„A Kormány - tekintettel a Modern Városok Program részeként megvalósuló, Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű képzései bővítéséhez kapcsolódó kapacitás fejlesztéséhez, valamint a kutatási-fejlesztési potenciáljának fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1035/2016. (II. 9.) Korm. határozatra - egyetért a Modern Városok Program keretében a Pécsi Tudományegyetem kapacitás-fejlesztés bővítésének megvalósításával, azzal, hogy a beruházás az eddig megállapított költségvetési támogatáson felül a 2020–2022-es években összesen 5 733 044 010 forint költségvetési támogatással valósuljon meg.”
A Pécsi Tudományegyetem október 27-ei sajtótájékoztatóján dr. Miseta Attila, az egyetem rektora úgy vélekedett, hogy az orvoskari beruházások a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi versenyképességének alapkövét jelentik.
"Deklarált célunk az egyetem versenyképességének és a felsőoktatás minőségének javítása, ezzel együtt a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, ami hozzájárulhat, hogy a külföldi hallgatói létszám 5000 fő felett stabilizálódjon. 2013-ban még orvoskari dékánként készítettem elő ezt a projektet dr. Füzesi Zsuzsanna professzor asszonnyal, akivel egy tanulmány segítségével kimutattuk, milyen pozitív hatásokkal jár a nemzetköziesítés az egyetemre és a városra nézve. Szerencsére a városvezetés és a térség országgyűlési képviselői is felkarolták a programunkat. A miniszterelnök úr 2015-ös látogatása során eldőlt, hogy elindulhat a Modern Városok Program részeként az a komplex egyetemi beruházás is, aminek része, de azt is mondhatnám, koronaékszere az orvoskar új elméleti tömbje" – mondta a rektor.
Hozzáfűzte, büszke arra is, hogy más MVP-fejlesztésekhez képest a Pécsi Tudományegyetem kiemelkedően jól halad, több beruházása már átadásra került, több pedig a vége felé közeledik. A komplex fejlesztéseknek valamennyi kar, szervezeti egység érezheti pozitív hatását, ráadásul ezek minden egyetemi, és minden pécsi polgárnak büszkeségére válnak, biztosan megtérülő invesztícióként az oktatásban, az egészségügyben és a kutatásban egyaránt.
Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szerint rendkívül fontos volt idejekorán észrevenni, hogy az egyik legfontosabb fejlesztési zóna ebben a régióban a Pécsi Tudományegyetem lehet. Amikor megszületett a kormány döntése a 24 milliárdos fejlesztésről, az akkori orvoskari dékán, a mai rektor, dr. Miseta Attila, és az akkori rektor, mai oktatási államtitkár, dr. Bódis József közösen tudtak egy olyan perspektívát mutatni a pécsi egyetemről, amelyből kiderült: ha fejlődik az egyetem, akkor fejlődik a város és fejlődik a régió is. A Szentágothai János Kutatóközpont és a Janus Pannonius Klinikai Tömb felújítása közelíti az Európa Kulturális Fővárosa beruházás mértékét. Az MVP-beruházások ezzel a többletforrással kiegészítve még egyszer annyi fejlesztést jelentenek az egyetemnek és Pécsnek.
Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ÁOK új épületszárnya esetében a kivitelező kiválasztását ún. design & build eljárás keretében végezte a PTE, hiszen annak megvalósítása során a beruházást úgy kellett végrehajtani, hogy a telephelyen működő 400 ágyas klinikai egységek zavartalanul tudják biztosítani a sürgősségi és egyéb ellátásokat, illetve az oktatás sem szünetelhet a kapcsolódó, régi elméleti tömbben.
„Súlyosbította a helyzetet, hogy a régi tömb elavult műszaki állapota előre nem becsülhető kockázatokat rejtett magában, mely tényezők már az akkori tudásunk szerint önmagukban is kiemelt bizonytalansági tényezőket jelentettek, amiket a megszokott közbeszerzési eljárásrendek nem tudtak kezelni. Az összetett műszaki, organizációs és pénzügyi kockázatokra kizárólag a design &build eljárás adott kielégítő választ azáltal, hogy a tervezés és a kivitelezés párhuzamosan zajlik, és rugalmasan tud reagálni a fenti összefüggésrendszerből fakadó kockázatokra. Az elmúlt mintegy 36 hónapban a kivitelezés folyamatos volt, az épület és a park jelentős része elkészült, azonban az új épületszárny használhatóságához és az optimális üzemeltetés feltételeinek megteremtéséhez szükség volt az 5,7 Mrd Ft többlettámogatás bevonására" – mondta a kancellár.
A kancellár három fő igénycsoportot sorolt fel, amire a többletforrás érkezett: a végelemekre tervezett épület telepítési igényei (laborbútorzat, információs technológia, oktatási infrastruktúra); a telephely projektjeinek egységét biztosító elemek (a parkolási helyek megduplázását szolgáló parkolólemez a Honvéd utca oldalán, a Kürt utcai behajtó létrehozása, robbanókamrák kialakítása); valamint a kivitelezői kockázatvállalás mértékének túllépéséből adódó igények (a design & build eljárás a hagyományos kiviteli terveken alapuló eljárásokhoz képest magasabb kockázatot rejt, hiszen a tényleges kivitelezési tartalom csak a kiviteli tervek után körvonalazódik).
Az Univ TV Modern Városok Programról készített kisfilmjét itt láthatják:
Forrás:
PTE