A felvételi pontok számítása kétféleképpen történhet: vegyesen (érettségi pontok+ tanulmányi pontok), vagy az érettségi pontokat megduplázva. Ehhez adódnak a többletpontok.
Vegyes pontszámítás
| Tanulmányi pontok | max. 200 pont |
| Érettségi pontok | max. 200 pont |
| Többletpontok | max. 100 pont |
| Összesen | max. 500 pont |
Érettségi pontok duplázva
| Érettségi pontok | max. 200 pont |
| Duplázva | max. 400 pont |
| Többletpontok | max. 100 pont |
| Összesen | max. 500 pont |
A felvételi eljárás során minden esetben azt a pontszámítási módot alkalmazzák, amely a felvételiző számára kedvezőbb. A pontszámítás automatikusan történik.
1. TANULMÁNYI PONTOK - LEGFELJEBB 200 PONT
A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni.
A középiskolai érdemjegyek esetén a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek összegét kettővel meg kell szorozni (100 pont)
+
Az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni (100 pont)
2. ÉRETTSÉGI PONTOK - LEGFELJEBB 200 PONT
Az érettségi pontokat már nem az összes, hanem csak két kötelező vizsgatárgy százalékos eredményei alapján kell kiszámolni. A pontszám egyenlő az érettségin elért százalékos eredménnyel. Ha valaki tehát száz százalékosan teljesít egy tárgyból, azért 100 pont jár. Két tárgy esetén így jön ki a maximum 200 pont.
3. TÖBBLETPONTOK - LEGFELJEBB 100 PONT
| legalább 45 százalékos eredményű emelt szintű érettségi | 50 pont |
| középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga | 28 pont |
| felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga | 40 pont |
A felvételiző emelt szintű érettségiért 50 többletpontra jogosult (max: 100 pont). Nyelvvizsgá(k)ért legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
Ponthatárok meghúzása felsőoktatási intézményekben
A felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárokat az országos államilag támogatott hallgatói létszámkeret, az adott egyetemre, egyetemre összesen felvehető létszám (ún. kapacitás), valamint maguk a jelentkezők is befolyásolják választásaikkal és megszerzett pontszámaikkal.
Tehát:
államilag támogatott hallgatói létszám+egyetem kapacitás létszáma+jelentkezők száma, hozott pontja= Adott év ponthatára
A ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, melyhez az Educatio Nonprofit Kft. nyújt informatikai, szakmai hátteret. Munkájukat olyan összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított jelentkezési rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által felvehető hallgatók számát is.
Létszámkeret és az összlétszám
A kormány évről évre meghatározza a felsőoktatás államilag támogatott létszámkeretét - azaz országosan megállapítja, hogy az egyes képzési területeken hány hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. (Ehhez jön még a költségtérítéses képzésekre felvehetők száma, együtt adják az egyetemek, egyetemünk által felvehető összlétszámot.)
Az algoritmus működése
A számítógépes rendszer - az általuk elért felvételi összpontszám alapján - szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Amennyiben egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább.
Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető létszámkeretet vagy az intézmény adott képzésre vonatkozó keretét.
Így tehát a ponthatárok országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön megállapítva születnek, hiszen minden intézmény más és más ponthatárnál éri el az általa felvehető összlétszám határát. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező arra a képzésre nyerjen besorolást, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.
Lehet előre becsülni a ponthatárokat?
A fentiekből is látszik, hogy a ponthatárokat több, évente eltérő változó is alakítja. Ilyen például a jelentkezők teljesítménye. Minél több jelentkező szeretne bejutni az adott képzésre, annál valószínűbb, hogy ott magas lesz a megállapított ponthatár. Ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni.
Az elmúlt évek felvételi pontjai: PTE-ÁOK PTE-GYTK
Forrás: Felvi.hu