Karunk Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézete tavaly októberben elismerő oklevelet adományozott dr. Krisár Csillának a PTE ÁOK és a Bjorknes/Oslo Nye Hoyskole 1+5 Program keretében nyújtott kimagasló oktatói és mentori tevékenységéért, valamint a magyar nyelv és kultúra ápolásáért. A Norvégiában élő egyetemi adjunktus immár 17 éve okítja magyarra az ott élő és a pécsi orvoskarra készülő diákokat, akik eleinte nehezen boldogulnak, ám később megszeretik a nyelvet, a kultúrát és Pécset is.
Schweier Rita írása
„Budapesten születtem, de a gyökereim a szőke Tisza partjáig vezetnek, mert Poroszlón és Tiszafüreden töltöttem a gyerekkoromat. Tízéves koromtól 1995-ig ismét a fővárosban éltem.
Skandinavisztikát végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd egy államközi, kutatói ösztöndíjjal kerültem Norvégiába. Nem terveztem, hogy letelepszem, de a munkalehetőségek és a biztosabb egzisztencia lehetősége mégis itt marasztalt. Döntésemben megerősített az is, hogy a kislányom 9 éves volt, amikor kiköltöztünk Oslóba, és csodásan érezte magát az itteni iskolai légkörben” - nyilatkozta.
Mint mondta, jelenleg az ONH-n dolgozik főállásban (ami korábban Björknes Főiskola volt, újabban pedig már Oslói Új Főiskola), a beosztása "försteamanuensis”, ami az adjunktusnak feleltethető meg, angolul „assistant professor” a hivatalos titulusa. Egyedül oktat orvosi szaknyelvet az 1+5 Programban. Az első évnek a végén, immár öt éve, magyar kolléganői vizsgáztatják a diákokat, ami nemcsak segítség a számára, de nagyon fontos élmény is a fiataloknak.
A pécsi egyetemmel egyébként 2005 óta van kapcsolata, miután a program keretében elindították az első hallgatókat. Igazán szoros szakmai együttműködés az elmúlt hét évben alakult ki köztük, miután az Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet munkatársaival, Németh Tímeával és Csongor Alexandrával közös felmérést végeztek a norvég hallgatók tanulási szokásairól és eredményeiről.
Az 1+5 Programról elmondta, hogy annak első évében Norvégiában tanulnak a hallgatók, ezt követően kerülnek a pécsi egyetem angol nyelvű képzésére, sikeres vizsga után. A programot nagyon népszerűnek találja, minden évben sok kiváló fiatal jelentkezik rá.
„Az Oslóban zajló magyar nyelvű oktatás óriási változásokon ment át az elmúlt 16 évben. Nemcsak a létszám növekedésére, az oktatási segédanyagok választékának a bővülésére, vagy a digitalizációra gondolok, hanem egy egészen más generációt kell az újabb orvosi kommunikációra tanítani. Filológusként ez egy nagyon izgalmas terület, egy életen át tartó tanulást feltételez. Óriási kincstár, ahonnan mindig meríthetünk valami újat akár kommunikációból, akár emberi attitűdből vagy nyelvpedagógiából. A hallgatók létszáma ma már több mint száz, ami a kezdeti 18 diákhoz képest sokkal több szervezést is igényel. Négy, nagy létszámú csoportot oktatok, és a mai napig készülök minden órámra. Bár ennyi év alatt már kikristályosodtak a fókuszpontok a diákok nyelvi és kulturális háttere, homogenitása ismeretében, ám mégis mindig másmilyenek, ezért hozzájuk is kell igazítani az órák anyagát” - magyarázta.
A norvég fiatalok bonyolultnak találják a magyar nyelvet, az első szemeszter alapvetően arról szól, hogy közös hullámhosszra kerüljenek. Sok hétbe telik, amíg ráéreznek a teljesen más hangzású és felépítésű magyar nyelv szépségeire, év végére pedig már egy egyszerűbb belgyógyászati kikérdezést is meg tudnak oldani. Dr. Krisár Csilla szerint kevés az óraszám ahhoz, hogy alaposabb betekintést sikerüljön nyújtania a magyar kultúrába, ám azért vannak népszerű témakörök, ilyen a Kodály-módszer vagy a magyar népzene, a Tavaszi szél című dal például különös kedvenc. Mesél nekik a gasztronómiáról és a borkultúráról is, ám a történelemre és az irodalomra már nemigen marad idő. Mosolyogva tette hozzá, hogy Szabó Magdát azért megismertette velük, mert Az ajtó című művéből írta a doktori disszertációját.
A Pécsre került hallgatók - visszajelzéseik alapján - kedvelik a fesztiválokat és a különféle zenei eseményeket, járnak koncertekre, élvezik a baranyai megyeszékhely mediterrán klímáját, no meg a magyar árakat, mert szerintük megfizethetőek úgy az élelmiszerek, mint a fodrászok. Egyedül a tengeri halat hiányolják. Tetszik nekik az orvoskar új elméleti tömbje, ott érzik a leginkább komfortosan magukat, és miután a korábban ismeretlen oktatási-tanulási módszereket is elsajátítják, felveszik a tempót a társaikkal.
Dr. Krisár Csilla is jól érzi magát a pécsi munkatársakkal, sokoldalú és baráti a kapcsolata nem pusztán a szűk szakmai környezetével, hanem az egyetem más oktatóival is.
Fotó:
Krisár Csilla