Két hatodéves pécsi orvostanhallgató - dr. Hetényi Roland és dr. Hanna Dániel - azon gondolkodott 2020-ban, hogyan járulhatnának hozzá a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez. Támadt egy ötletük, mely a vírusra adott immunválasz mérhetőségét célozta. Ezzel felkeresték dr. Jakab Ferencet, aki azóta a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője lett. A szakember látott az elképzelésben fantáziát, és bevonta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot a folyamatba. A fiatalok megalapítottak egy startup vállalkozást, két éven át dolgoztak a projekten, amihez nemcsak anyagi támogatásra, de kapcsolati hálóra, mérésekhez és gépekhez való hozzáférésekre is szükségük volt. Az eredmény az alapkutatásokhoz sorolható felfedezések sorozata lett, melyek milliméterekre vannak a társadalmi hasznosíthatóságtól.
Az általuk alapított RoLink Biotechnology Kft. a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben létrehozott egy immunválaszt mérni tudó eljárást és egy készüléket is. A találmány nemcsak a koronavírusok megértéséhez járul hozzá, de a vakcinagyártáshoz és az immunválasz méréséhez is alap. Február 7-én, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában tartott sajtótájékoztatón dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, dr. Jakab Ferenc professzor, a PTE rektorhelyettese, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint az ötletet végigmenedzselő startup, a RoLink Biotechnology Kft. tagjai, dr. Hetényi Roland és dr. Hanna Dániel beszéltek minderről.
“A két év alatt 150 kísérletet végeztünk, 125 vérmintát használtunk fel, 25 tudós működött közre a projektünkben. A célunk az volt, hogy a vírusra építsünk, de úgy, hogy az ne fertőzzön - kevés helyen lehet ugyanis aktív koronavírussal dolgozni. 2021 februárjában sikerült bizonyítanunk, hogy a koronavírust inaktiválni lehet, mégpedig mindössze 30 másodperc alatt. Már önmagában ennek számos alkalmazhatósági lehetősége van. Létrehoztunk egy UVC-kamrát és egy Picurnak keresztelt készüléket, melyre szabadalmat is benyújtottunk - reméljük, sikersztori lesz” - nyilatkozta dr. Hetényi Roland.
A projekt során a kutatóknak UVC-fény segítségével sikerült a koronavírus örökítőanyagát úgy inaktiválni, hogy a vírust szerkezetében nem károsították, így nyílt lehetőség arra, hogy a koronavírus által az emberi szervezetben kiváltott folyamatokat tanulmányozni tudják, és mind a wuhani, mind a delta variáns esetében bizonyították az inaktivációs hatást.
“Annak érdekében, hogy a COVID-19 által kiváltott immunválaszt pontosan mérni lehessen, a koronavírust a lehető legtisztábban kellett előállítani. Ez még a nagy vakcinagyártók számára sem egyszerű. Közel fél év kemény munka volt, de mára sikerült 96%-os tisztasággal előállítani, 30 perc alatt. Az inaktivált, tisztított vírus világszinten érdekes termék lehet” - húzta alá dr. Hetényi Roland, aki arról is beszélt, hogy a vírusra adott immunválasz kimutatásának technológiáján is sikerült javítani és újítani. Céljuk nem kisebb, mint Magyarország virológiai védelmi képességeit fejleszteni.
“Komoly előrelépés ez a Covid-kutatás terén, és a jövőben több, más kórokozóra is alkalmazható, így könnyebben fel tudunk készülni bármilyen újabb fertőző betegségre”- mondta dr. Jakab Ferenc.
Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy a kormány 2018-ban gondolta újra a kutatás-fejlesztést, és látta be azt, hogy a közepesen teljesítő akadémiai és ipari szféra között nincsenek számottevő együttműködések. Feladatköröket és igényeket határoztak meg, újraszabták az intézményeket, megduplázták az innovációs forrásokat, majd jött a Covid, és amit Magyarországon felülről kellett kezdeményezniük, az a járvány hatására magától elindult. Egy hónap alatt 100 pályázat érkezett a járvány különböző területeinek a megoldására. A cégek akadémiai területtel való együttműködéseire 2020 márciusa és 2021 februárja között 20 milliárd forintot fordítottak. A járvány magával hozta, amit szerettek volna elérni: a két szféra együttműködését.
A PTE és a RoLink Biotechnology Kft. közös munkája bizonyíték az egyetemi ökoszisztéma és a biotechnológiai ipar hatékony együttműködésére, ami a hazai kutatás és innováció sikeres modelljének tekinthető.
A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásából valósult meg, 127 millió forintból.
Forrás:
Fotó:
Csortos Szabolcs/UnivPécs