hiába diagnosztizáltak több daganatot nőknél, továbbra is több férfi hal meg rákban. Mint ezen a diagramon látható, a vezető halálok mindkét nemnél a tüdőrák, amely erősebben sújtja a férfiakat.
A MAGYAR FÉRFIAK 65 ÉVES KORUK ELŐTT 2,5-SZER NAGYOBB ARÁNYBAN HALNAK MEG TÜDŐRÁKBAN, A MAGYAR NŐK MÉHNYAKRÁK OKOZTA KORAI HALÁLOZÁSA PEDIG 3,5-SZER MAGASABB AZ EU ÁTLAGNÁL.
Itt is érdemes azonban az adatok mögé nézni: a férfiak daganatos betegség miatti halálozása 2000 és 2012 között jelentősen (20 százalékkal) csökkent, míg a nőknél jóval mérsékeltebb volt ez a trend, mindössze 9 százalékos. Ezt kutatók azzal magyarázzák, hogy a szűréseknek, a nők felvilágosításának és a jobb terápiáknak köszönhetően hiába csökkent például az emlődaganatban elhunytak száma 7 százalékkal, ha közben a nők körében is jelentősen emelkedik a tüdőrák előfordulása.
2004 és 2014 között mindkét nemnél emelkedett a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganatai által okozott korai halálozás is. Pedig ez az a rákfajta, amit korai szakaszban jól lehet szűrni és az egyik legjobban gyógyítható betegség lenne. Kedvezőtlenül alakulnak a hasnyálmirigyrák halálozási mutatói is, ami ugyancsak életmódbeli tényezőkkel (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás) függ össze: 2004-2014 között 19 százalékkal nőtt a halálesetek száma, olvasható Kásler Miklós, Ottó Szabolcs és Kenessey István A rákmorbiditás és -mortalitás jelenlegi helyzete a Nemzeti Rákregiszter tükrében című 2017-es tanulmányában. Az már szinte eredménynek tekinthető, hogy a prosztatarák miatti halálesetek száma ebben az időszakban nem emelkedett (évi 1200-1300 körül marad).
Dohányzás, dohányzás és megint a dohányzás
A rákos megbetegedéseket jól azonosítható faktorok okozzák. Ezek az elhízás, az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és az alkoholhasználat, illetve a környezeti ártalmak (szennyezett talaj és levegő, egészségre ártalmas ivóvíz, az épített környezetből fakadó ártalmak, a háztartások kemizációja, az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás kockázatai stb.).
Ezek közül is kiemelkedik a dohányzás, amely a rák legfontosabb kockázati tényezője, és a rákos halálesetek 22 százalékáért felelős. A tüdőrákos betegek közel 90 százaléka dohányos. Ebben a tekintetben Magyarország különösen rosszul áll.
Az OECD-országok között a magyar lakosság a legtöbbet dohányzók közé tartozik.
Az OECD-átlag 18 százalék, Magyarországon a lakosság 26 százaléka dohányzik – hasonló arányban, mint Görögországban, Törökországban vagy a még egészségtelenebbül élő Indonéziában. A dohányzás szintje Mexikóban a legalacsonyabb – ahol érdekes módon a legalacsonyabb a rákos halálozás. Ezek az összefüggések azonban nem mindig ilyen egyértelműek. A szomszédos Ausztriában például hasonló mértékű cigarettafogyasztás mellett a rákhalálozás 2,5-szer kisebb, mint nálunk. Az eltérést a fokozottabb stressz, az alacsonyabb életszínvonal, a rosszabb higiénés körülmények és az életmód különbözősége magyarázhatja.
Az vitathatatlan, hogy Magyarországon a dohányzás visszaszorítására jelentős lépések történtek. A dohányzás kitiltása a közforgalmú helyekről nem csak a nemdohányzó felnőttekre, gyermekekre, várandós nőkre és a magzatokra rendkívül veszélyes passzív dohányzás ártalmait csökkentheti. A korlátozások miatt maguk a dohányosok is kevesebb cigarettát szívnak.
Két rizikócsoport helyzete különösen aggasztó. Riasztóak a 15 éves korosztályra vonatkozó adatok mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás területén.
A gyermek- és fiatalkorúak dohányzásának növekedésével magyarázható, hogy Magyarországon már a 40–59 év közötti korosztályban is megemelkedett a tüdőrák-halálozás.
A másik veszélyeztetett csoportot a magyar nők jelentik. Az ő körükben – különösen a középkorúak között – szintén magas a dohányosok aránya. A női tüdőrákos megbetegedések száma emiatt 1995 óta háromszorosára nőtt. Ugyancsak jórészt a dohányzással, illetve a tömény alkohol fogyasztásával, az elhanyagolt szájhigiénével, a környezeti-munkahelyi ártalmakkal és a tumorképző vírusokkal függ össze Magyarországon az ajak-szájüregi rákok halálozásának emelkedése is.
Megelőzhető, szűrhető
Pedig ahogy az USA és más országok példája is mutatja, hosszú távon igenis lehet jó eredményeket elérni a rák elleni harcban és megmenteni több ezer életet. A rákos megbetegedések egyharmadát ugyanis meg lehet előzni, és több mint felét meg lehet gyógyítani vagy kordában lehet tartani. Az új Nemzeti Rákellenes Program szerint
ha a megelőzést nem javítják, akkor 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt fog meghalni.
A fenti adatok alapján jól látható, melyek azok a legtöbb halálesetet okozó daganatfajták, amelyek megelőzésével, szűrésével a legnagyobb eredmények érhetők el. Az emlőszűrés hatékonyabbá tételével 30-35 százalékkal lehetne csökkenteni a halálozások számát, a méhnyakrák-megbetegedéseknél 80 százalékos javulást lehetne elérni. Finnországban például a szűrésen részt vett asszonyok közül méhnyakrákban egyetlenegy ember sem halt meg.
- Emlő- és méhnyakrák: Hiába indultak el már 2002–2003-ban az országos emlő- és méhnyakrákszűrések, ezek eredményei máig nem kielégítőek. A tavalyi rák világnapon az egészségügyi államtitkár azt mondta: az érintett női korosztálynak máig csak 30 százaléka vett részt a szűréseken. A diagnosztizált méhnyakráknál az esetek 99 százalékánál kimutatható a humán papillomavírus (HPV) jelenléte. Az oltást 2014 szeptemberétől ingyenessé tették a 12. évüket betöltött hetedik osztályos lányoknak. A 2017–2018-as tanévben a diákok 74,7 százaléka kérte az oltást, 10 ezer lányos szülő azonban nemet mondott a megelőzésre. Miután látható, hogy a megelőzéssel nagyon sok életet meg lehet menteni, ebben a harcban szinte minden eszköz megengedett: rózsaszínre lehet festeni a Lánchidat vagy Beszélő bugyik bisztró címmel is lehet figyelemfelkeltő kampányt szervezni. A szűrések helyzetén a kormány azzal próbál javítani, hogy a védőnőket is bevonták a vizsgálatok szervezésébe, és tíz új, emlőrákszűrésre is alkalmas busz állt munkába, amelyek segítségével a kis falvakban élőkhöz is eljutnak.
- Vastagbélrák: A magyar egészségügy legnagyobb adóssága az országos vastagbélrák szűrések bevezetése volt. Az Eurostat 2017-es adatai szerint a vastagbélrák standardizált halálozási aránya Magyarországon volt a legmagasabb: 10 ezer betegből 6 ezer meghal. Mire a beteg orvoshoz kerül, általában már késő, pedig a korai felismeréssel több ezer életet lehetne megmenteni. A szűrés bevezetését 1993 óta (!) tervezik. Mi 2008-ban írtunk arról, hogy 50 év felett milyen nagy szükség lenne ezekre a vizsgálatokra. A szakma ezután hosszú ideje vitatkozott a megfelelő módszeren: azonnali, biztos eredményt adó vastagbéltükrözés vagy székletvérvizsgálat. Eltelt újabb tíz év, ezalatt több ezer ember halt meg. Idén ősszel aztán nagy nehezen elindultak az országos szűrések. Ehhez az 50–70 év közöttieknek a háziorvosok segítségével két egymást követő nap székletmintáját kell egy lezárt borítékban postára adni. Gyanú esetén vastagbéltükrözést végeznek.
- Tüdőrák: Bármennyire is nehéz elhinni, a tüdőrák is megelőzhető betegség, hiszen elsődleges rizikófaktora a dohányzás. Régen megszűntek a kötelező tüdőszűrések, amelyeket amúgy eredetileg a tbc korai felismerésére vezettek be, de a vizsgálat nem volt 100 százalékosan biztos módszere a tüdőrák diagnosztizálásának. Ettől függetlenül a tüdőrákos esetek nagy részét ma is tüdőszűrésen fedezik fel. A korai felismerésre jóval alkalmasabb az alacsony dózisú CT, mert ez sokkal pontosabb és részletgazdagabb képet ad a tüdő egészéről. A Nemzeti Rákmegelőzési Program is javasolja ennek bevezetését, de ez legkorábban csak 2022-re válhat szervezett szűrőprogrammá, mert legalább 25-30 gépre lenne szükség az országban. Ön szerint az ehhez szükséges 12-13 milliárd forint sok vagy kevés? Addig is ez a vizsgálat bizonyos magánklinikákon elvégezhető 15 ezer forint körüli összegért. Elsősorban azoknak ajánlott, akik legalább 15 éve dohányoznak, vagy 15 éve leszoktak, de korábban erős dohányosok voltak, vagy családjukban előfordult daganatos betegség. Ennek a szűrésnek a hatásossága népegészségügyi szinten 50 éves kor feletti nagy dohányosokban mutatható ki.
Más területeken is történtek lépések tavaly a daganatos betegségek elleni küzdelemben. Miután a rák felismerésénél nagyon számít az idő, bevezették a 14 napos szabályt is: akinél állami kórházban daganat gyanúja merül fel, annál két héten belül el kell végezni a képalkotó vizsgálatokat. Az egészségbiztosító is igyekszik lépést tartani a legújabb gyógyszerek beszerzésével: legutóbb októberben fogadtak be a támogatási körbe emlő- és tüdődaganatok, prosztatarák, melanóma esetén használható új onkológiai készítményeket.
Tudjuk, sok hiányossága van a magyar egészségügynek, de pont a daganatos betegségek esetén nem lehet mindig mindent csak az egészségügyre hárítani:
az egyén felelőssége is fontos a saját egészségéért.
Ha van szűrővizsgálat, el kell menni. Ha nincs, az ember maga gondoskodhat a megfelelő vizsgálatokról. Ha furcsa tüneteket észlel, érdemes elmenni orvoshoz, hogy kizárhassák a komolyabb bajt. Ezenkívül lehet többet mozogni, le lehet fogyni, lehet egészségesebben táplálkozni, kevesebbet inni, megtanulni kezelni a stresszt, és le lehet szokni a dohányzásról.