Az egészségügyi adatok kutatási hasznosításának új lehetőségeiről tanácskoztak a Pécsi Tudományegyetemen
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, a Klinikai Központ és a Gyógyszerésztudományi Kar együttműködésében szakmai minikonferenciát rendeztek az egészségügyi adatok kutatási célú felhasználásának lehetőségeiről. A rendezvény középpontjában egy olyan intézményi együttműködés állt, amely hosszú távon támogatja a strukturált adatgyűjtést, az egészségügyi adatok kutatási célú feldolgozását és a tudományos eredmények hatékonyabb előállítását.
A résztvevőket Dr. Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központ elnöke köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jövő tudományos publikációinak és citációinak alapját a megfelelően strukturált, jó minőségű adathalmazok jelentik. Kiemelte az intézményi együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy a kutatási célú adatfeldolgozást korszerű informatikai és biometriai megoldások is támogathatják.
A szakmai program első előadását Dr. Győrffy Balázs, a PTE ÁOK Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének vezetője tartotta „A manuális adatgyűjtés vége: automatizált klinikai adatkinyerés és validált analitika” címmel. Bemutatta a munkatársaival fejlesztett CIDER rendszert, amely nagy nyelvi modellek alkalmazásával képes klinikai dokumentumokból strukturált adatokat kinyerni. Az előadás során a résztvevők megismerhették a dokumentumok feltöltésének, az adatkinyerésnek és az adatok kutatási célú feldolgozásának folyamatát.
A Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének munkatársa, Dr. Fekete János Tibor a MetaAnalysisOnline és NetMetaEasy platformokat ismertette. Előadásában bemutatta, hogyan támogathatják ezek az online eszközök a hagyományos és hálózati metaanalízisek elkészítését, valamint a klinikai bizonyítékok összehasonlító értékelését.
A konferencia következő előadásában Dr. Menyhárt Otília a NEAK-adatok kutatási felhasználásának lehetőségeit mutatta be. Előadásában ismertette azt a folyamatot, amelynek során egy kutatási ötletből konkrét kutatási projekt válhat: a kutatási kérdés megfogalmazásától és a projekttervezéstől kezdve az etikai engedélyezésen és az adatigénylésen át egészen a statisztikai elemzésekig és a tudományos eredmények feldolgozásáig. Bemutatójában kitért arra is, hogy a kutatócsoport már több sikeres etikai engedélyezési folyamaton van túl, ami gyakorlati tapasztalatot biztosít a hasonló projektek előkészítésében.
Az előadás során több példán keresztül szemléltette a NEAK-adatok felhasználási lehetőségeit, többek között neurológiai, pszichiátriai és onkológiai kutatásokból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a példák elsősorban szemléltető jellegűek, és arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a bemutatott lehetőségeket saját szakterületük és kutatási kérdéseik szempontjából is végiggondolják. Az előadás rámutatott arra, hogy a rendelkezésre álló egészségügyi adatbázisok számos klinikai és tudományos területen teremthetnek új kutatási lehetőségeket.
Nagy Zsolt előadásában áttekintést adott a kutatási célokra igényelhető egészségügyi adatkörökről. Bemutatta a kutatók számára elérhető adatforrásokat, valamint az adatigénylésekhez kapcsolódó folyamatok és dokumentációs követelmények főbb elemeit.
A rendezvény záróelőadását Kovács Sándor, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontjának senior egészségügyi adatelemzője tartotta. Előadásában ismertette az egészségügyi adatplatform fejlesztésének jelenlegi helyzetét, valamint azokat a következő hónapokra tervezett szakmai lépéseket és munkacsoportokat, amelyek az együttműködés további építését szolgálják.
A konferencia előadásai jól mutatták, hogy a kutatási célú egészségügyi adatok strukturált gyűjtése, a korszerű adatfeldolgozási módszerek alkalmazása és az egyetemi szereplők közötti együttműködés egyaránt fontos elemei a jövő adatvezérelt kutatásainak. A rendezvény egyúttal lehetőséget teremtett arra is, hogy a különböző szakterületek képviselői közösen gondolkodjanak a kutatási infrastruktúra és az adatfelhasználási lehetőségek további fejlesztéséről.
A program szakmai fókusza és az előadások jelentős része a Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének tevékenységéhez kapcsolódott, amely az adatkinyerés, az adatelemzés és a kutatásmódszertani támogatás területén bemutatott fejlesztéseivel aktív szerepet vállal az egyetemi kutatási együttműködések erősítésében.