Óriási lökést adtak a technológiai fejlesztések, illetve ezek egészségügyi ellátásba integrálása az egészségügy betegközpontúbbá tételéhez, mondja dr. Metin Akay, aki úttörő szerepet játszott az egészségügyi mérnöki képzés megteremtésében. A Pécsett rendezett, első Nemzetközi Egészségügyi Mérnök Innovációs Konferencián az egyik fő előadóval emellett olyan izgalmas fejlesztésekről is beszélgettünk, mint az agytumor kezelésében használható „agychip” és a koszorúér szűkületet noninvazív módon kimutató eszköz.
Stemler Miklós írása
Dr. Metin Akay a rohamos gyorsasággal fejlődő egészségügyi mérnöki terület egyik legjelentősebb alakja. A török származású kutató-fejlesztő a nyolcvanas években kezdett el foglalkozni az akkor még nagyobbrészt gyerekcipőkben járó területtel, több fontos könyv szerzője, ő alapította meg a Houstoni Egyetem Egészségügyi Mérnöki Intézetét, és egyben az egészségügyi mérnököket összefogó világszervezet, az Institute of Electrical and Electronics Engineers Engineering in Medicine and Biology Society (IEEE EMBS) elnöke.
„A technológia, műszaki fejlesztések az elmúlt évtizedek során kétségkívül jelentősen javították az egészségügyi ellátást, és reményeim szerint a közeljövőben az ellátás költségeinek csökkentésében is fontos szerepet játszanak majd. Az elmúlt időszak fejleménye, hogy az oktatásban egyre fontosabb szerepet vállal a vállalkozói szféra, illetve szemlélet is, ami gazdasági fejlődést és új munkahelyeket hozhat” – foglalta össze a professzor röviden a technológiai innovációk egyre növekvő szerepét az egészségügyben. Emellett úgy véli, hogy ezek a fejlesztések ahhoz is nagyban hozzájárultak, hogy az ellátórendszer betegközpontúbbá válhasson. „Az elmúlt évek fejlesztései elképesztő lehetőségeket teremtettek. A páciens maga képes fontos egészségügyi adatok rögzítésére, és az eszközök hordozhatóvá, olcsóbbá válása révén számos költséges és intruzív kórházi vizsgálatot lehetséges kiváltani”.
A technológia és különösen a számítástechnika terén az elmúlt két évtized során végbement fejlődés egészségügybe való sikeres integrálásához azonban több szempont egységes érvényesítése szükséges, figyelmeztet Metin Akay. „Az egészségügyi technológiai innovációknak praktikusnak, költséghatékonynak, skálázhatónak és legfőképpen elérhetőnek kell lenniük, hogy valóban hatékony eszközökké váljanak”. Az egészségügyi mérnökök előtt álló legnagyobb lehetőség, egyben kihívás napjainkban a számítástechnika fejlődésének köszönhető példátlan adatbőség, amely eddig óriási lökést adhat a személyre szabott kezeléseknek, ám az adat feldolgozása és biztonságos tárolása és továbbítása új megoldásokat kíván meg.
A modern egészségügyi mérnöki képzés megteremtésében meghatározó szerepet játszó professzor szerint maga a terület és a szemlélet is jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg az ő pályakezdése idején szinte kizárólag a természettudományos és műszaki tudás volt jellemző, mostanra ez kiegészült a sikeres innovációhoz létfontosságú közgazdasági, vállalkozói ismeretekkel. Megváltozott az egészségügyi mérnökök és orvosok viszonya, amely most már jóval inkább partneribbnek mondható az egészségügy előtt álló kihívások megoldásában.
Metin Akay és kollégái jelen pillanatban is több fontos fejlesztésen dolgoznak. A betegek személyre szabott kezelését célzó úgynevezett precíziós medicina körébe tartozik például a legagresszívebb és legveszélyesebb agytumor, a glioblasztóma kezelésének forradalmasítását ígérő „agychip”. „A glioblasztóma kapcsán nagy problémát jelent a betegség gyors lefolyása, ami következtében nincs idő annak tesztelésére, hogy a betegek melyik kemoterápiás szerekre reagálnak a legjobban. Ennek megoldására fejlesztettük ki az agychipet, amelybe a betegből származó szövetmintát helyezzük el, és a chip mikroszelepein keresztül különböző szereknek, illetve azok kombinációjának tesszük ki a tumorsejteket. Ezzel a módszerrel drasztikusan le lehet rövidíteni a megfelelő kezelési mód megtalálását, és a szövetminta állatokba való helyezésével in vivo környezetben is tudjuk igazolni a terápia hatékonyságát.” – magyarázza a Houstoni Egyetem intézetvezető professzora.
Egy másik kutatásuk tökéletes példa arra, hogy az okos, innovatív megoldások hogyan képesek jelentősen egyszerűsíteni és költséghatékonyabbá tenni az egészségügyet. A koszorúér-szűkület és -elzáródás, illetve az ez által okozott szívbetegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Az érszűkület, illetve annak mértékének diagnosztizálásához hagyományos esetben bonyolult, hosszabb időt igénybe vevő vizsgálatokra van szükség, ám a professzor és kollégái által kifejlesztett eszközt elegendő a páciens mellkasára helyezni. A berendezést működése azon az egyszerű elven alapul, hogy a szívhangok akusztikája megváltozik az érszűkület következtében, miután a vér máshogy áramlik a lerakódások miatt beszűkült erekben. Az eszköz egyszerűsége és könnyű használhatósága miatt ráadásul szűrővizsgálatokra is alkalmas.
Metin Akay szerint a következő nagy kihívás épp a költségek csökkentése az egyre drágábbá váló egészségügyben. „Ma már rengeteg adat és eszköz áll rendelkezésünkre, a következő lépés pedig megtalálni, hogy ezeket hogyan használhatjuk a leginkább költséghatékony módon, illetve hogyan tudjuk az ellátás költségeit csökkenteni ezek használata révén. Mindez a két legyet egy csapásra klasszikus esete lehet, ha jól csináljuk: a rendelkezésünkre álló adatok és eszközök hatékony használata révén egyszerre növelhetjük az ellátás minőségét és csökkenthetjük annak költségeit”.
Metin Akay, illetve az általa vezetett IEEE EMBS az első Pécsi Egészségügyi Mérnök Innovációs Konferencia tető alá hozásában is jelentős szerepet vállalt, és a professzor szerint az esemény egyediségét a közönség sokszínűsége adta. „Sok orvostanhallgató és orvos vett részt az előadásokon, és óriási megtiszteltetés volt számomra, hogy a pécsi orvoskar dékánja is végighallgatta az előadásomat. Mindez más, mint a megszokott konferenciák, ahol csak mérnökök és számítógéptudósok jönnek össze. Emellett az ipar is jelen volt, számos cég tartott kiállítást. A műszaki szakemberek, klinikusok és az egészségügyi ipar találkozása igazán különleges volt. Úgy vélem, hogy ezt az irányt kell folytatni, és mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a mostani konferenciát újabbak kövessék, ahol az előadók között is egyre nagyobb számban képviseltetik majd magukat a klinikai és az ipari vezetők”.
Hagyományteremtő konferencia világszínvonalú előadókkal
Dr. Maróti Péter, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjának szakmai vezetője szerint a első Nemzetközi Egészségügyi Mérnök Innovációs Konferencia logikus folytatása volt az előző években neves előadók sorát Pécsre hozó 3D konferenciáknak. „A PTE 3D projektje összegyetemi kezdeményezésként jött létre, és az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az orvosi-mérnöki határterületen zajló kutatások és fejlesztések. Ennek fényében logikusnak tűnt, hogy egy erre fókuszáló eseményt szervezzünk, és természetesen fontos szempont volt, hogy időközben elindult az egészségügyi mérnöki mesterképzés is, és ez az esemény a hallgatók számára – ahogy számunkra is – remek lehetőség nyújtott, a világszínvonalú kutatókkal és fejlesztőkkel való találkozásra” – fogalmazott Maróti Péter.
A Metin Akay által kiemelt sokszínűség sem véletlen. „Fontos volt számunkra, hogy az orvos-mérnöki határterület mindkét oldala megjelenjen, mivel a folyamatos együttműködés a sikeres munka kulcsa. Ennek ráadásul lassan már komoly hagyománya van Pécsett, hiszen a Klinikai Központban az elmúlt évek során több sikeres mérnöki-orvosi kooperáció is megvalósult, és létrejött a hatékony együttműködést lehetővé tévő platform is” – tette hozzá dr. Tóth Luca, a konferencia főszervezője.
A visszajelzések alapján a konferencia mindenképpen sikeresnek mondható, és a szervezők már a folytatást tervezik. Véleményük szerint elsősorban a láthatóság javítása és a részvevők körének bővítése terén fontos a továbblépés „Már most is jelen volt több magyarországi társegyetemünk, és szeretnénk, ha legközelebb még több helyről érkeznének résztvevők. Emellett nagyon fontosnak tartjuk a hallgatók bevonását, számukra szeretnénk külön programokat szervezni. A jelenlévő cégek számát is tovább bővítenénk, és remélhetőleg minél több egyetemünkről indult spin off vállalkozás tud majd megjelenni a következő években. Összességében az egész konferencia óriási élmény volt számunkra, hiszen olyan szaktekintélyek és kutatók érkeztek Zürichből, Houstonból és a világ számos tájáról, akikkel különben soha nem lett volna alkalmunk találkozni és tanulni tőlük” – összegezte Tóth Luca.
Fotó:
Kalmár Lajos