A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem vezetői és a különböző orvosszakmák jeles képviselői ünnepelték a Pécsi Diagnosztikai Központ (PDK) 30. születésnapját január 19-én a pécsi orvoskaron. Fennállásának három évtizede alatt a teljesen egyedülálló működési modellt képviselő PDK nem csak a dél-dunántúli betegek számára nyújtott magas színvonalú képalkotó diagnosztikát, hanem nemzetközileg is elismert idegtudományi kutatásoknak adott helyet. A tét most a létesítmény túlélése és további fejlődése a változó egészségügyi rendszerben.
– Az ünnepi szónoklatok általában a pozitívumokra összpontosítanak, ilyenkor csak a szépről próbálunk megemlékezni. Ám a fő üzenet sokkal inkább az, hogy milyen nagy szükség hívta életre annak idején ezt a létesítményt, és milyen keményen megdolgoztak fennmaradásáért és sikerességéért létrehozói, mindenkori vezetői, munkatársai – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki online csatlakozott a január 19-ei ünnepi konferenciához.
Az MTA elnöke által említett nagy szükség a minden túlzás nélkül emberéletek sorát megmentő modern képalkotó diagnosztika, azaz a CT és MR vizsgálatok hiánya volt a rendszerváltozás kori Magyarország forráshiányos egészségügyében, a kemény munka pedig a folyamatosan változó egészségügyi rendszerhez való alkalmazkodást, a diagnosztikai tevékenység kutatásra és oktatásra való kiterjesztését és a súlyos válságok, személyes tragédiák túlélését jelentette.
A közhaszon maximalizálása
1992-ben a modern képalkotó eljárások paradigmaváltó jelentőségét Angliában és Svájcban megismerő dr. Dóczi Tamás a pécsi idegsebészeti klinika új igazgatójaként szembesült a technológia magyarországi elérhetetlenségével, és Németh Béla vállalkozóval, illetve a valamivel később csatlakozó dr. Vadon Gábor radiológussal együtt közös gondolkodásba kezdtek a súlyos deficit orvoslásáról. Ennek az eredményeképpen jött létre 1994 elején a Pécsi Diagnosztikai Központ, amely radikálisan más utat választott, mint a többi hasonló magyarországi létesítmény: ahelyett, hogy egy külföldi cégre bízta volna a méregdrága gépek beszerzését, és ezért cserébe átadták volna a kontrollt, saját erőből vágtak bele a fejlesztésbe, és a szakmai, gyógyítói érdekek. valamint a magántulajdonosi jó gazda szemlélet összhangja révén építették fel az úgynevezett pécsi modellt. A PDK sohasem a diagnosztikai tevékenységből realizálható anyagi haszonra koncentrált – olyannyira, hogy több mint 20 éve minden bevételt a betegellátás, a kutatás és az oktatás fejlesztésébe forgatnak vissza.
– Meggyőződésem, hogy a pécsi modell nem érte volna meg a 30 évet, ha gazdáinak szeme előtt a személyes anyagi haszon maximalizálása lebegett volna. A központ sikerének és a mi viszonyaink között hosszúnak számító életének titka az, hogy fő törekvése mindmáig a betegellátási, oktatási, és kutatási tevékenységből származó közhaszon maximalizálása – mondta ezzel kapcsolatban Freund Tamás, akit nemzetközi hírű agykutatóként is szoros kapcsolatot ápol a PDK-val, hiszen a pécsi létesítmény az elmúlt évtized legnagyobb magyar kutatási kezdeményezésének, a Nemzeti Agykutató Programnak is fontos bázisaként szolgált és szolgál – nem véletlen, hogy a diagnosztikai központban működő kutatócsoport több mint egy évtizede az MTA, illetve jelenlegi formájában a Magyar Kutatási Hálózat részeként működik.
Napi realitássá tették a modern képalkotó diagnosztikát
– 30 évvel ezelőtt a klinikum, a gyógyítás, de azt gondolom, hogy az oktatás és a kutatási facilitások is sóhajtozva várták, hogy napi realitás legyen a modern képi diagnosztika – idézte fel a kezdeteket köszöntőjében dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki gyakorló klinikusként maga is megtapasztalta ezt az igényt. Mint kiemelte, a PDK már a kezdetektől eltért abban a többi egészségügyi szolgáltatótól, hogy a betegellátás mellett tevékenységének szerves része volt a kutatás és az oktatás. Ennek köszönhetően válhatott aztán a PDK, illetve a pécsi klinikum a Nemzeti Agykutatási Program klinikai központjává, a bevételek és a kutatási eredmények visszacsatornázása révén pedig a betegek kiemelkedő színvonalú ellátásban részesülhetnek. Hozzátette, ebben óriási része volt a központ alapító ügyvezetőjének, a 2011-ben tragikusan fiatalon elhunyt Németh Bélának.
– Talán azt tartom a központ legnagyobb erényének, hogy a pécsi betegek számára három évtizede rendelkezésre áll, itt van a pécsi emberek tudatában. Nem gondolkodnak azon, hogy kié, miért, kik a tulajdonosok, mi van a háttérben. Az a jó nekik, hogy van, és az a jó nekik, hogy tudnak élni vele. És éppen ebből jön az a felelősség is, hogy a változó egészségügyi finanszírozási viszonyok közepette is ez a központ ugyanolyan minőségben és ugyanolyan programokkal éljen tovább, hiszen itt nem néhány ember érdekéről szól ez a történet, hanem arról, hogy a pécsi, a Pécs környéki, de bizonyos speciális ügyek esetén az egész ország betegei számára elérhető legyen – hangsúlyozta Bódis József, utalva arra, hogy a megváltozott egészségügyi finanszírozási rendszerben 2024 végétől bizonytalanná válik a Pécsi Diagnosztikai Központ működése.
Az egész klinikum fejlődésének motorja
– Igyekszünk megadni a Pécsi Diagnosztikai Központnak a megfelelő segítséget, ahogy arra már a múltban is volt példa – mondta mindezzel kapcsolatban dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, aki szerint fontos látni, hogy indulása idején a PDK nem csupán az eszközpark terén lévő deficitet küzdötte le, hanem az orvosszakmai gondolkodásban is forradalmi átalakulást hozott az alapítóknak köszönhetően.
Dr. Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központjának elnöke konkrét példákat emelt ki arra, hogy a Pécsi Diagnosztikai Központ hogyan szolgált az egész pécsi klinikum fejlődésének motorjaként az elmúlt 30 év során. A képalkotó diagnosztikai tudásbázis megteremtése mellett ennek fontos része volt az Orvosi Képalkotó Klinika és a PDK együttműködésével létrehozott MI alapú stroke diagnosztikai hálózat, amely az elmúlt fél évtized során megsokszorozta és a nyugat-európai szintre emelte az agyi érkatasztrófát elszenvedők túlélési és felépülési esélyeit a Dunántúlon, majd egy egész országra kiterjedő rendszer alapjaként szolgált. A PDK ráadásul nem csak a neurológiai ellátások területén jelentett folyamatos fejlődést a pécsi klinikum számára.
– Fiatal traumatológus gyakornokjelöltként volt szerencsém beletekinteni az itt folyó korai munkába, és részese lehettem annak, ahogy az MR diagnosztikát bevezették a traumatológiai betegellátásba. Mindez korszakalkotó jelentőségű volt – hangsúlyozta Sebestyén Andor, aki később az Országos Egészségügyi Pénztár regionális vezetőjeként a finanszírozói oldalról is beletekinthetett a PDK működésébe. – A Pécsi Diagnosztikai Központ teljesen egyedülálló volt abból a szempontból is, hogy a lehető leghatékonyabb gazdasági működést mutatta be példákkal alátámasztva. Dóczi professzor úr nem ismert lehetetlent: ha az ajtón keresztül nem volt megoldás, akkor azt az ablakon keresztül kereste, és végül elérte a célját, ami minden esetben a betegellátás és a tudományos-oktatási tevékenység további javítása volt a lehető leghatékonyabb módokon.
Merjünk bátran gondolkozni, legyünk eltökéltek
A köszöntők sorát záró dr. Nyitrai Miklós, a PTE Általános Orvostudományi Karának dékánja a Pécsi Tudományegyetem jövőjére vonatkozó párhuzamokat és tanulságokat emelte ki.
– Annak idején rendszerváltás után volt az ország és az egészségügy, radikálisan új viszonyok között és igények mentén kellett működni. A Pécsi Diagnosztikai Központ alapítói teljesen egyedi modellt alakítottak ki, és megvívták azokat a csatákat és végigvitték azokat a vitákat, amelyek révén meg tudták teremteni a szükséges feltételeket. Bár természetesen minden párhuzam sántít, de modellváltó egyetemként némileg hasonló helyzetben vagyunk: új feltételek között, új lehetőségekkel kell élnünk. A PDK példája azt tanítja nekünk, hogy merjünk bátran gondolkozni, legyünk eltökéltek. Ha Dóczi Tamásra nézek, akkor azt is mondja, hogy legyünk szenvedélyesek időnként, amikor kell, higgyünk abban, amit csinálunk, gyűjtsünk magunk köré csapatot, és tegyük jobbá azt, aminek a feladatával vagy a vezetésével megbíztak minket!
A köszöntők után dr. Dóczi Tamás akadémikus professzor, a PDK egyik alapítója és jelenlegi ügyvezetője ismertette röviden a központ történetét és eredményeit. Mint felidézte, a CT és az MR vizsgálatok hetvenes-nyolcvanas évekbeli megjelenése előtt az orvosok csak különböző közvetett módokon következtethettek például egy agytumor pozíciójára az agyi erek megváltozott helyzete révén. Ehhez képest napjainkban az olyan újabb technológiák és eljárások, mint a funkcionális MRI és a neuronavigáció révén nem csak azt lehet tudni pontosan, hogy az egyes daganatok hol helyezkednek el, hanem azt is, hogy azok eltávolítása, elpusztítása milyen mellékhatásokkal járhat az agy működése szempontjából. A PDK eszközparkja és az itt halmozódó tudás révén a pécsi idegsebészet és neurológia az elmúlt két évtized során olyan idegrendszeri betegségek kezelése és kutatása terén vált országosan és nemzetközi szinten is elismert központtá, mint például az epilepszia, Parkinson-kór, valamint szklerózis multiplex. Ahogy Dóczi Tamás kiemelte, ennek volt fontos állomása dr. Komoly Sámuel 2004-es megérkezése a neurológiai klinika élére, ami katalizálta a kutatási tevékenységet is. Emellett a diagnosztikai központ a pécsi radiológus és radiográfus képzés fontos bázisává is vált elsősorban az erre nagy hangsúlyt fektető dr. Kövér Ferenc orvos-igazgató tevékenységének köszönhetően.
Minta a magyar egészségügy számára
A konkrét kutatásoktól és fejlesztésekről a délutáni szekcióban olyan a központtal együtt dolgozó klinikusok és kutatók tartottak előadást, mint dr. Janszky József, a PTE Neurológiai Klinikájának igazgatója; dr. Kovács Norbert; a Neurológiai Klinika igazgatóhelyettese; dr. Schwarz Attila, az Idegsebészeti Klinika igazgatója; dr. Bogner Péter, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója, egyben a PDK korábbi ügyvezetője; dr. Szapáry László, a Neurológiai Klinika professzora, egyben a Magyar Stroke Társaság elnöke; dr. Tényi Tamás, a Pszichiátriai Klinika igazgatója és dr. Orsi Gergely, a PDK kutatócsoportjának vezetője, míg dr. Király Ágnes címzetes egyetemi tanár, a Király Klinika igazgatója a PDK jelentőségéről beszélt a térítéses ellátások terén.
– Diagnosztikai központunk két egyetemi alapítvány kft.-jeként csak a jog betűje szerint magánszolgáltató, ugyanakkor a legigazibb közszolgálatot is végzi. Ha osztalékot juttatna a kar vagy az idegsebészet alapítványának, az is az egyetemi közösséget gyarapítaná; de visszaforgat minden nyereséget a működésre, fejlesztésre. A térítéses vizsgálatok haszna is a vizsgálatok minőségének emelésére, az államilag finanszírozott betegellátás javítására fordítódik – hangsúlyozta előadása zárlatában Dóczi Tamás, kifejezve reményét, hogy a Pécsi Diagnosztikai Központ működése az újragondolt egészségügyi rendszerben is változatlan módon és színvonalon folyhat tovább, és a PDK akár mintaként is szolgálhat az optimális működési mód megtalálására. Az ünnepi konferencián jelen lévő több mint 180 résztvevő (akik nem egy esetben külföldről érkeztek a 30. születésnap megünneplésére) tanúsága alapján rajta kívül még sokan vallják: éljen tovább/soká a pécsi modell!
Fotó:
Verébi Dávid
Galéria:
