„Az eszközbeszerzés és a presztízs motiválta az angol nyelvű képzés elindítását” - nyilatkozta a podcastban dr. Gallyas Ferenc professzor, a PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének igazgatója, az Angol Program Bizottság elnöke, aki immár 18 éve vesz részt a program irányításában, 2006-tól titkárként, 2014 óta pedig elnökként áll az élén.
Mint mesélte, az 1970-es évek közepétől az oktatók már kijuthattak külföldre, így rendelkeztek nyelvtudással, angol nyelvű tananyagaik azonban akkoriban még nem voltak. Az 1990-es évek végére alakult ki a képzésben az egységes követelményrendszer.
„Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy minél több országból sikerüljön hallgatókat Pécsre csábítanunk. Ennek azért is volt nagy jelentősége, mert ha egyazon helyről jöttek, akkor az anyanyelvükön beszéltek egymással, nem pedig angolul. Mára ez a nehézség kiküszöbölődött, ráadásul az idegen nyelvű hallgatók száma meghaladja a magyarokét. Jelenleg az a cél, hogy a 180 fős, elsőéves létszámot megtartsuk és javítani tudjunk a hallgatói minőségen” - mondta dr. Gallyas Ferenc, aki szerint jó lenne, ha egy olyan képviselőrendszert sikerülne kialakítani az egyes országokban, amely megszűrné azokat a hallgatókat, akiket az előkészítőre felvesznek.
Új piacként beszélt Indiáról, Indonéziáról és a Távol-Keletről, valamint Afrikáról is, bár utóbbi földrészről Stipendium Hungaricummal jelenleg is érkeznek diákok. Kínából a fogorvosképzésbe jelentkeznek inkább, mert az általános orvosképzés ott megoldott, aki pedig külföldön akar tanulni, az inkább Amerikába vagy Angliába megy. Mint mondta, az angol nyelvű képzés 40 éve alatt összesen 65 országból érkeztek hallgatók a pécsi orvoskarra.
Úgy vélte, hogy nincs nagy verseny a magyar orvosképzők között, a konkurenciát inkább a szomszédos országok jelentik, ahol immár 110 helyen képeznek orvosokat, ráadásul olcsóbban, mint Magyarországon.
„A pécsi képzés vonzereje abban rejlik, hogy valós és praktikus. A hallgatók valódi holttesteken tanulják az anatómiát, a patológián is valódi eseteket látnak, ahogyan a klinikai képzés során is valódiak a betegek” - fogalmazott.
A podcastban a jövő kihívásairól is szót ejtett, melyek közül kettőt emelt ki: a klinikai oktatást a megnövekedett hallgatói létszám tükrében, valamint a tudásátadást a diákok tanulási igényeinek, szokásainak átalakulása nyomán.
Fotó:
Verébi Dávid