Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg a Pécsi Tudományegyetemen az a projekt, amelynek célja a chip-technológia alkalmazása a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növeléséért. A 48 hónap időtartamú, közel 2 milliárd forint európai uniós támogatással járó kutatói program záró videókonferenciáját tartották június 3-án.
A projekt eredményeiről hazai és nemzetközi folyóiratokban 39 tudományos közleményt jelentettek meg, és jelenleg 4 cikk áll közlés, illetve elfogadás alatt. A projekt rendkívül sikeresnek mondható a létrejött innovatív eredmények tekintetében is. Összesen 5 darab szellemi alkotást azonosítottak, melyeknek újdonságát a 18 országban megadott szabadalmak bizonyítják Németországtól Svédországon át az Egyesült Királyságig, és további 6, folyamatban lévő szabadalmi eljárás sikeres lezárását várják többek között Ausztráliában.
A Pécsi Tudományegyetem dr. Kovács L. Gábor professzor, akadémikus szakmai vezetésével valósította meg a projektet. A 2016. október 1-jén indult, 100 százalékos támogatási intenzitású pályázat jelenleg az egyetem 5 legfontosabb ipari projektjei között szerepel.
A szakmai tevékenységet kilenc intézet kutatói végezték: a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, a Szentágothai János Kutatóközpont, a Laboratóriumi Medicina Intézet, az Orvosi Biológiai Intézet, az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, a Gyógyszerészi Biológia Tanszék, valamint a Fizikai Intézet munkatársai.
A projekt elvárt kimenetele volt, hogy a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatai a gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak, koncepciójában az alkalmazott kutatást célozta. A projekt célja volt továbbá, hogy sikeresen hangolja össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárás pedig az volt, hogy az eddig mesterséges megtermékenyítéssel elért eredményességet jelentősen javítsa.
A pályázat során megvalósuló kutatással a mesterségesen megtermékenyített embriók életképességének mikroszkopikus vizsgálatát új megközelítésű, nem-invazív biokémiai módszerekkel egészítették ki a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy az emberi embriók nem válnak közvetlen vizsgálati módszerek alanyaivá, ugyanis a kutatások és diagnosztikus eljárások során kizárólag az embriót - fejlődése első napjaiban - körülvevő tenyésztőfolyadékot használták fel. Ezt a tenyésztőfolyadékot a normál klinikai rutin során az embrió beültetését követően megsemmisítenék. Molekuláris biológiai, genetikai, illetve fehérjediagnosztikai eszköztárral e folyadék felhasználásával valósítanak meg a szakemberek legnagyobb eséllyel megtapadó embriók azonosítására alkalmas, a meglévő módszereket kiegészítő betegágy melletti (point-of-care) gyorsteszteket.
A pályázatban bemutatott eredmények közvetlen folytatására komoly reményeket ad az a hír – amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársai fogalmaztak meg Palkovics László miniszterre hivatkozva -, amely szerint a Pécsi Tudományegyetem „Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium” programját a kormány az elkövetkező években anyagilag támogatja.
Forrás:
PTE
Fotó:
MTI