A 2020. október 8-tól hatályos új szakmai előmeneteli követelményrendszer értelmében a Magatartástudományi Intézet Orvosi Oktatásfejlesztési és Kommunikációs Tanszéke (OOKT) által szervezett Korszerű oktatási módszerek megismerése és oktatói készségek fejlesztése című kurzusa előnyt jelent a 2021. szeptember 1. után benyújtott egyetemi tanársegédi kinevezések kapcsán, és az adjunktusi kinevezések feltételeként szolgál majd. A lépés szerves részét képezi a PotePillars tanulási kultúra koncepciónak.
Stemler Miklós írása
Az egyetemi oktatás során folyamatos kihívást jelent, hogy a tudományterületük elismert szakértőinek számító oktatók nem feltétlenül rendelkeznek a tudásuk átadásához szükséges pedagógiai készségekkel, és ez még hangsúlyosabbá vált a gyors tempóban érkező új technológiai eszközök oktatásban való felhasználása kapcsán. Ezen a téren nyújt segítséget az oktatóknak a Korszerű oktatási módszerek megismerése és oktatói készségek fejlesztése című kurzus, amely betekintést nyújt a korszerű és módszertanilag megalapozott tudás-átadás kompetenciáiba. A kurzus ez év októberben az orvoskar előmeneteli feltételrendszerébe is beépítésre került; a döntés hátterébe és az oktatásfejlesztés ezzel összefüggő kérdéseibe dr. Czopf László oktatási dékánhelyettes avatott be minket, aki maga is e kurzus egyik vezető oktatója.
„A felsőoktatásban régi adottság, hogy egy tudományterület kiváló ismerői nem feltétlenül rendelkeznek a tudásuk átadását megkönnyítő módszertani ismeretekkel. Sokan szorgalomból és lelkesedésből fejlesztik ezeket a képességeket és kiváló oktatókká válnak, de legtöbben nem rendelkeznek formális tanulástechnikai, pedagógiai, oktatáspszichológiai képzéssel. Ez még inkább igaz az orvosképzésre, ahol remek szakemberek oktatnak nálunk is erősen változó pedagógiai ismeretek birtokában. Ráadásul az oktatás területe gyorsan fejlődik, számos olyan új és hatékony módszer akad, amellyel korábban nem találkozhattunk a középiskolában vagy az egyetemen. Ezért tartottuk fontosnak a kari vezetés és az Orvosi Oktatásfejlesztési és Kommunikációs Tanszék kezdeményezését, hogy mindenki részesüljön egy minimális, orvosképzésre szabott oktatásmódszertani és pedagógiai képzésben, mégpedig lehetőség szerint oktatói karrierje elején – sokan egyébként régóta várják és kifejezetten igénylik ezt. Emellett nem felejtkezhetünk el arról sem, hogy a hallgatók új generációi is más elvárásokkal érkeznek, mint pl. a 20 vagy akár a 10 évvel ezelőtt a karra járók.” – mondja a döntés hátteréről Czopf László.
Az OOKT által meghirdetett képzés elvégzésére a jövőben a segédoktatóból oktatóvá válás során kerül majd sor, egy PhD hallgatók számára meghirdetett kurzus formájában, melyre nem csak a PhD képzésben részt vevők, hanem egyéb segédoktatói munkát végzők is jelentkezhetnek. Emellett a klinikai rezidensek számára is létesült egy OFTEX-en regisztrált tanfolyam, hogy módszertani segítséget nyújtson a klinikai oktatásban résztvevőknek vagy arra készülőknek. A dr. Füzesi Zsuzsanna, dr. Csathó Árpád, valamint a tanszéken oktatóként és trénerként is tevékenykedő Varga Zsuzsanna dékáni hivatalvezető által felügyelt tanfolyamok a kari vezetés reményei szerint hozzájárulnak majd a tudatosabb, magas színvonalú tanulástámogatáshoz a PTE ÁOK-on. Idén már hetedik éve kerül sor félévenként egy alkalommal oktatói készségfejlesztő workshop megrendezésére, mely az oktatói munka egy-egy kiemelt területének bemutatásával teremt egy-egy délutános továbbképzési, kommunikációs, interaktív munkaértekezleti lehetőséget a legmotiváltabb oktatók számára.
A PhD kurzus 2019-ben indult el, így már vannak kezdeti tapasztalatok vele kapcsolatban. Ezek túlnyomórészt pozitívak, főleg a fiatalabb oktatók fogadták örömmel a módszertani segítséget. Minderre pedig jelentős szükség van a radikálisan átalakuló oktatásban, amelyre a PTE ÁOK oktatási dékánhelyettese több példát is hoz.
„Köztudott, hogy az orvosképzés egyike azoknak a területeknek, ahol nagyon fontos az oktatott témák fejlődésének folyamatos követése, hiszen az ismeretanyag rendkívül gyorsan változik. Mindez azonban igaz magára az oktatásra is: itt is számos új módszer és technika van, és ezek fontosságára tökéletes példa volt a járvány miatti kényszerű átállás az online oktatásra, amely egyfajta szemléletváltást is magával hozott. Sok kollégánk vélekedett úgy korábban, hogy az online oktatás a medikusképzésben nem megfelelő forma, hiányolták belőle a személyes jelenlétet, az oktató varázsát, ám hamar ráébredtek arra, hogy ezen hátrányok mellett számos előny is akad: vannak olyan témák, amelyek így könnyebben átadhatóak, illetve néhány tér- és időbeli kötöttségtől is meg lehet szabadulni. Ez pedig új lehetőségeket teremt a nemzetközi oktatásban és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. Számos olyan módszer van, amellyel jelentősen lehet növelni az oktatás hatékonyságát. Ilyenek például az úgynevezett „flipped classroom” vagy „blended learning”, melyek során a hallgatók nagyobb felelősséget kapnak az anyag elsajátításában, az oktató pedig egyfajta konzulensi vagy facilitátori szerepkört tölt be. Ezek rendkívül elegáns és hatékony módszerek lehetnek, melyek a hallgatókat aktivitásra és ezáltal a tananyag mélyebb elsajátításra ösztönzik. Ehhez hasonló a csoportalapú oktatás („team-based learning”) is, ahol a hallgatók kis csoportokban, egymást segítve sajátítják el az anyagot.”
A kurzus szakmai előmeneteli rendszerbe való integrálása a kezdeti lépést jelenti, a kar vezetése a jövőben kiterjedt pedagógiai képzésprogramot kíván létrehozni a PotePillars keretében meghirdetett tanulási kultúra koncepció részeként. A folyamat már 2019 során elindult a pedagógiai készségfejlesztéssel, valamint a PotePedia online tananyagfejlesztéssel – utóbbi folyamatát jelentősen meggyorsította a kar tavaszi átállása az online oktatásra. Az összeérő fejlesztések pedig óriási potenciált hordoznak magukban az oktatás hatékonyság javításának terén, hangsúlyozza Czopf László.
„Nyitrai dékán úr már a dékáni pályázatában jelezte az oktatás módszertani megújítására irányuló törekvését, és az új oktatási technikák bevetését igénylő koronavírus járvány csak megerősítette ennek relevanciáját. Egy felsőoktatási intézmény esetében kritikus fontosságú a tananyagok transzparens mivolta és minden egyetemi polgár – úgy oktatók, mint hallgatók – általi elérhetősége. A PotePedia ezt teszi lehetővé, és lényeges szempont, hogy a folyamatosan frissített tananyagból nem csupán a hallgatók tudnak tájékozódni, hanem a társterületek oktatói is, amely eszmecseréhez és kölcsönösen segített tananyagfejlesztésekhez járulhat hozzá. Emellett ez egy „reszponzív” rendszer, azaz a tananyagot úgy jeleníti meg, hogy különböző számítástechnikai eszközökön optimálisan használható, legyen szó számítógépről, táblagépről vagy okostelefonról. Azaz helyhez kötöttség nélkül használható tananyag-rendszer létrehozását kezdtük meg, amely óriási lehetőségeket hordoz magában.”