Magyarországon ma mintegy 150 ezer meddő pár él. Számos intézkedés született a gyermekvállalás hátterében álló gondok megértésére, a házaspárok segítésére: Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium néven létrehoztak egy olyan intézményt, amely összefogja a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatásokat, létezik továbbá Nemzeti Humán Reprodukciós Program is, hogy létrejöjjön egy egységes, meddőséggel foglalkozó ellátórendszer, melynek része a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet, a meddőségi kezelések módszertani, szervezési, tudományos és oktatási központja. A tudas.hu dr. Kovács L. Gábor emeritus professzorral, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumvezetőjével készített interjút a témában.
„Pécsett már több évtizedre visszatekintő reprodukciós kutatások folynak, amelyek kiterjednek a meddőség elméleti és klinikai kutatására is. Igyekszünk integrálni a szakterület összes kutatócsoportját és összekötni őket a vállalati szférával. Ez jelenti a fő különbséget a Nemzeti Laboratórium és a korábbi GINOP- és egyéb kutatási pályázatok között. Nagyon fontos, hogy a tudományos eredmények mellett innovatív termékek is szülessenek”
- nyilatkozta dr. Kovács L. Gábor.
Az interjúból kiderül, hogy a kutatásokat tematikailag három nagy csoportba osztották: vizsgálják a reprodukciós problémák fogamzás előtti, közbeni és a megtermékenyítés utáni okait is, ugyanis mindhárom szakaszban történhetnek olyan események, amelyek ellehetetleníthetik a sikeres gyermekvállalást. Az akadémikus a laboratórium legambíciózusabb elemének a méh- és petefészek-átültetés lehetőségének megteremtését tartja. Ilyen még nem volt Magyarországon, de a PTE szülészorvosai vállalták a megvalósítását.
A beszélgetésben szó esik arról, hogy az igény a mesterséges megtermékenyítési eljárások iránt folyamatosan nő, aminek az egyik fő oka, hogy a nők egyre idősebb korukban vállalják első gyermeküket, a reprodukciós képesség azonban az életkor előrehaladtával fokozatosan romlik, ahogyan a férfiak megtermékenyítő-képessége is. A magyar férfiak spermaszáma a 70-es évekbeli milliliterenkénti 70 millióról 30 millió körülire csökkent a 2000-es évekre, és a hímivarsejtek mozgékonysága sem éri el a megtermékenyítéshez szükséges szintet. Egy férfi szervezete nagyjából 70 éves koráig termel hímivarsejteket, a nemzőképes spermiumok aránya ugyanakkor az évek múlásával fokozatosan csökken. Negyvenöt éves korra már feleannyi a termékenyítőképes spermium, mint harminc évesen, és a DNS-állomány minősége is gyengül.
A lombikbébi-programokról szólva elmondta, hogy a nők 32 éves koráig 40 százalékban eredményesek, 43-44 éves kor felett azonban a páciensek negyede már a petesejt-leszívásig sem jut el, mert nem termelődik saját petesejtje. A megtermékenyített petesejteknek kevesebb, mint a feléből lesz beültethető embrió, egészséges baba pedig csak a beültetések 1-3 százalékából születik ilyen idős korban.
Dr. Kovács L. Gábor szerint ma sem tudunk eleget a terméketlenség okairól. Ahogy minden egészségi probléma esetén, itt is genetikai, illetve környezeti okok vethetők fel, de hogy ezek hatása hogyan oszlik meg és hogyan hatnak egymásra, az sokszor nem ismert.
Forrás:
Fotó:
UnivTV.hu