Nem mindennapi vendég fordult meg a napokban a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán: egy kiképzett vakvezető kutya, Iram járta be a campust, kívül-belül megismerve a nagy megújuláson átesett patinás orvosképzőt. A vakvezető kutya és gazdája életét azonban sokszor nehezíti a tájékozatlanság, és sokan abba sem gondolnak bele, hogy egy dolgozó vakvezetőt simogatni balesetveszélyes, mert elvonja a kutya figyelmét, melynek sosem szabad lankadnia.
Harta Viktor írása
Iram egy 4 éves sárga labrador retriever, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola egykori tanulója, a mindennapokban a budapesti forgatagban segíti gazdiját, Anit. Most azonban egy hét szabit kapott, melyet a baranyai megyeszékhelyen töltött el. Túrázott a Mecsekben, pancsolt az Éger-völgyi tóban, Orfűn, valamint benézett a pécsi orvoskarra is: hűsölt kicsit az aulában, körbejárta az új, csúcsmodern elméleti tömböt, és az újonnan kialakított gyönyörű parkban is pihent kicsit. Itt először nehezen türtőztette magát (mivel a labradorok vízimádók, ráadásul Iram felmenői között vízimentőt is találni), de végül győzött a neveltetés, és nem csobbant bele a 150 centis vízbe.
Iram, és a hozzá hasonló segítő kutyák a vonatkozó jogszabály értelmében - a gazdájával vagy a kiképzőjével - jogosult a lakosság elől elzárt területek kivételével közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményekben tartózkodni: azaz bemehet a boltba, a plázába, szociális, egészségügyi intézményekbe, az állatkertbe is, valamint felszállhat a közforgalmú tömegközlekedési eszközökre.
"Vakvezető, mi? Azt bárki mondhassa!"
Sajnos, a tájékozatlanság miatt, időnként ellenállásba ütközik a segítő kutya és a gazdi: előfordul, hogy buszsofőr követeli a szájkosarat, holott a jogszabály szerint erre nincs szükség. Van, aki rejtélyes okokból, teljesen tévesen a vörös vagy fehér keresztet hiányolja a vakvezető kutyáról. Ilyet azonban hiába keresni a kiskorától képzett ebeken: egy vakvezetőn sincs kereszt, mert a Vöröskereszt levédette az említett vörös keresztet, így azt rajtuk kívül más szervezet nem használhatja. A vakvezető kutya hámján annak a szervezetnek a nevét és logóját kell feltüntetni, amely kiképezte.
A vakvezető kutya kölyökkorától szigorú irányvonalak és kritériumrendszer mentén tanított, képzett, finomhangolt négylábú "műszer". Ha rajta van a hám, gazdája mellett, kicsit előtte haladva, egyenletes tempóban, nem túl erősen húzva vezet, tudja az irányokat, jelzi a járdaszegélyt, a lépcsőt, megtalálja a buszmegállót, helyet keres a buszon, az étteremben, oda tudja vezetni a gazdáját a zebrához, épületek bejáratához, bankautomatához.
Ha lehetséges, kikerüli az embereket, úthibákat és az összes olyan akadályt, amelyek a gazdájának nehézséget jelentenének, ha csak a fehér bottal közlekedne. Képes arra is, hogy ne engedelmeskedjen a kapott parancsnak, ha az veszélybe sodorná a gazdáját: utasításra sem megy tovább, ha pl. egy nagy gödör tátong az úton, vagy egy kikerülhetetlen akadály lehetetleníti el a továbbhaladást.
Hosszú és költséges út, míg egy pár hetes szőrgombócból magabiztos vakvezető lesz
Ahhoz, hogy egy vakvezető mindezt tudja, rengeteg időre és munkára van szükség. A 2006 óta működő miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola másfél évtizedes múlttal és tapasztalattal rendelkezik a vakvezető kutyák képzése terén, immáron harmadik éve pedig már saját tenyészprogramjuk fut, melyből nyolc alom segítőkutya-palánta született.
A kutyákat már 6-7 hetes korukban tesztelik, azt nézve, miként reagálnak a különböző ingerekre. Nyolchetes korukban kölyöknevelőhöz kerülnek, ahol 1-1,5 évet töltenek. Itt a kutya szocializációja zajlik, cél, hogy minél több inger érje, a világ minél nagyobb szeletét láthassa, hogy idővel minél kevesebb dolog hasson számára újdonságként.
A kölyöknevelőnél töltött idő végén tesztelik a kutyát, azt vizsgálják, mennyire alkalmas a munkára, mennyire alkalmazkodóképes, mennyire együttműködő. Az eb egy átfogó egészségügyi szűrésen is részt vesz: ortopédiai, szemészeti és általános fizikális vizsgálat alá vetik, valamint ivartalanítják. Amennyiben mind a viselkedés teszten, mind az egészségügyi szűrésen jó értékek születnek, egy 6-8 hónapos intenzív képzés veszi kezdetét: 24 órában együtt van a kiképzőjével, elsajátítva mindazt, amire szüksége lesz, hogy látássérült gazdáját hatékonyan segíthesse majd a mindennapokban. Amennyiben sikeres vizsgát tesz kiképzőjével, indul a gazdikeresés.
Azok közül, akik a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától igényelnek vakvezető kutyát, a szervezet kiválasztja azt, akinek a személyiségéhez, életkörülményeihez legjobban illik a kutya temperamentuma, tehát akinek a legtöbbet tud segíteni. A párosnak meg kell tanulnia együtt élni és közlekedni az átadó tanfolyam keretein belül. Ebben a látássérült gazdát egy kiképző és egy rehabilitációs tanár segíti. A folyamat személyre szabott, átlagosan 4 hónap. Végül a páros egy jogszabály által előírt vizsgát tesz, ahol bizonyítják, hogy képesek együtt önállóan és biztonságosan közlekedni.
Az alapítvány térítésmentesen biztosítja a látássérülteknek a vakvezető kutyát, ugyanakkor egy ilyen különlegesen képzett négylábúhoz tetemes költség társul élete során. A tenyészkutyák, a tenyésztés, a kölyöknevelés, a szűrések, orvosi költségek, ellátás, felszerelés, kiképzés, gazdi képzése is pénzbe kerül, nem beszélve az átadási folyamatról, a vizsgáztatásról, az utókövetésről, és a 10 éven át tartó gondozásáról, a felszerelés pótlásáról, az idősödő kutya extra orvosi, illetve nyugdíjazás körüli költségeiről. Ez tíz évre vetítve több mit 5 millió forint kiadást jelent.
Ne simogassuk a vakvezető kutyát, mert azzal elvonjuk a figyelmét, balesetveszélyes szituációt teremtünk
Ha kutyások vagyunk, és kutyát látunk, ösztönösen bennünk van, hogy megsimogatnánk. Ezt a "mezei" kutyáknál sem ildomos kérdés nélkül megtenni, a vakvezetőnél meg pláne nem. A hámban dolgozó segítő kutya akkor és ott nem házi kedvenc, hanem gyakorlatilag gazdijának a szeme. Az a dolga, hogy figyelje a forgalmat, az akadályokat, hogy megóvja a gazdáját a veszélyektől. Bármennyire is cuki, parancsoljunk megálljt magunknak: a simogatással elvonjuk az állat figyelmét, ami, tekintve, hogy mi a kutya szerepe, rendkívül balesetveszélyes. Ne nyúljunk a labihoz, ráadásul ne kérdés nélkül, ahogy kiflicsücsköt se próbáljunk beletömni a dolgozó kutya szájába (megtörtént eset).
Így segíthetünk a vakvezető kutyával közlekedőnek
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tanácsa szerint, ha segítséget ajánlunk vakvezető kutyával közlekedőnek, a kutyával ellentétes oldalról közelítsük meg, kérdezzük meg, miben és hogyan segíthetünk. Ha elkísérjük őket, engedjük, hogy a gazda fogja meg a karunkat. Útbaigazításkor mondjuk el a pontos irányokat, mondjuk meg, milyen busz érkezik épp. Zebránál állva elég, ha szólunk, mikor lehet biztonságosan átkelni. Amennyiben kutyával vagyunk, ne közelítsük meg a vakvezető kutyát, illetve bár a segítő kutya ki tudja kerülni a járdán közlekedőket, ne álljuk el az útját.