Az elmúlt egy évben számos változás történt karunkon, ami a munkatársak és a hallgatók jólétével volt összefüggésben, ahogyan a külkapcsolatok terén is beszámolt újdonságokról, előrelépésekről éves értékelésében, összegzésében dr. Tényi Tamás professzor, általános, diákjóléti és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettes. Méltatta annak a közel száz munkatársnak a tevékenységét is, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy több területen fejlődhessenek, új irányokat szabhassanak elképzeléseiknek.
Schweier Rita írása
- Sokféle jóléti terület tartozik a feladatköréhez, ezek egyike az Egészségpszichológiai Konzultációs Szolgálat működtetése, aminek hatékonysága megkérdőjelezhetetlenné vált az elmúlt évek során. Vannak-e ezzel kapcsolatosan új elképzelések?
- A szolgálat tevékenysége valóban hosszú évekre nyúlik vissza, és pozitívak a vele kapcsolatos visszajelzések. Szakmai felügyeletét, koordinációját az előző dékántól, dr. Miseta Attilától kaptam feladatul második ciklusa idején. Nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki – a régi ismeretség okán is – dr. Varga Józseffel, a szolgálat vezetőjével, akivel 2014-ben sikerült pontosan meghatároznunk a szolgálat profilját, kompetenciáit, így ma már pontosan látható, mely esetekben, hogyan tud a szolgálat segíteni, és mikor kell más ellátórendszerek támogatását igénybe venni. Ez nagy biztonságot ad úgy a szolgálat munkatársainak, mint nekünk, a Pszichiátriai Klinikán dolgozóknak. A hagyományos egyéni, szakmai konzultációk mellett szerencsére számos új, csoportos technikai elem is megjelent az elmúlt években az Egészségpszichológiai Konzultációs Szolgálat munkájában, így például a rövid stresszkezelő módszer, vagy a különféle tanulástechnikai kurzusok. Ezeknek a honlapon és a közösségi oldalon is egyre színesebbé vált a megjelenésük.
- A kar munkatársai is igénybe veszik a szolgálat segítségét, vagy inkább csak a hallgatókra jellemző ez?
- Több a hallgató, de azért elvétve megfordulnak náluk a kar munkatársai is. A legnagyobb létszámban a magyar hallgatók veszik igénybe a szolgáltatást, utánuk következnek az angol, majd kisebb számban a német diákok.
- Lehet-e csoportosítani azokat a problémákat, amikkel felkeresik a szolgálatot?
- A külföldi hallgatók sok esetben küzdenek beilleszkedési nehézségekkel az őket ért nagy kulturális változások miatt, amellett, hogy a felnőtté válás időszakát sem élik meg könnyen, ahogyan a magyar hallgatók sem. A szülőkről való leválás és a magánéleti, párkapcsolati aspektusok is jelenthetnek problémát. Más jelleget kap a tanulással kapcsolatos teher is, hisz eltérő követelményekkel találkoznak, mint amiket megszoktak a középiskolában. Az akadályok sikeres legyőzéséhez új tanulástechnikai módszereket is szükséges lehet elsajátítaniuk. Nagyon széles tehát az a terület, az a problémakör, amit a szolgálat pszichiátereinek, pszichológusainak, konzultánsainak kezelni kell. Az említett új típusú kurzusok nem kimondottan bizonyos problémákra fókuszálva nyújtanak segítséget, hanem átvitt értelemben járulhatnak hozzá azok könnyebb megoldásához. Ezek egyébként a Dékáni Hivatal munkatársai számára is elérhetőek, és hasznosaknak bizonyulnak.
- Nagy hangsúlyt fektetnek a drogprevencióra is.
- Már az első dékánhelyettesi ciklusom alatt is szembesültem a drogfogyasztás problémájával, és az ezzel összefüggő tanulási, beilleszkedési gondokkal. Szervezett formában ennek kezelése, megelőzése az elmúlt egy évben indult el egy együttműködés formájában, amit a pécsi Drogambulancia munkatársaival kezdeményeztünk a hallgatói önkormányzattal, az EGSC-vel, valamint pszichiáter, pszichológus szakemberekkel közösen. A drogfogyasztás tetten érhető az egyetemi bulikhoz kapcsolódóan - amilyen a kari gólyabál vagy az International Evening -, továbbá a külső, a városban rendezett programok során.
Látva az országban és a világban történteket, sajnos nem szabad naivaknak lennünk és túlzott optimizmussal áltatnunk magunkat, de a prevencióra nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Ennek részeként szórólapokat is kihelyeztünk az egyetem különféle karaira és külső helyszínekre is, és bízunk abban, hogy a HÖK és az EGSC révén a hallgatók körében is elindul a segítő aktivitás folyamata. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kortárs segítők tevékenysége nagyon hatékony.
- Nem veszít a népszerűségéből a Bringás reggeli programja, ami egyik üde színfoltja a jóléti kezdeményezéseknek.
- Igen, ez amolyan promóciós találkozó is abban a vonatkozásban, hogy a kar vezetése balesetvédelmi tájékoztatóval, a kerékpárok felszereltségének ellenőrzésével, bővítésével, kisebb ajándéktárgyakkal szeretne segítséget, egyben további ösztönzést adni a biciklijüket gyakran használó diákoknak és munkatársaknak. Egy másik kezdeményezés is elindult ezzel kapcsolatosan, ennek része, hogy a testnevelési kurzusok között a kerékpár kurzust is felvehetik a hallgatók, és igazoltathatják ennek teljesítését. Törekszünk arra, hogy egyre több, biztonságos biciklitárolót sikerüljön kialakítani az egyes telephelyeken, mert a számuk még mindig nem elegendő. Visszatérő kérdés a bicikliutak kiépítésének ügye is, amiről még tavasszal egyeztettünk a város vezetőivel. Célunk az, hogy ezek az utak érintsék azokat a területeket, ahol oktatási, klinikai tevékenység zajlik. Kisebb szakaszok ugyan már léteznek, de további fejlesztések szükségeltetnek. Egy kis kerékpár munkacsoport is létrejött a karon azért, hogy időközönként áttekintsük a történteket. Terveztünk egy Pécs-Orfű biciklitúrát is, amit megismétlünk majd, mivel legutóbb az időjárás közbeszólt, és nem tudtuk megvalósítani a programot.
- A művészeti tevékenységek megjelentetését, felkarolását is fontosnak tartják és támogatják.
- Igen, ennek további lehetőségein folyamatosan gondolkodom. Szeretném segíteni a hallgatók és a munkatársak spontán önkifejező tevékenységének, törekvéseinek a bemutatását, ezért bővítettük a fotó-és művészeti jellegű pályázatainkat. „A hónap kari fényképe” már most is létezik, ahogyan „A pécsi egyetem hallgatói szemmel” is, utóbbinál különféle műfajokban várjuk a diákok alkotásait. „Nyári élményeim” címmel is kiírtunk pályázatot, szélesek tehát a lehetőségek. Jó lenne az Orvoskari Hírmondó és a Confabula mellett egy külön lapot is létrehozni ezek bemutatására. Tervezünk egy könyvsorozatot is, „Híres pécsi orvosok” címmel, ami a kiváló, régi kollégák munkásságát tekintené át dokumentumokkal, tanulmányokkal, régi írásokkal, visszaemlékezésekkel, így állítva méltó emléket nekik. Hasonló egyébként már született, Schmidt Pál tollából, aki két könyvet is írt a neves pécsi orvosprofesszorok, főorvosok munkásságáról, rövid tanulmányok keretében. A mostani elképzelés kissé eltér ettől, mert elgondolásunk szerint külön könyvek születnének egy-egy jeles személyiség bemutatásáról. Az első ilyet Reuter Camillo professzorról tervezzük megjelentetni, aki a két világháború között az Ideg-és Elmeklinikának volt az igazgatója, és munkásságához fűződik a klinika pszichopatológiai rajz- és festménygyűjteményének az összegzése. Ő két alkalommal az egyetem dékánja is volt, valamint a pécsi értelmiség meghatározó, mintaadó alakja. Úgy gondolom, hogy ezek a munkák a szűkebben vett szakmai vonatkozásokon túl történelmi, társadalmi korrajzként is szolgálhatnának, tehát több szempontból is értékesek lehetnek.
- A külső környezet alakításában, módosításában is fontos, koordináló szerep jut Önnek, ami a kar tereire, kiszolgáló helyiségeire vonatkozik. Az új elméleti, oktatási tömb létrejöttével ez talán még látványosabb lesz, hisz bővülni fognak a közösségi együttlét színterei, ahogyan az étkezési lehetőségek is.
- Én csak kullogok az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos megbeszéléseken dékán úr mögött, hisz ez az egyik kedvenc területe, amit a szívén visel. / mosolyog – a szerk. / Jelenleg egy kis éttermünk van a Magatartástudományi Intézet épülete alatt, és a büfék is a korábbi tulajdonosi háttérrel működnek. Az új tömbben egy olyan új étterem létrehozását tervezzük, ami az egészséges táplálkozás alapelvén nyugszik, sokszínű választékkal bír, ezáltal a különféle világrészekről érkező hallgatók is megtalálhatják a számukra megfelelő étkeket. A magyar konyha jellegzetességei mellett szeretnénk megjeleníteni a különféle tájegységek konyháit is. Emellett lényeges, hogy a speciális igényeket is ki lehessen elégíteni, azaz a vegetáriánusokéit, a vegánokéit, illetve a különböző diétás elvárásokat.
- Új fejlemény a karon az Emeritus Klub megjelenése.
- Ennek létrejöttét dékán úr és dr. Füzesi Zsuzsanna professzor asszony kezdeményezte. A klub működésének lényege, hogy évente 2-3 alkalommal az emeritus professzorok találkoznak, és egy-egy ebéd vagy vacsora közben friss információkat kapnak a kar helyzetéről, terveiről, dékáni beszámolók formájában. Emellett tudományos előadásokat is tervezünk, amik egy-egy sokakat érdeklő témában hangzanak el. A lényeg a kötetlen, baráti együttlét, amikor a résztvevők beszélgethetnek a múltról, a közös élményeikről, a családról vagy épp a legfrissebb tudományos eredményekről, hisz ez egy kitűnő szellemiségű közösség. Vezetését dr. Fischer Emil professzor vállalta, aki ezt nagy lelkesedéssel, odafigyeléssel és szeretettel teszi. Fontos megjegyeznem, hogy ez a klub nem riválisa a Tanári Testületnek, hisz utóbbiban fiatalabbak, igazgatók is helyet foglalnak, és annak programja szorosabban kapcsolódik az egyetem aktualitásaihoz, mindennapjaihoz. Ennek munkáját dr. Dóczi Tamás professzor irányítja.
- Fontos, hogy legyenek közös ünnepek is, amik segítik a közösség formálását és összetartozásának erősítését, az együttes élmények átélését. Ezen a területen is elindultak újítások.
- Új rendezvény a Breakfast Party a Dékáni Hivatal munkatársai számára, akik közel százan vannak. Karácsony közeledtével egy közös reggelit jelent ez, amikor kötetlenül lehet értékelni az évet, beszélgetni a tanulságokról, a tervekről, egyben a dékáni vezetés részéről megköszönni az éves munkát. Mi, vezetők nem tudnánk eredményesen dolgozni, ha ez a csapat nem állna mögöttünk, és nem végezné el a munka jelentős részét, tehát hálával tartozunk nekik.
A Titkárnő Klub is egy új kezdeményezés, ami nem kizárólag a titkárnők, hanem a különböző intézetekben az adminisztratív feladatokat végzők találkozóját jelenti, Varga Zsuzsannának, a Dékáni Hivatal vezetőjének a szervezésében. Az első összejöveteleket nagy érdeklődés övezte és jó hangulatban is zajlottak.
- A külkapcsolatok terén milyen feladatok hárulnak Önre?
- Ez a terület hangsúlyos szerephez jut az egyetemi és a dékáni vezetésben is, így ebben csak egyike vagyok a felelősöknek. Éveken át dr. Menyhei Gábor professzor vezette a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságát, nemrégiben dr. Büki András vette át a feladatát. Ez a bizottság, illetve az ehhez köthető iroda koordinálja sok vonatkozásban a külkapcsolatokat. A tervek között közös PhD-programok és az Erasmus-programok fejlesztése is szerepel.
Új fejlemény – főként dr. Reglődi Dóra tudományos dékánhelyettes és dr. Büki András professzor érdemeként – a Visiting Professorship rendszer, aminek a lényege, hogy egy-egy külföldi professzor, kutató hosszabb időre, több hónapra is meglátogathassa a karunkat, és megfelelő honorárium mellett nálunk oktasson, kutatást vezessen.
Távoli egyetemekkel is szaporodnak a kapcsolatok, legutóbb három új japán, és két új amerikai egyetemmel vettük fel a kontaktust amellett, hogy a Buffalo Egyetemmel régóta prosperál az együttműködésünk. Két új, pszichiátriai vonatkozású kapcsolatot is szeretnék megemlíteni. A Würtzburgi Egyetem Pszichiátriai Tanszékével szerveztünk egy közös pszichiátriai szimpóziumot márciusban Pécsett, én pedig most októberben jártam náluk. Az ottani tanszékvezető külkapcsolati dékánhelyettese is az ottani egyetemnek, ami a további kapcsolatbővítésben nagy szerepet játszhat amellett, hogy a két tanszék közös kutatásokat is végez több, mint egy éve.
Örömmel készülünk az Ulmi Egyetemről Spitzer professzornak, a német pszichiátria jelentős alakjának az előadására is, aki jövő tavasszal érkezik ide, és egy nagyon izgalmas témáról tart előadást. Arról beszél majd, hogy a különféle, modern infótechnikai eszközök túlzott, több csatornás, párhuzamosan folytatott használata – pszichiátriai vonatkozásban - milyen károkat okozhat. Azért is érdekes ez a téma, mivel ma még vitatott, nem mindenki fogadja el ennek létjogosultságát. A kapcsolatépítésnek ez is fontos eleme lesz.
- Az oktatókórházakkal való kapcsolattartás is az Ön felügyelete alá tartozik.
- Dr. Bellyei Árpád professzor rendszeresen látogatja az oktatókórházainkat, és ezekre időszakosan dékán úrral mi is elkísérjük. Ő jó érzékkel látja meg azokat az igényeket, amik az egyes intézményeknél jelentkeznek, és megtalálja a módját a segítségadásnak is. A kórházak oktatási tevékenységét dr. Czopf László dékánhelyettes kíséri figyelemmel, a cél az, hogy a kari követelményeknek megfelelően, hatékonyan segítsék a képzést. Vannak tehát ezen a területen is remek segítőim.
Új fejlemények ezzel kapcsolatosan is történnek, kihelyezett tanszékek alakulnak, jelenleg épp Győrött van erre igény. Fontos a „Hova tovább?” nap is, ami már évek óta zajlik, ennek keretében az oktatókórházaknak lehetőségük van a jövendőbeli rezidensek számára bemutatni kínálatukat. Ezen részt vesznek az oktatókórházak vezetői is, akik képet adnak intézményükről és álláslehetőségeikről, emellett a rendezvény jó lehetőséget kínál a dékáni vezetéssel való eszmecserére is.