A POTEcho egy gyors és egyszerű visszajelző rendszer, melynek célja az egyetemi oktatók és hallgatók közötti kommunikáció elősegítése, támogatva az oktatást és az oktatásfejlesztést. A szoftvert 2019-től már alkalmazzák a pécsi orvoskaron a Feedback Bizottság által felügyelten, ám a közelmúltban megújították és a tavaszi szemesztertől már az új verziót bocsájtják az oktatók és hallgatók rendelkezésére. A POTEcho továbbfejlesztését tartalmi oldalról dr. Csaba Gergely, a Feedback Bizottság munkatársa, az Orvosi Oktatásfejlesztési és Kommunikációs tanszék PhD-hallgatója, technikai oldalról pedig dr. Bogár Péter, a 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ PhD-hallgatója koordinálta. A velük készült interjúban a fejlesztés részletei mellett a rendszer alkalmazásának módjáról, előnyeiről is szó esik.
- Mi köze a POTEcho-nak a már évek óta magas kitöltéssel futó, Neptunban található feedback-rendszerhez?
Cs.G.: - Mindkét rendszer lényege a feedback, azaz a visszajelzés, ám míg a Neptunban levezényelt feedback a szemeszterek végén zajlik, azaz a hallgatók a tantárgy teljesítése után tudják kitölteni az összefoglalóbb jellegű kérdőíveket, addig a POTEcho által ez már a félév közben, egyből az órák után megtörténhet. A két, különböző idejű lekérdezés különböző eredményeket hozhat, ezt nemzetközi tanulmányok is mutatják. Ha a hallgatók konstruktívan állnak a kérdőívekhez és megfogalmazzák hasznosítható véleményüket, az hatással lehet az oktatásukra, így ezeknek nagy jelentőségük van. Amennyiben a POTEcho jól szerepel, hosszú távon átveheti a félév végi lekérdezéseket is.
A 2019-től alkalmazható POTEcho-t azért fejlesztettük tovább, hogy a feedback-adás a felhasználó oldaláról egyszerűbben kezelhető, okostelefonos applikációban is elérhető legyen, továbbá szélesebb körű funkciói is legyenek, mint például az átlátható órarend megjelenítése, illetve az óra közbeni szavazás lehetősége.
B.P.: - A legfontosabb változás a feedback kérdőívek automatizálása, illetve az ezzel járó előnyök, mint az egyszerű elérés, az azonnal elérhető riportok, vagy a teljes körű lekérdezés. Az előző félévekben, ha valaki szeretett volna feedbacket készíteni, azt manuálisan kellett létrehoznia és közzé tennie, és a hallgatóknak is több lépésből állt a kérdőívek elérése. Az automatizálás révén ezek a lépések leegyszerűsödtek. Az egyes órákhoz (az előadásokhoz, a gyakorlatokhoz és a szemináriumokhoz) automatikusan létrejönnek a kérdőívek, amiket a hallgatók a mobiljukon elérnek és kitölthetnek. Az eredmények rövid riport formájában egyből láthatóak az oktatók számára, így azonnal zárul a feedback-kör.
Az automatizálás azt is jelenti, hogy az ÁOK kötelező kurzusainak összes kontakt órájáról generálódik egy-egy rövid kérdőív. Eddig az oktatók és az intézetek önkéntes alapon vehették igénybe a programot, mostantól viszont ez teljes körű lesz a kötelező tárgyakra vonatkozóan. A választható kurzusok ebben a szemeszterben még nem kerültek be az automatizálás folyamatába.
- Hogyan biztosítható, hogy a hallgató és az oktató is a saját óráihoz legyen kapcsolva a rendszerben?
B.P.: - A megfelelő felhasználói adatokhoz egyrészt szükség volt a PTE-s bejelentkezés beépítésére, másrészt a Neptunban tárolt fizikai órarend adataira. A PTE-s bejelentkezést mindenki ismerheti, hiszen az ÁOK weboldalán, illetve más egyetemi felületeken is erre van szükség. Előnye, hogy nincs szükség külön regisztrációra a POTEcho rendszerébe, illetve a Neptunból minden felhasználó esetén át tudjuk hozni az órarendi adatokat. Az óra-hallgató, illetve óra-oktató kapcsolatokat a Neptunban karbantartott fizikai órarend alapján veszi át a program. A szemeszter kezdete előtt, illetve a szemeszter közben több alkalommal tervezzük átvenni a folyamatosan frissülő adatokat a Neptunból. A POTEcho ez alapján az aktuális órarendet felhasználóbarátan tudja megjeleníteni.
Cs.G.: - Fontos kiemelni, hogy a megfelelő POTEcho-n belüli információkhoz feltétlenül szükség van a Neptunos fizikai órarend megfelelő adminisztrációjára, illetve a félév közbeni változások követésére. Amennyiben valaki olyan órát lát az órarendjében, amely nem az övé, vagy éppen nincs ott a saját órája, akkor azt egy gombbal jelezheti az intézeti adminisztrátornak. Nagyon fontos, hogy a megfelelő, érvényes eredmények érdekében ezek a javítások megtörténjenek. Sokszor előfordul, hogy nem várt időpontban van szükség helyettesítésre - főleg a klinikumban -, ezért a javítást utólag is meg lehet tenni.
- A PTE-s belépés kapcsán felmerülhet a hallgatókban, hogy a Neptun-kód alapján beazonosítható, ki milyen véleményt fogalmazott meg. Hogyan garantálható az anonimitásuk?
B.P.: - Technikailag megoldottuk, hogy a hallgató válaszának beküldésekor őt és a válaszait egyből szétválasszuk. A háttérben lévő adattáblában így az egyes válaszok már nem alkalmasak arra, hogy visszafelé azonosítsuk a küldőjüket.
Cs.G.: - Az anonimitást fontos szempontként kezeltük már az induláskor is. A feedbackek kitöltését katalógusként sem lehet majd használni, ezt szintén fontos tényezőnek gondoltuk a hallgatói anonimitás védelme érdekében. Aki nincs ott az órán, az ne is töltsön ki kérdőívet, semmilyen hátránya nem származik belőle.
- A hallgatók szemszögéből nézve a POTEcho rengeteg kérdőívet hoz létre. Hogyan biztosítható, hogy ki is töltsék ezeket, avagy miként lehet ebben motiválni őket?
Cs.G.: - A kitöltési arány növelése érdekében törekedtünk arra, hogy a kérdőívek könnyen elérhetőek és nagyon rövidek legyenek, kitöltésükért a hallgató kaphasson jutalmat, és ami talán a legfontosabb: lássa ennek jelentőségét, következményeit.
A szoftver nemcsak a weboldalon keresztül lesz elérhető, hanem mind az Androidos, mind az iOS-rendszerekre készült applikáció. Ez reményeink szerint jelentősen megkönnyíti a hallgatók dolgát az okostelefonok által nyújtott lehetőségek révén.
Az egyes órákról létrehozott kérdőívek garantáltan nagyon rövidek lesznek. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a hallgató összességében értékelheti az órát, továbbá opcionálisan szöveges választ is adhat azzal kapcsolatban. Az előzetes egyeztetések során utóbbira is nagy igény mutatkozott. Az oktatók egy-két saját kérdést is hozzáadhatnak a saját kérdőívükhöz, ha szeretnének.
A kitöltést nyereményjátékkal jutalmazzuk, a hallgatók között hetente kisorsolunk öt-hat ÁOK-s ajándéktárgyat. Az első hetekben ez kulacs lesz, a későbbiekben pedig meglepetésekkel készülünk.
- Mit jelent az, hogy a hallgatók láthatják a kitöltések következményeit is?
B.P.: - A fő szempont az ésszerű átláthatóság. Az órákra adott válaszok átlagát a hallgatók szinte rögtön a kitöltés után láthatják, ezzel kézzel foghatóbbá válik számukra a feedback, hisz a visszajelzéseik nem tűnnek el a rendszerben. Emellett az egyes tantárgyakra, intézetekre, valamint a kar egészére vonatkozó átlagok várhatóan a félév folyamán nyilvánosak lesznek. Reméljük, hogy ez a változás is motiválóan hat a hallgatókra és felelősségteljesen töltik majd ki a kérdőíveket.
Cs.G.: - Nagyon fontos, hogy a hallgatók partnerek legyenek. Az oktató ugyanis csak úgy tud érdemben fejleszteni, ha a visszajelzések reálisak és relevánsak, ha építő kritikákat kap. Az olyan véleményekkel nem tud mit kezdeni, mint: „milyen kár, hogy az oktatónak van jegygyűrűje”, vagy „nagyon rossz ez az oktató”. Ilyenekkel azonban már igen: „tetszett a csoportmunka, mert mindenkit aktívan bevont az órába, de a feladatok túl nehezek voltak, nem tudtuk őket egyedül megoldani.”
A PotePillars stratégia Tanulási kultúra koncepciójának is szerves része a hallgatói felelősségvállalás, ezt itt is igyekeztünk megjeleníteni. Reményeink szerint a hallgatók - korrekt visszajelzéseik nyomán - megtapasztalják majd az oktatásban zajló változásokat, és ezáltal is egyre többen rászánják az időt az értékelésre.
Hogy ezek a változások tényleg életbe lépnek-e, az már az oktatókon és a vezetőkön múlik. Az oktatók körében a transzparenciát úgy érjük el, hogy gyakorlatilag lemásoljuk a „tantárgyi” hierarchiát a riportok megosztása során. Egy adott óra eredményét a hozzárendelt oktatón kívül automatikusan látja az adott tantárgy felelőse, az intézet vezetője, valamint a kari vezetés is. A tantárgyfelelősök és az intézetvezetők ezen felül összefoglaló riportokat is elérhetnek a honlapon, ezzel is segítve az oktatásfejlesztés irányába tett lépések meghatározását, a kiváló kollégák jutalmazását.
Ahogyan Peti említette, a félév folyamán várhatóan lesznek olyan adatok, amelyek minden, a POTEcho rendszerébe bejelentkezett felhasználónak elérhetőek, nyilvánosak – a tantárgyak és az intézetek átlagos értékelései. A Feedback Bizottság tagjaival történt egyeztetés során megállapodtunk abban, hogy az egyes oktatók eredményeit nem hozzuk nyilvánosságra.
- A POTEcho előző verzióját lehetett használni óra közben kérdésfeltevésre is. Ez a lehetőség továbbra is fennáll?
B.P.: - Igen, az órák interaktivitását támogató funkciót is megtartottuk az új verzió kapcsán, illetve jelentősen tovább is fejlesztettük. Azt talán sokan tudják, hogy rengeteg online eszköz elérhető a piacon, melyek alkalmasak ilyen jellegű lekérdezésekre. Ezek a szolgáltatások az ingyenes verziókban sajnos csak korlátozott funkciókkal rendelkeznek, így például a résztvevők vagy a feltehető kérdések száma limitált. A POTEcho-ban ezek a korlátok sokkal megengedőbbek lesznek.
Ami nagyon izgalmas terület, az a Powerpointos vetítésekbe történő integráció. Ez azt jelenti, hogy az oktatónak a diavetítés közben nem kell kilépnie egy weboldalra a kérdések feltevéséhez és a válaszok megmutatásához, hanem azt a vetítés közben, egyszerű továbbléptetéssel megteheti. Ez a funkció eddig is elérhető volt a POTEcho-val, viszont a mostani verzióban lényegesen egyszerűbb módon tudják ezeket kezelni az oktatók.
- Kik dolgoztak a szoftver elkészítésén, fejlesztésén, a sokféle újítás megvalósításán?
Cs.G.: - Az ötlet még hallgatókorunkban fogalmazódott meg, komolyabban a szigorló év alatt kezdtünk el foglalkozni vele. A kari vezetés, dr. Nyitrai Miklós dékán úr és dr. Czopf László dékánhelyettes úr személyes támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a projekt, hálásak vagyunk, hogy ők a kezdetektől fogva támogatták a fejlesztést.
Az első verzió koncepciójának a megfogalmazásában, a rendszer körülményeinek a megteremtésében és technikai elkészítésében egy öt fős csapat dolgozott: dr. Füzesi Zsuzsanna professzor asszony, a Feedback Bizottság elnöke, dr. Schlégl Ádám, a Feedback Bizottság titkára, dr. Maróti Péter, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ vezetője, Peti és én. A programozást szinte kizárólag Peti csinálta. A második verzió fejlesztése egy sokkal nagyobb volumenű munkát jelentett. Az ötletelésben és a tervezésben is igyekeztünk minél több embert megszólítani, főleg olyanokat, akik rendszeresen használták a POTEcho előző verzióját, így egyeztettünk a hallgatói képviselőkkel, több intézet oktatójával és az adminisztratív munkatársakkal is.
B.P.: - Magában a programozásban a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központjának a munkatársai, illetve a CoreTechs Solutions informatikai cég informatikusai közösen vettek részt, akiket én koordináltam. Már az első verzióval is volt elég munkánk, az újjal azonban még több időt töltöttünk, körülbelül tízszer annyi munkaórát jelentett a programozása. Reméljük, hogy minden felhasználó érezni fogja az ezzel járó minőségi ugrást.
- Mi lesz a régi POTEcho-val, illetve hogyan lehet elérni az új verziót?
Cs.G.: - A régi verziót archiváltuk, ezt azt jelenti, hogy az oldal minden funkciójával elérhető maradt, így az oktatók meg tudják nézni korábbi eredményeiket, kérdőíveiket. Ha valamiért szeretnék azt használni, akkor arra is megvan a lehetőségük. Bízunk abban, hogy az új verzió jobban elnyeri majd a hallgatók és az oktatók tetszését is.
A POTEcho új verziója az alábbi módokon érhető el:
Weboldal:
Android telefonos applikáció:
play.google.com/store/apps/details?id=hu.cts.potecho&hl=en
iOS telefonos applikáció:
apps.apple.com/hu/app/potecho/id1663244449?l=hu
További részletek a POTEcho új verziójával kapcsolatban a Feedback Bizottság oldalán olvashatók.