Fénnyel kapcsolt idegsejtek

2015. február 11.

Innotéka - 2015-02-11 - 9,10,11,12,13. oldal

A hazai lakosság egyharmada szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. Csak a migrén mintegy egymillió embert érint Magyarországon. Ennek ellenére az idegtudományi kutatások egészen a legutóbbi évekig nem kaptak olyan támogatást, mint amilyen indokolt lenne. Ezen a helyzeten segített a Nemzeti Agykutató Program, amelynek első eredményeiről is szó esett a Magyar Idegtudományi Társaság január végén rendezett tizenötödik konferenciáján. Az esemény kiváló alkalom arra, hogy áttekintsük e tudományág közelmúltját.

"Az idegrendszeri kutatások széles területet ölelnek fel. A nagyközönség általában az agykutatók munkásságát ismeri, ők azok, akik a központi idegrendszerrel foglalkoznak. Természetesen számos kutatás koncentrál a periferiális idegrendszerre és a gerincvelő megismerésére is. A tudományág művelői szoros kapcsolatot ápolnak a neurológusokkal, ami már a klinikai orvostudomány felé jelent kapcsolatot. Rajtuk kívül klinikai kutatók is tagjai a társaságnak" - tájékoztatta magazinunkat Acsády László, a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) 15. konferenciájának elnöke.
Az, hogy a nagyközönség az agykutatók munkáját ismeri a legjobban, több okkal magyarázható. Például majdnem mindenkit érdekel, hogy miként működik az agyunk, ám a periferiális idegrendszer iránt nem tapasztalható ilyen fokú kíváncsiság. Ebben azért annak is szerepe lehet, hogy az agykutatók megtanulták, hogyan tárják eredményeiket közérthetően az érdeklődők elé. De mindenképpen meg kell említeni, hogy a meghatározó magyar tudományos iskolák is a központi idegrendszerrel kapcsolatos kutatásokra koncentráltak.
Az egyik a Szentágothai Jánoshoz köthető iskola. A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke az idegrendszer-kutatás számos területén tett rendkívül fontos felfedezéseket. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Tanszékének vezetőjeként iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén, 1961-ben az ő tanszékén kezdték el hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást. 1963-ban visszatért Budapestre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Tanszékének vezetését vette át. Itt elsősorban a kisagy- és nagyagykéreg működését tanulmányozta. Emellett egyebek között kísérleti agykutatással, a gerincvelői és agytörzsi pályákkal, valamint a reflexmechanizmusokkal is foglalkozott. A másik iskolateremtő Grastyán Endre - Szentágothai tanítványa - pécsi elektrofiziológus professzor volt, aki az idegsejtek működésével foglalkozva ért el számos átütő eredményt. Az ő tanítványai közül a legismertebb az Agy-díjas Buzsáky György, aki évek óta az Egyesült Államokban dolgozik. (A két másik Agy-díjas kutató, Freund Tamás és Somogyi Péter ugyancsak a Szentágothai iskolából került ki.)

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!