A digitális eszközhasználat és az úgynevezett problémás internethasználat kérdését, annak mentális és fizikai következményeit, illetve a hozzá kapcsolódó orvosi és társadalmi kihívásokat járja körül a PTE Kék Zóna legújabb podcastja, amelyben dr. Fehér Gergely neurológust, egyetemi docenst, a PTE KK Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ neurológus szakorvosát, dr. Pankász Balázs a PTE KK FMK tudományos munkatársa kérdezte a témával kapcsolatban.
Az internet és a digitális eszközök használata ma már a hétköznapi élet szerves részévé vált, egyes esetekben ugyanakkor kontrollvesztést, kényszeres viselkedést eredményezhet, miközben nagy mértékben befolyásolhatja az életvitelt is. Dr. Fehér Gergely szerint ezeket a tüneteket a szakirodalom egyelőre inkább problémás használatként, semmint egyértelműen definiált függőségként tartja számon.
A túlzásba vitt internethasználat gyakran együtt járhat pszichés tünetekkel, például szorongással, depresszióval, alvászavarokkal, amik egymásra is hatnak, így fokozva a rossz mentális állapotot. Emellett nemcsak szellemileg, de fizikailag is következményekkel jár a mértéktelen online jelenlét. Mozgáshiány, elhízás, a testösszetétel romlása vagy bizonyos krónikus fájdalmak súlyosbodása mind tünete lehet a hosszú távon fenntartott kiegyensúlyozatlan életvitelnek.
A beszélgetés kitér arra is, hogy az internetezés nem önmagában káros, a mindennapokhoz tartozik, nem lehet teljes mértékben kizárni. A munka és az oktatás szerves része lett, ezért nem a teljes elhagyás, hanem a tudatos, szabályozott használat lehet a megoldás. A kezelésben a kognitív viselkedésterápia, az életmódváltás és szükség esetén a pszichiátriai támogatás játszhat szerepet, azonban az ellátórendszer felkészültsége és a társadalmi stigma még akadályt jelenthet.
A podcast másik hangsúlyos témája a funkcionális neurológiai kórképek, amelyeknél a tünetek ugyan valósak, de nem mutatható ki mögöttük klasszikus szervi eltérés. Ilyen például a funkcionális migrén, a krónikus fájdalom bizonyos formái, a szédülés vagy akár az epilepsziára emlékeztető rohamok. A szakember szerint ezek hátterében az agyi hálózatok működési zavara áll.
„Ez valós fájdalom. Az idegi hálózatokban, vagyis az agyban van a probléma, azon belül is a fájdalomérzékelő rendszerben. Ilyenkor olyan jelet küld az agyba, mintha a betegnek mondjuk egy kés állna ki a hátából. Nem a páciens tehet róla, hanem egyszerűen a központi idegrendszerben van egy rosszul működő pályarendszer, amely olyan aktivitást hoz létre az agyban, mintha valóban kés állna ki a hátából. A terápiája azonban egészen más, és a fájdalom kezelése sokszor egyfajta aknamező. Különösen a tartós fájdalmak esetében gyakran maga a fájdalom válik a fő problémává, és emiatt a kivizsgálások is sokszor megállnak. Ide tartozik például a fejfájások mintegy 98 százaléka, valamint a derékfájások legalább 70–80 százaléka” – mondta dr. Fehér Gergely.
A neurológus kiemelte, hogy ezek a kórképek gyakran hosszú ideig félrediagnosztizáltak, a betegek pedig sokszor több szakrendelésen keresztül jutnak el a megfelelő diagnózisig. Ugyanakkor megfelelő felismerés és célzott terápia, különösen pszichoterápia és rehabilitáció, esetén jelentős javulás vagy akár teljes tünetmentesség is elérhető.
Forrás:
Fotó: