„Azon vagyunk, hogy egyre többek tudatába beépüljön mindaz, amit mi képviselünk”

2020. augusztus 7.

Az egészségügy területén végzett magas színvonalú szakmai munkájáért Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült dr. Kiss István, karunk Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi tanára, igazgatója, amit július 6-án, a Pesti Vigadóban szervezett Semmelweis-napon vett át. A professzor 2013 óta áll az intézet élén, és azóta több változást, kezdeményezést is elindított, amik között akad igen látványos is. Az elmúlt hét évre visszanézve büszkén sorolja, mi mindent értek el a csapatával, és arról is beszél, mennyi feladat vár még rájuk.

 

Schweier Rita írása

 

- Büszke vagyok a kari egészségtervre, egészségprogramra, amivel a külső szemlélők is sokat találkozhattak a közelmúltban, emellett a szakmai sikereinkre is. Jelen vagyunk a Kiváló Szerzők között a kollégáimmal, és az egyik munkatársam a nemrégiben OTKA-pályázaton is nyert. Jól állunk az impakt faktorok és a végzett PhD-hallgatóink számát tekintve is. Elégedett lehetek intézetünk személyi összetételével is, bár a német oktatás terén még vannak nehézségeink. Annak is örülök, hogy gyorsan és zökkenőmentesen tudtunk átállni a home office-ra, sikerült megtartanunk online az órákat, kidolgoztunk oktatási anyagokat, és rendben zajlott a vizsgáztatás is. Mindez azt mutatja, hogy vannak energiák és tartalékok bennünk.

- Hogyan sikerült egy ilyen remek csapatot verbuválnia?

- Nem vagyok meggyőződve arról, hogy nagyon jó vezető lennék, de tanultam a kezdeti hibáimból, hogy aztán elkövessek másokat. / mosolyog – a szerk. / Azt ma már tudom, hogy mindenkinek nem lehet megfelelni. Úgy érzem, jó ma ebben az intézetben dolgozni, és ezt hallom a munkatársaimtól is. Oka lehet, hogy mindannyian komolyan vesszük, amit csinálunk, hittel, lelkesedéssel állunk a munkának, még akkor is, ha a népegészségtan, illetve a népegészségügy jelenleg is mostoha területnek számít. Most a koronavírus járvány megmutatta, hogy mennyire fontos a megelőzés, és mindaz, amivel foglalkozunk, mert ha nincs egy jól működő népegészségügyi rendszer, akkor egyik pillanatról a másikra felfordulhat a világ. A krónikus, nem fertőző betegségek azonban legalább ennyire lényegesek, ha nem lényegesebbek - a szív-és érrendszeriek vagy a daganatok -, és ezek megelőzésében sajnos nem állunk jól.

- Épp a mostani járvány okán lehetségesnek tartja, hogy felértékelődik a népegészségügy szerepe?

- Bár így lenne, ám nem hiszem, hogy ez gyorsan és automatikusan történik majd. A döntéshozók és az emberek is annyit látnak mindebből, hogy a vírusokra fel kell készülni. Elképzelhető, hogy mindez a népegészségügyön belül létrehoz a későbbiekben egy átrendeződést, és ezáltal a fertőző betegségek is előtérbe kerülnek, de ez csak feltevés. Attól tartok viszont, hogy hosszú távon a legfontosabb területeken – a szív-és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek terén – nehéz lesz előrelépni.

A népegészségtan presztízsének emelésében igazán azok a változások segíthetnek, amik a szakképzés átgondolásában és átalakításában indultak el. Ennek eredményeképp a népegészségügyben dolgozók közelebb kerülhetnek az emberekhez, és végre végezhetnek majd olyan tevékenységet, amelyet eddig egy könyvelő, vagy egy kőműves azáltal, hogy elment egy hétvégés tanfolyamra, majd életmód tanácsadóvá vált. Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsgával ezt eddig lehetetlenség volt megtenni. Ennek a szakvizsgának a megelőző orvostan részét igyekeztünk hangsúlyossá tenni. Eddig ezzel a végzettséggel pusztán a népegészségtan területén lehetett elhelyezkedni, ami az ÁNTSZ megszűnése és kormányhivatallá alakulása óta a szakorvosok számára nem túl fényes perspektíva, mert a hivatali része egyre erősebbé vált. Ha azonban a megelőző orvostan működik, akkor már lehet kommunikálni az emberekkel, egyéni egészségtervet készíteni, tényleges tanácsadást folytatni. Ez jelentheti a valódi forradalmat, és talán egyszer divatszakmává válhat ez is.

- Néhány éve fájlalta, hogy a külföldi hallgatóknak nincs tankönyvük. Történt ebben is előrelépés?

- Annyiban történt változás, hogy a nemrégiben létrejött POTEPédiára folyamatosan készítünk digitális tananyagokat, amik segítik őket a felkészülésben. A tanulás szempontjából ez egy sokkal jobb, kényelmesebb megoldás, mint a tankönyv, arról nem is beszélve, hogy évente felülvizsgálva megújítható, átalakítható. A magyar nyelvű tankönyvünk egyébként még használható, az előadásainkban az újszerűséget hozzá tudjuk fűzni a leírtakhoz, de hosszabb távon már a magyar hallgatóknak sem fogunk új tankönyvet írni, hanem esetükben is a digitális platformra támaszkodunk.

- Változott-e az elmúlt években az intézet profilja a kutatás területén?

- Igen, kiterjedtebbé vált. Az egyik fő profilt továbbra is a daganatkutatás, illetve az azzal kapcsolatos megelőzés képezi, ahogyan volt ez az elődöm, dr. Ember István professzor idejében is. Az állatkísérletek és a molekuláris biológiai vizsgálatok mellett számos más, új kutatási terület is megjelent: a dohányzási szokások alakulása, az orvostanhallgatók mentális egészsége, a városi egészség, az egészségföldrajz, a történeti egészségtani problémák témaköreiben, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, főként a roma népesség egészségi állapotával kapcsolatos biomarkerek tanulmányozása. Ígéretes vizsgálatok zajlanak kutyákkal, akik a szaglásukkal remélhetőleg hozzájárulhatnak egyes betegségek gyors, korai azonosításához. Foglalkozunk a kemoprevencióval állatkísérletekben, sejttenyészetben, a daganatok iránti egyéni érzékenységgel emberekben, kiterjedten zajlanak a geno- és ökotoxikológiai vizsgálatok, és ide sorolnám a balneológia bizonyos aspektusait is. A gyógyvizek egészségre gyakorolt hatása régről ismeretes, ám az, hogy ezzel tudományos igénnyel foglalkozzanak, az újabb keletű. Intézetünkben dr. Varga Csaba professzor vezetésével van egy munkacsoport, ami ezt vizsgálja a gyógyfürdőkkel együttműködésben.

- Hogyan áll a saját maga által kedvelt témakörrel: a személyre szabott prevencióval, és az ezzel kapcsolatos genetikai vizsgálatokkal?

- Sokáig sokan azt gondolták, hogy ez egy bizonytalan terület, ám a nemzetközi, szakmai társaságok ma már egyre inkább elismerik ennek létjogosultságát, és ebben látják a jövőt. Ez azonban még valóban csak a jövő, mert nagyon sok információ szükséges hozzá. A korábbi, jogos félelmek abból adódtak, hogy ha nem megfelelő és elegendő bizonyítékkal támasztunk alá bizonyos genetikai vizsgálatokat, akkor az megtévesztő hatást kelthet: ami ugyanis igaz lehet a magyar népességre, az nem biztos, hogy áll a németre vagy a kínaira. Egyre inkább szaporodnak ezek a genetikai vizsgálatok, és úgy látom, hogy jó irányban haladunk.

- Elsőként említette a büszkeségei között a kari egészségterv és egészségprogram létrejöttét, aminek a nyomán egy honlapot is alkottak. Ezt többen is „nagy vívmányként” említik, mert sokakat sikerült megszólítaniuk vele, üdítően hatott a közhangulatra, és nem utolsósorban felhívta a figyelmet Önökre, az Önök tevékenységére.

- Szerencsére elértük vele a célunkat. A miénk egy elméleti intézet, nem klinika vagyunk, azonban a megelőzés területén nekünk is hallatni kell a hangunkat, ahogyan a kardiológus sem csak oktatja a tudományát, hanem műveli is, gyógyítva a betegeket. Szerencsére egyre több projektben tudunk valódi, gyakorlati prevenciós tevékenységet kifejteni. Sok kollégámnak vannak külső kapcsolatai, és hívják őket, hogy tartsanak előadást vagy kurzust bizonyos témákban. Az egészségterv jelenti azt a platformot, ami lehetőséget ad arra, hogy ezt a karon is megmutathassuk.

Intézetünkben egy nagyon lelkes csapat dolgozik ezen: a motorja, a legfőbb szervezője dr. Horváth-Sarródi Andrea, aki a mentális egészség témakörében tanácsadásokat is tart, mellette fontos megemlítenem Wolher Veronika dietetikust, akinek a sok egyéni konzultáció mellett főzőkurzusa is van. Fontos pillérét viszi az egészségprogramnak Hanzel Adrienn gyógytornász, aki a mozgásért felel, dr. Balogh Erika, aki a dohányzással kapcsolatban nyújt segítséget, valamint Márovics Gergely is, aki az intézeten belül az informatikai részben nyújt támogatást. Rajtuk kívül többen is írnak kis cikkeket a honlapra, és jelen vagyunk a közösségi média platformjain is. Örülök annak, hogy a karról egyre többen működnek együtt velünk akár az egyes események megszervezésében, akár hosszú távú feladatokat is vállalva. Időnként szervezünk különféle figyelemfelkeltő megmozdulásokat, programokat, ilyen volt a Lépcsőfutás, a vízfogyasztási kampány, vagy a legutóbbi, online sportnapunk, ami ugyancsak sikeresnek bizonyult. Én is szigorúan tartom magam például a matricázási kampányunk keretében kirakott plakátok felhívásaihoz (aminek legfeltűnőbb elemei a liftekre kiragasztva láthatóak), és nem járok lifttel. Ma már egyre többen vannak, akik pozitív visszajelzést adnak a munkánkról, és jelentkeznek a tanácsadásainkra is. Nagyon örülök annak, hogy a tevékenységünk nemcsak nekünk, magunknak fontos, hanem a kar vezetésének is, és mindenben támogatnak minket.

- Ha jól sejtem, a jövőre nézve is ez az egyik legfőbb céljuk: aktívan jelen lenni.

- Ez egészen biztos, és azon vagyunk, hogy egyre többek tudatába beépüljön mindaz, amit mi képviselünk. Ez egy nagy kihívás, és ha csak bizonyos területen sikerül nagyobb odafigyelést elérnünk – például az egészséges táplálkozás elősegítésében – azt már nagy eredménynek tartom.

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!